Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: február, 2015
Nem sokkal azután, hogy tegnap megbeszéltem valakivel egy randit, egy másik valaki rámírt ismerkedés céljából. Így van ez, néha hónapokig nem találkozok senkivel, aztán meg alig tudom levakarni magamról a nőket. :D A második valaki Bécsben él és már csak ebből kifolyólag is csak levelezni fogok vele, de egyébként se szoktam egyszerre több emberrel találkozgatni. A tegnap említett számtalan megismert lány / nő / csaj közül néhány emlékezetes esetet leírok, ha már ennél a témánál vagyunk. Volt egy nálam pár évvel fiatalabb lány, tehát korban tökéletes, akivel nagyon megtetszettünk egymásnak. Igen ám, de messze vidéken lakik, sok órát vonatoztam az egyetlen randink kedvéért! Gyönyörű kisvárosban él és egy rendkívül kellemes hétvégét töltöttünk együtt. De mint kiderült, soha nem lenne hajlandó ideköltözni, én meg soha nem lennék hajlandó odaköltözni, csak utóbbiról ő úgy gondolta, hogy egyszer majd megváltozik... Elmagyaráztam neki, hogy kizárt, és így lett vége. Ezt az esetet nagyon sajn...
Vasárnapra megbeszéltem valakivel egy randit. Az elmúlt években megszámlálhatatlanul sok randim volt, amiknek a döntő többségéből nem lett semmi, és évente egyből lett valami, ami jólesett. Addig fogom ezt folytatni, amíg találok valakit, akivel hosszú távon is megegyeznek az elképzeléseink vagy amíg meghalok, ami előbb bekövetkezik. :)
Kép
Az idei Valentin napra ezt a lapot készítettem. A megajándékozott jól mulatott rajta. :) (Ötlet innen .)
Kép
Úúúgy vártam már az új Nightwish zenéket, és itt az első az új albumról! És most nem tudok betelni vele, pont, ahogy reméltem! *szárnyal* Leave the sleep and let the springtime talk in tongues from the time before man listen to a daffodil tell her tale Let the guest in, walk out, be the first to greet the morn The meadows of heaven await harvest the cliffs unjumped cold waters untouched The elsewhere creatures yet unseen Finally your number came up Free fall awaits the brave. Come, taste the wine, raise the blind we will guide you from the light, writing noughts till the end of time Come, surf the clouds, race the dark, it feeds from the runs undone, meet me where the cliff greets the sea The answer to the riddle before your eyes is in dead leaves and fleeting skies returning swans and sedulous mice writings on the garden book in the minute of a lover's look. Building a sandcastle close to the shore A house of cards from a worn out deck. A home from the fe...
Kép
Megünnepeltük ma Jojó 6. szülinapját négyesben. Buliztunk egy nagyot, szomszédokkal nem törődvén. Elvégre egyszer hat éves az ember lánya. :) A gyerekek megint ledobálták az ágyneműt a két matracról, a ruháik nagy részét meg magukról, és úgy táncoltak, ugráltak, őrültködtek. :) Amikor azt nézem, ahogy Noé a fiával táncol és utóbbi kiabálja, hogy "DON'T BELIEVE ME JUST WATCH!" akkor tudom, hogy minden rendben a világgal meg az életemmel. :) Ezt Noé kérte a DJ-től (aki ma én voltam): Jojó egyik kedvence ez a simlish nyelvű dal most: A "családi himnuszunk", ami egyetlen bulinkból sem hiányozhat, mert a gyerekek mindig kérik: Egyelőre nem tudjuk megunni: Jojó kérte, a zumba óráin hallotta, és elő is adta az ott betanult koreográfiát nekünk: (Cuki nagyon!:)) A Lego Movie-t mostanában fedezték fel maguknak a gyerekek (miután eszünkbe jutott, hogy letöltsük nekik), így most ez is sláger: (Dodó, vékony kis hangján: EVERYTHING IS AWESOME...
Johannám - az az istencsapása, ahogy még néha szoktam becézni - hat éves lesz holnap! Ahogy az már szokásommá vált az elmúlt években, szabit vettem ki ebből az alkalomból, hogy bevihessek egy tortát az oviba ebéd után és aztán megmenthessem Jojót a kötelező jellegű délutáni alvástól. Visszaszámolta a napokat és mindenkinek egész héten újságolta, hogy neki születésnapja lesz, tortát fog kapni és pénteken elviszi az anyukája ebéd után! :)) Itthon ezek után már nem szokott torta lenni, hanem minyonokat szoktunk venni, minden jelenlévőnek egyet, azokat kupacba tesszük és abba szúrjuk a gyertyákat. Idén csak két vendégünk lesz: Noé + Dodó. A négy minyont holnap hazafelé jövet fogjuk megvenni. (Már megint megyünk délelőtt iskolanézőbe.) Noé + Dodó holnap délután érkeznek hozzánk. Mojszi egyébként hányattatott sorsának köszönhetően már két szülinapi tortát kapott idén, mivel az apjáéknál múlt hétvégén ünnepelték és valami rokonokhoz is elmentek vendégségbe, ahol szintén volt torta.
Folytatom az itt megkezdett "ingyen Kindle könyvek az Amazonon" témámat. :) Pontosabban nem biztos, hogy minden ingyenes még, amiket én ingyen töltöttem le, ez változik. Elolvastam a The Ripple in Space-Time című művet, ami nem igazán tetszett végül, de azért annyira mégsem volt borzalmas, hogy ne fejezzem be. Az a bajom vele, hogy szinte nulla a leírás benne. A szereplőkről annyit lehet tudni, hogy: neme, kora, foglalkozása, mit csinál és mit mond éppen. És arról se tudtam meg semmit, hogy néznek ki a tárgyak, amiket használtak, milyen a környezet, a járművek, az épületek. Erről ennyit. Ma reggel elkezdtem olvasni a Life, Inc. című könyvet. Ebbe mindjárt annyira belemerültem, hogy egy megállóval tovább mentem a metrón! Első jelenet: 2060-at írunk, egy 80 valahány éves bácsi az éjszaka közepén arra ébred, hogy nagyon szarul van és arra gondol, hogy valószínűleg aznap fog meghalni. Végre leírja az író, hogy milyen a szoba, mik vannak benne és a bácsi addigi életéről is ...
Mivel Jojó tehetségesen rajzol, szoktam neki mondani, hogy sose hagyja abba, rajzoljon és fessen felnőtt korában is, mert ha híres festő lesz, akkor nagyon sok pénzt fognak majd adni a festményeiért és gazdag lesz. Erre mindig felcsillan a szeme. Témába vág, ezért megmutattam neki ezt a cikket a minap. Én: Nézd, Jojó, ezt a festményt. Te tudnál ilyet festeni? Jojó: Hát persze, ez bébikönnyű! Csak kék az egész! Én: Hát, képzeld el, hogy ezért a képért valaki NEGYVEN MILLIÓ DOLLÁRT fizetett! Jojó: NEGYVEN MILLIÓ DOLLÁRT? Az rengeteg! Addig el se tudok számolni! :)
Ma kihúzták egy fogamat. :( Életem első foghúzása volt, úgyhogy elnézést, ha nem kéne, de tragikusan fogtam fel. Most már jobb, de mikor meghallottam, hogy ez az ítélet, kis híján elsírtam magam, hazafelé már folytak a könnyeim, itthon meg bőgtem egy sort, hogy meggyászoljam a fogam. Aztán bementem dolgozni, mert arra nem jár betegszabi, ha az ember a saját vérét nyeli, ami a foga hűlt helyéről ömlik. Na jó, ez túlzás. Hamar elállt a vérzés. :) A fog több napja fájt és rendkívül ronda is volt, úgyhogy nem kétlem, hogy ez volt a jó megoldás. Sajnos összességében sok baj van a vacak fogaimmal. Van egy megbízható és persze méregdrága magándokim is, úgyhogy most megvárom, amíg teljesen meggyógyul ez a seb a fog helyén és meglátom, mennyire zavar a foghiány, szóval hónapok múlva lehet elmegyek ahhoz a magándokihoz, hogy mennyi lenne egy implantátum és hogy lehet-e részletre. Eddig még mindent zsebből fizettem nekik, de most más dolgok fontosabbak, és nem menne zsebből több hónap múlva se.