Noj Blogja

Péntektől jövő hét szerdáig szabadságon leszünk Krisztával, hogy megkíséreljük megvalósítani az itt említett tervünket: Bérelünk két elektromos rollert és néhány nap alatt, kényelmes tempóban, közben meg-megállva és nézelődve, körbeguruljuk a Balatont. Pénteken még a zalai házban alszunk, utána három különböző balatoni településen tervezünk megszállni, aztán kedden este érünk haza. Ha minden jól megy. :) Most még az idei tavaszi túrákat leírom, mit sikerült intézni. :) április 5., Zala, Krisztával kettesben, 12 km április 18., Vadálló-kövek és Prédikálószék, Krisztával kettesben, 14,6 km április 25., Törökugrató és környére, Jojóval és Rikivel, tehát négyen, 7,3 km április 26., Paprikás-patak és környéke, Fati barátnőm és én, 17 km május 23., Zala, Kriszta, Riki és én, 6 km május 24., Zala, kezdetben Kriszta, Riki és én, aztán én egyedül mentem tovább, 12,5 km Tehát Rikit is igyekszünk kiképezni, és egyelőre jól halad a dolog, kitartóan jön velünk a kis lábain.

Ma reggel 16 fokra ébredtünk, ezért rollerrel (még mindig nem elektromos, hanem hagyományos) indultunk munkába, idén először. Krisztával együtt indultam, de ő ma a munkáltatója egy másik irodájába tartott kivételesen, ezért a Szabadság híd budai végénél elváltak útjaink. Egyébként a szokásos irodája nemrég óta sétatávolságra van az enyémtől. De így ő ma tovább gurult a rakparton az Erzsébet híd felé, én pedig átkeltem Pestre. Ez egy új útvonal, a Nyugatiig a Kiskörúton akartam menni a Nagykörút helyett, kellemesebbnek tűnik. Gurultam, gurulgattam, szólt a fülembe a Purple Disco Machine és minden jó volt, majd egyszercsak, pontosan miután kereszteztem a Veres Pálné utcát, megállt a roller első kereke. Teljesen megmagyarázhatatlan volt számomra ennek az oka ezután több óráig, csak akkor jöttem rá, mi történt pontosan, amikor már a neurológia előtt ültem és vártam a soromra, és észrevettem, hogy a bal cipőm fűzője meg van szaggatva és a talajra lóg! Nem mentem gyorsan egyébként, hisze...

Április 30-án nyolc évesek lettünk Krisztával. Neki ez már rég élete leghosszabb kapcsolata, bár nem tudja megmondani, pontosan mióta, ugyanis - számomra hihetetlen módon - nem tudja, hogy mennyi ideig tartott a második leghosszabb kapcsolata. :D Bár lehet, hogy csak azért furcsa ez nekem, mert én szinte mindig írtam naplót vagy blogot, és emiatt tudom napra pontosan megmondani, hogy valami mikor történt vagy mettől meddig tartott az életemben. Nekem ez még nem a leghosszabb kapcsolatom, de ha még egy évet megérünk együtt, akkor már az lesz! És ez elképesztő, és boldog vagyok, hogy már itt tartunk! Eközben az ismerőseink körében egymás után több kapcsolat és házasság, a miénknél hosszabbak is, gyermekesek és gyermektelenek is, azonos nemű és különböző nemű párok is, felbomlanak... Ahányszor ilyen hírt hallok, egyrészt szomorú leszek, másrészt megijedek - mi leszünk a következők? De minél több ilyet hallunk, annál jobban megbecsüljük, amink van. lakatunk - ahogy mindenki más lakata is,...

Tegnap home office-ban dolgoztam, Riki hazatért az oviból és vékonyka, aranyos, kisgyerek hangján, méltatlankodva emígyen szólt: - Szia Noj! Tomitól nem lehet végigjátszani egy kib.ott játékot se! Nos, örömmel hallom, hogy az ovi a való életre neveli. :'D

Csütörtökön 47 éves lettem - mint kedvenc űrhajósnőm . :) Kaptam: tulipánokat és rózsákat Krisztától, azt a cuki béka rajzot Jojótól, papírvirágot Rikitől, hétvégén egy mini marcipántortát, ma érkezett képeslapot húgomtól Svájcból. :) A szülinapom nagyon jól telt, bár munkanap volt, de itthonról dolgoztam aznap, és kivételesen nem idegesített annyi ügyfél és munkatárs, ahány szokott. Munka után pedig moziba mentünk Krisztával, és a Michael Jacksonról szóló filmet néztük meg. Szerintem nem rossz film, ( bár ez azért jobb ) de azt tudni kell róla, hogy csak fél film, a végén ki van írva, hogy folytatódik. És ez még nem minden, mert Krisztával még egy utószülinapi kajálás is tervben van május közepén. :)

A blogom új háttérképét a NASA oldaláról innen töltöttem le.

A The Martian az egyik kedvenc filmem, ami nagy szó, mert összesen csak két kedvenc filmem van. Andy Weir regényéből készült, úgyhogy amikor megtudtam, hogy egy másik regényéből is film készült, persze azonnal érdekelt! Ez a Project Hail Mary , amit pénteken Krisztával volt szerencsénk megnézni moziban. Imádnivaló film, sokat sírtunk és sokat nevettünk is rajta! Egészen más, mint a The Martian , előbbi sokkal inkább hihető, nincs benne vicces űrlény, de a Project Hail Mary a maga műfajában egy tökéletes film. Ebben az esetben a filmet előbb láttam, mint hogy a regényt elolvastam volna, nem úgy, mint a The Martian esetében, de ezt is el fogom olvasni. :) Érdekességek: Az Artemis II egyik űrhajósa, Jeremy Hansen, arról beszél , hogy az űrrepülésük előtti karantén alatt megnézték a filmet és nagyon tetszett nekik. Neil DeGrasse Tyson és Andy Weir a Project Hail Mary történetének tudományos hátteréről beszélgetnek . Ezt a videót már azelőtt megnéztem, hogy a filmet láttam volna,...

Ezeket a képeket a NASA oldaláról szedtem: https://www.nasa.gov/image-detail/amf-art002e009206/ https://www.nasa.gov/image-detail/amf-art002e008487/ Ahogy néhány napja írtam, azokkal nem tudok azonosulni, akik bármilyen politikusért rajonganak. Annál lelkesebben álltam be viszont én is Christina Koch űrhajósnő rajongói táborába, ami a hónap eleje óta hatalmasra nőtt. Szándékosan nem is írtam egy bejegyzésbe a nevét a hét elején említett témával. Szerintem ez a 47 éves nő egyedül többet ér, mint a világ összes politikusa. És nagyon örülök neki, hogy rengetegen egyetértenek velem abban, hogy az egyik legjobb csaj, aki valaha létezett. :D Ilyen threads beszélgetéseken mulatok mostanában: "unfortunately not gay" :D "late stage terminal heterosexuality" :D másnak nem, csak neki :D "where she looks like a goddess" - ennyi :D Szóval megszállottan nézem azóta is az űrhajósokkal készült videókat, interjúkat, stb. Tegnap élőben néztem ezt a bes...

Igen, természetesen én is nagyon örülök, hogy végre nem az a vadbarom lesz ennek az országnak a miniszterelnöke, aki eddig volt, de azokkal azonosulni nem tudok, akik most ujjongva ünnepelnek és a jövendő miniszterelnököt úgy éltetik, mintha valami megváltó lenne. Én nem hiszek semmiféle megváltóban, se emberfeletti, se emberi megváltóban, és szerintem naivság azt hinni, hogy ezután minden jó lesz. Sokan olyanokat írtak, hogy ma egyszercsak minden szebb és jobb, új világ kezdődött tegnap óta, stb., de szerintem valami rózsaszín szemüvegen át nézelődnek... Nekem legalábbis ugyanolyan hétfőm volt, mint mindig, az extrém stresszes munkámban, és persze örülhetek, hogy ez a legnagyobb bajom! Akik tegnap hajléktalanok voltak, azok ma is, akik tegnap munkanélküliek voltak, azok valószínűleg még ma is, akik tegnap mélyszegénységben éltek, azokra ma se szakadt rá hirtelen egy zsák pénz. Nem bízok egyetlen politikusban sem. Szerintem, ha valaki őszintén és önzetlenül egy jó ügyet akar szolgáln...

Péntek este óta ezek történtek: Rikit elvitték a nagyszülei Zalába hétvégézni, úgyhogy csak Jojó, Kriszta és én voltunk itthon tegnap este. Jojót és Krisztát is megkérdeztem, felébresszem-e őket éjjel kettő előtt, hogy élőben nézzük az Artemis II visszatérést és mindketten azt mondták, igen. :) Én egyedül is felkeltem volna, de így jobb volt. :) Kb. éjfélig egy kirakóssal játszottam - ez egy új hobbink Krisztával, itt írtam róla. Azóta már csatlakoztunk egy puzzle cserélgetős Facebook csoporthoz és ott cserélgettünk kirakókat, elajándékoztuk, amit senki se akart cserélni, aztán vettünk újat is, kaptunk egyet kölcsön is. :) Kriszta nálam előbb kidőlt, mert ő tegnap reggel fél 6-kor kelt, hogy futni menjen. Én egy másik napon szoktam reggel fél 6-kor kelni, hogy edzeni menjek. A kirakózástól nehezen szakadtam el, de éjfél körül aztán abbahagytam, aludtam másfél órát és fél 2-kor megszóltalt az ébresztőm. Élőben láthattam azt a pillanatot, amikor az űrhajósok kis kapszulája levált...

Zalában töltjük kettesben a négynapos hétvégét. Riki az apáinál van, Jojónak tegnap óta tart a tavaszi szünet. Tegnap és ma Noénál vendégeskedett, de ma este hazament, mert iskolaszünetekben sokat szokott dolgozni a Mekiben. Esténként felhívom ilyenkor, hogy megbeszéljük, hol találja a kaját, emlékeztetem rá, hogy gondozza a cicákat, vigye le a szemetet, pakolja ki a mosogatógépet, mossa ki a ruháját, ilyenek. Szerintem jól érzi magát ilyenkor, felnőtteset játszhat, reggel dolgozni megy, munka után senki sem ellenőrzi, hogy hová megy, este hazamehet a két cicához. Nekem úgy indult a mai reggel, hogy mielőtt 8-kor felkeltem, kicsit nézegettem videókat a telefonomon, megtaláltam ezt , és sírtam rajta egy sort. :') Évek óta vártam erre a pillanatra, meg hát az a zene is jó választás volt ehhez a jelenethez, úgyhogy ezért. :') De aztán 8-kor felpattantam, zuhanyozni mentem, Kriszta hazajött (ő már korábban felkelt, hogy Rikit átadja apáinak), utána reggeliztünk, összepakoltunk é...

Elindultak! :) Tényleg megtörtént! Emberek tartanak a Hold felé, több mint fél évszázad óta először! Nem, nem fognak leszállni, sőt, már az is eldőlt, hogy korábbi tervekkel ellentétben jövőre sem lesz Holdraszállás, talán csak azután egy évvel, de a most arrafelé tartó négy űrhajós meg fogja kerülni, tesztelni és kísérletezni fognak, hogy minden rendben legyen és biztonságosan működjön a jövő űrhajósainak. Megvártam ébren azt a történelmi pillanatot, amikor a rakétát kilőtték, Krisztát is felébresztettem, kicsit néztük még a közvetítést a YouTube-on itt hanyatt fekve a telefonjainkon, aztán ő visszaaludt. Én még néztem egy kicsit tovább, aztán olvasgattam cikkeket, de most már aludnom kéne, mert éjjel negyed 2 van, és reggel 7-kor kelek. Még szerencse, hogy már csak egy munkanap maradt, aztán jön a négynapos ünnep, pihenés, és közben lesem majd tovább a híreket és képeket az űrutazásról! :)) Nagyon izgalmas ez, és boldog vagyok, hogy most élhetek a Földön, amikor ilyenek történnek!

Eljött az új tavasz, és sose hittem volna, hogy ilyet fogok érezni valaha, de most nem kitörő örömmel fogadtam a tél elmúltát, hanem... egy kis szomorúsággal? Igen, kénytelen vagyok bevallani ezt. :) Na, nem kell azért azt hinni, hogy már a tél lenne a kedvenc évszakom, az továbbra is a nyár, akármilyen forróság lesz is, és most is örülök az új tavasznak, mert ez azt jelenti, hogy közeleg a nyár! Van egy bokor itt a lakásunk közelében, minden évben azon szoktam először észrevenni a tavasz eljöttét, amikor márciusban egyszercsak megjelennek rajta az apró, zöld rügyek, aztán levélkék. És ezeket minden évben mosolyogva nézem és megsimogatom annak ellenére, hogy tudom, hogy ahányszor újra meglátom őket, egy évvel megint közelebb értem az elkerülhetetlenhez... Így volt ez múlt héten is. Viszont ez az elmúlt tél olyan csoda volt, olyan igazi, olyan havas, amilyet nagyon régen nem láttunk már és jó eséllyel vagy nagyon sokára lesz megint ilyen vagy soha... Emiatt éreztem a szomorúságot, és ...

Riki szülinapja augusztus 29., így a mai napot tekinthetjük három és feledik szülinapjának. Ő még fél év alatt is olyan rengeteget változik, hogy érdemes leírnom, most milyen. Nos, egy angyal. :) Ahelyett, hogy folyton azt emlegetné, hogyan fog mindenkit karddal kettévágni, puskával lelőni, égő kályhába bedobni és hasonló kreatív módszerekkel eltenni láb alól - nem viccelek, ilyeneket hajtogatott előszeretettel még fél éve - most ölelget, simogat és puszilgat minket. Engem Nojkának hív most, sőt, egyszer Nojszinak becézett, ami nagyon tetszik, még senki nem hívott így eddig. :) Olyan hihetetlenül gyengéd és kedves lett, hogy meg is kérdeztem tőle, ő kicsoda és mit csinált az igazi Rikivel. Erre azt felelte, hogy kidobta az ablakon, látta, hogy ott repül a másik Riki, azt elkapta és magába tette. Kriszta azt mondta erre, hogy simán el tudja képzelni, hogy tényleg így történt. :D Vagy az is lehet, hogy valamit jól csinálunk a nevelésével kapcsolatban. :) Amin már egy ideje csodálkozok,...

Jojó ebben a hónapban betöltötte 17. életévét. Idén egy mexikói étteremben lakomáztunk egy jót ebből az alkalomból, amit Jojó az emellett felkínált olasz és kínai helyett választott. Ezúttal csak hármasban mentünk, Jojó, Kriszta és én. Jojó továbbra is jeleskedik az iskolai közösségi munkában és a rajzolásban. Emellett számítógépet programozni is szeret. Nagyon sokoldalú. :) A tanári kar már jól ismeri arról, hogy nagylelkűen segít és szerepel, ha megkérik rá. Szavaló- és angolversenyekre küldik, őt kérik fel rajzokkal díszíteni a könyvtárt a különféle ünnepekre. A múlt hónapban megrendezett szalagavatón, ahol Jojó évfolyamának kellett segédkeznie - pl. a büfében kiszolgálni, a ruhatárban dolgozni -, Jojó az egyik műsorvezető szerepét vállalta. A színpadon állva köszöntötte a közönséget, bejelentette a műsorszámokat, táncokat. Nemrég kiválasztották az évfolyamából az egyik diáknak a hat közül, akik idén a sulijukat képviselhetik egy Romániában megrendezett többnapos eseményen. Az vala...

Azóta, hogy 2024 nyarán először jártunk a Magas-Tátrában, tervezgettük, hogy egyszer télen is meg kéne nézni. 2024-25 tele valahogy elszaladt anélkül, hogy ezt a tervünket megvalósíthattuk volna, az elmúlt hétvégén viszont sikerült sort keríteni rá. :) Kettesben utaztunk Krisztával, Riki az apáinál volt, Jojó pedig itthon maradt, továbbra is munkával szokta tölteni a hétvégék egyik napját. Íme az út alatt ceruzával lekörmölt naplóm begépelt változata és hozzá a fotók és videók: január 24. szombat 7:10 Elindultunk Szlovákiába totál idegbetegen, mert az egész hetes feszültségnek valahol ki kell jönnie, és mivel hétközben igyekszünk nem a kölykeinken és a munkatársainkon kitölteni, így egymáson töltjük ki hétvégén. Erre való a párkapcsolat, nemde? :) A 2026-os Nagy Havazásnak már csak nyomai vannak itt a városban, miután felmelegedés kezdődött. A füves részek még havasak, de az utak és járdák már teljesen tiszták. Pontosabban jelenleg vizesek. +2 fok van, ez kivételes módon ezen a ...