Megint fárasztó de jó hétvégénk volt. :) Kezdtük egy céges bulival, ahová Jojóstul mentem, mert miért ne. Különben meg pont ilyen extrovertált gyereknek való helyek a céges bulik. :) A Bessenyei utcai Vakvarjút bérelte ki a munkahelyem, ami szuper helyszín, tényleg elégedettek lehettünk vele! Finom volt a kaja / pia, szép a környezet, és még a zene is jó volt. Az immár iskolás Jojó meg egy kemény nap után is olyan energiával vetette bele magát a buliba, hogy öröm volt nézni. :) Ő táncolt egyedül, mivel olyan korán még mindenki más vagy a focit nézte vagy akit az nem érdekelt, beszélgetett. Gondolom a felnőtt buli a távozásunk után kezdődött, de pont jó volt ez így nekem is. Amíg Jojó táncolt vagy más módon szórakoztatta a kollégáimat, én is tudtam beszélgetni. Jojó kedvence a főnököm lett - negyvenes, olasz pasas, egy Jojónál egy évvel fiatalabb kislány apukája, mellesleg nagy Xbox rajongó. Vele jól megértették egymást annak ellenére, hogy elég hamar megbeszélték azt a pár angol szót, amit Jojó tud, meg az a pár magyar szót, amit a főnököm tud. :D De Jojó incselkedni meg játszani nagyon tudott vele! Második kedvence egy Sims-rajongó kolléganőm lett. Ezt majd holnap elmesélem az illetőnek, hogy Jojó ezt mondta róla. :) Mivel volt közös témájuk, rajta is sokat lógott. De amúgy meg szokásához hűen bárkivel haverkodott, akinek csak bemutattam.

Mire pénteken oda jutottunk, hogy már csak fogmosás volt hátra, éjjel fél 12 lett. Jojó még mindig nem akart aludni, de tudtam, hogy már a végét járja. :) Lefeküdt és egy esti mesét - pontosabban éjjeli mesét ugye - követelt. Azt mondtam neki cselesen, hogy rendben, csak előbb fogat mosok. Biztos voltam benne, hogy az alatt a két perc alatt mély álomba fog zuhanni, és úgy is lett. :)

Szombaton kialudtuk magunkat, majd jött Noé+Dodó. Amíg a gyerekek játszottak, mi megbeszéltük a múltat és a jelent. Gyerekruhákat vásárolni végül nem mentünk. Mikor a gyerekek már ágyban voltak, olvastam nekik esti mesét - ez mindig az én feladatom - aztán mi még elalvásig beszélgettünk. Ez mind nagyon jó volt. Családként remekül működünk, és ennek örülök. Ha Jojó hisztériázik, Noé meg tudja nyugtatni, és ha Dodó nyavalyogni kezd, el tudom foglalni valamivel. :)

A mai program pedig találkozó volt a Fati+Emi párossal. :) A Margitszigeten jártunk, megnéztük a szökőkutat, a mini állatkertet, próbáltunk óriásbuborékokat fújni a szélviharban (bár szerencsére azt leszámítva gyönyörű idő volt), és a gyerekek rengeteget rohangáltak a fűben és egy játszótéren is. Utána még a Nyugati Mekiben ettünk, és a gyerekek egy utolsót szaladgáltak kinn az Eiffel téren, mielőtt Noé+Dodó indultak a buszukhoz. Az elválás mindig nehéz a kis tökfejeknek. :( De ilyen az élet ugyebár. Viszontlátás-elválás, ezek fognak váltakozni mindig...

Zene, amit Noé most mutatott, hogy ez szerinte jóóóó, és tényleg: :)