Eddigi életem során sokféle ország szülöttével barátkoztam már. Volt köztük amerikai, angol, francia, német, kínai, spanyol, finn, trinidadi, szaúd-arábiai, nigériai, szír... Hirtelen ennyi jut eszembe. Egészen mostanáig nem ismertem egy lengyelt se, pedig a lengyel-magyar barátság ugye közismert. Egy hónapja van egy lengyel beosztottam, őt vettük fel annak az elmebeteg nőnek a helyére, akiről itt írtam.

Szerencsére jó választásnak bizonyult, gyorsan tanul, bátran dolgozik egyedül és nagyon jó a természete, barátságos és vicces. Velem egyidős egyébként. Mindig nagyon érdekes egy olyan embertől hallani véleményt Magyarországról, Budapestről és a magyarokról, aki nem innen származik. Ez a nő most jár itt először, eddig Írországban élt, de dolgozott már Francia- és Olaszországban is. Azt mondja, eddig nagyon jól érzi itt magát, sose menne haza Lengyelországba, ha eközött a két ország közt kéne választania. Budapesten biztonságban érzi magát, mert az utcán sok rendőrt lát. A magyarok szerinte mind barátságosak, nyitottak és segítőkészek. Szemben a lengyelekkel, akik szerinte utálatosak még a saját országuk szülötteivel is, nemhogy külföldiekkel. Lengyelország vezetésével sincs kibékülve, szerinte ott diktatúra-közeli állapotok uralkodnak, és az egyház hatalma felháborítóan nagy. Mesélt egy példát arra, hogy mi folyik, egy gyerek az iskolai vécé falára írt valami csúnyaságot az államfőről (Andrzej Duda), és mikor ezt az igazgató megtudta, kihívta a rendőrséget! :O

Pontosan tudjuk, akik régóta ebben az országban élünk, hogy nem minden tökéletes itt, sőt. De lám, valaki, aki csak egy hónapja van itt és még csak nem is annyira messzi országból származik, látja Magyarországnak a sok jó tulajdonságát. Ja, Írországgal egyébként az volt a baja, hogy mindig pocsék volt az időjárás. :D Itt erre sem lehet panasza, úgyhogy szerintem sokáig fog maradni. :)