Nem tudom kedves olvasóim közül kinek ismerős Chris Hadfield kanadai űrhajós neve... Na de most akkor már mindenkinek. :) Itt linkeltem amúgy a videót, ami híressé tette, amikor a Nemzetközi Űrállomáson súlytalanul lebegve gitározott és énekelt. Nemrég észrevettem a Facebookon, hogy ma este a Szent István téren fog beszélni, úgyhogy ez el is döntötte a ma esti programomat. :) Jöttek velem még néhányan, akiket érdekel a téma, úgymint ecsém (újabban így emlegetem valamiért), Vero és az ő barátja. Nagyon örülök, hogy nem hagytam ki ezt az élményt és a többiek se bánták meg, hogy jöttek! Ecsém többször is mondta, hogy mennyire örül, hogy hívtam. :) Hadfield bácsi beszéde inspiráló és vicces volt. Részletesen elmondta, milyen érzés kilövődni az űrbe, ott lenni és aztán visszatérni onnan. A kilövést még ennél jobban nem élhettem át, mint ma este, mert miközben egy nagy kivetítőn mutattak egy űrkilövést, a mellettünk álló dübörgő hangfalak némileg olyan hatást keltettek, mintha élőben néztük volna. Mesélt olyan dolgokat is, amiket már tudtam, pl. hogy Elon Musk néhány sikertelen próbálkozás után idén először elérte, hogy egy rakétát kilőtt az űrbe, majd az visszatért és épségben leszállt, ami hatalmas lépés az űrrepülés és űrkutatás olcsóbbá tétele felé. De megtudtunk új dolgokat is, pl. hogy Hadfield bácsinak magyar menye van! Meg azt is mesélte, amibe eddig bele se gondoltam, hogy egy űrsétán egy űrhajósnak az árnyékos és napos válla között több száz fok különbség van (ha jól emlékszem a számra), mivel semmi nincs a Nap és a napos fele közt, az árnyékos válla meg olyan hideg, mint maga az űr! Azt is elmondta, hogy annyira nehéz mozogni egy űrsétán az űrruhában - mert annyira merevre fel van fújva, mint egy kézilabda - hogy az űrhajósok, miután leveszik, sérülésekkel vannak tele - vagyis nem úgy néznek ki, mint Sandra Bullock, tette hozzá. :) A beszéd után fel lehetett tenni kérdéseket, és egész jókat kérdeztek a közönségből többen, úgyhogy a válaszokból még több érdekességet megtudtam, pl. hogy Hadfield bácsi már három könyvet írt és most dolgozik a negyediken.

És aztán még gitározott és énekelt is. :)

Amit még örömmel nyugtáztunk, hogy van annyi értelmes és angoltudó magyar ebben a városban, hogy egy tömegben álltunk ezen az eseményen, ahol nem volt és nem is kellett semmiféle fordítás. Magyarok voltak körülöttünk és a kérdéseket feltevők is magyarok voltak, de jól tudtak angolul.

Mindenképpen utána kell majd néznem a bácsi könyveinek, mert állandóan keresek ilyen témájú olvasnivalót!

De ezt majd máskor, most készülődök, pakolok és mosakodok, mert holnap reggel a szépséges Tihanyba fogok buszozni...