Adományozás, jótékonykodás... Ma ezekről fogok írni egy kicsit. Cipősdobozt évente összeállítok. Arra is jó, hogy megtanítottam Jojót, hogy a töménytelen Mikulásra kapott édességből valamennyit továbbadjon, úgyszintén olyan játékait, amikhez már egy éve nem nyúlt. Idén először kérdezték meg a cipősdobozunk leadásakor, hogy szeretném-e tudni, hová fog kerülni. Persze, hogy érdekel, mondtam, ha ilyet is lehet. Ragasztottak a dobozra egy vonalkódot, kaptam egy cetlit ugyanazzal a vonalkóddal, és annak a sorszámát a neten beírva ezt az infót kaptam:
Megnéztem, mit lehet tudni Komádiról. Hajdú-Bihar megyében található éppcsak város (5421 lakos) közel a román határhoz. A Google Street View segítségével végiggurultam a Fő utcán és azt láttam, hogy minden villanyoszlop tetején van egy gólyafészek és mindegyikben áll egy gólya! Ez cuki. :) De jaj, milyen szerencsésnek érzem magam, hogy sem én, sem a gyerekem nem ott születtünk... Őszintén remélem, hogy a szegény kisgyerek, aki megkapta az ajándékokat, örült neki.
Az Adjkirály oldal nyár óta létezik és néhány hónapja fedeztem fel. Pár napja feltettem 12 pár Jojó által kinőtt lábbelit, különféle évszakokra és alkalmakra valókat. Számomra fontos lenne, hogy olyan szülőnek adjam az ilyesmit, aki önhibáján kívül került nehéz helyzetbe, pl. fiatalon megözvegyült vagy lakástűzből kimenekült emberek. Mert látok olyan történeteket is, hogy X és Y hat gyereket nevelnek és nincs pénzük etetni, ruházni őket, azért kell nekik segítség... Ezzel az a bajom, hogy hacsaknem úgy jutottak ennyi gyerekhez, hogy valaki a küszöbükön hagyta őket, akkor maguk tehetnek arról, hogy hat gyerekük van...
A cipőkre azonnal jelentkezett egy anyuka azzal, hogy két kislánya van, 6 és 7 évesek, nekik szeretné kérni a cipőket. Miskolciak, van férje, errefelé nem szoktak járni. Ennyit tudtam meg róluk. Feladtam postán a cipőket nekik, pedig biztos vagyok benne, hogy kerülhettek volna olyan helyre, ahol nagyobb szükség van rájuk, de most írjam azt, hogy várok még egy kicsit, hátha jelentkezik valaki más? Az a baj, hogy akinek igazán szüksége lenne azokra a cipőkre, az nem tud netezgetni és az Adjkirályt böngészni. Erre egyébként vannak olyan emberek, akik az ilyen rászorulók helyett vannak fenn az oldalon, de mivel a cipőkre senki más nem jelentkezett, csak ez a miskolci anyuka csapott le ilyen gyorsan, hát megkapta őket ő. Magamban viszont azt gondolom, hogy igazán vehetne a lányainak cipőket a kedves férj...
Megnéztem, mit lehet tudni Komádiról. Hajdú-Bihar megyében található éppcsak város (5421 lakos) közel a román határhoz. A Google Street View segítségével végiggurultam a Fő utcán és azt láttam, hogy minden villanyoszlop tetején van egy gólyafészek és mindegyikben áll egy gólya! Ez cuki. :) De jaj, milyen szerencsésnek érzem magam, hogy sem én, sem a gyerekem nem ott születtünk... Őszintén remélem, hogy a szegény kisgyerek, aki megkapta az ajándékokat, örült neki.
Az Adjkirály oldal nyár óta létezik és néhány hónapja fedeztem fel. Pár napja feltettem 12 pár Jojó által kinőtt lábbelit, különféle évszakokra és alkalmakra valókat. Számomra fontos lenne, hogy olyan szülőnek adjam az ilyesmit, aki önhibáján kívül került nehéz helyzetbe, pl. fiatalon megözvegyült vagy lakástűzből kimenekült emberek. Mert látok olyan történeteket is, hogy X és Y hat gyereket nevelnek és nincs pénzük etetni, ruházni őket, azért kell nekik segítség... Ezzel az a bajom, hogy hacsaknem úgy jutottak ennyi gyerekhez, hogy valaki a küszöbükön hagyta őket, akkor maguk tehetnek arról, hogy hat gyerekük van...
A cipőkre azonnal jelentkezett egy anyuka azzal, hogy két kislánya van, 6 és 7 évesek, nekik szeretné kérni a cipőket. Miskolciak, van férje, errefelé nem szoktak járni. Ennyit tudtam meg róluk. Feladtam postán a cipőket nekik, pedig biztos vagyok benne, hogy kerülhettek volna olyan helyre, ahol nagyobb szükség van rájuk, de most írjam azt, hogy várok még egy kicsit, hátha jelentkezik valaki más? Az a baj, hogy akinek igazán szüksége lenne azokra a cipőkre, az nem tud netezgetni és az Adjkirályt böngészni. Erre egyébként vannak olyan emberek, akik az ilyen rászorulók helyett vannak fenn az oldalon, de mivel a cipőkre senki más nem jelentkezett, csak ez a miskolci anyuka csapott le ilyen gyorsan, hát megkapta őket ő. Magamban viszont azt gondolom, hogy igazán vehetne a lányainak cipőket a kedves férj...