Éjjel megérkeztek az angol rokonok. Jojónak sikerült ébren maradnia az érkezésükig, pedig nem hittem, hogy képes lesz erre. Miután a Minecraftozást megunta, Minecraftos videókat kezdett nézni a laptopomon. Éjjel fél 1-kor mondtam neki, hogy mivel két hete nem láttam és újabb két hétig nem fogom látni, esetleg inkább beszélgessünk. Nagy örömmel jött is, és beszélgettünk Angliáról, Londonról, a skót akcentusról és a királynőről. Éjjel fél 2-re érkeztek meg az angol fiúk, Jojó majd' kiugrott a bőréből, de miután lelkesen üdvözölték egymást, elzavartam aludni. Megmutattam a fiúknak, mi-hol van és megbeszéltük a mai tervet. Az édesanyjuk a 12:35-ös vonattal szeretne menni, úgyhogy hét és fél óra alvás után fel is tápászkodtunk, hogy mindenre legyen idő. Rántottát sütöttem nekik magyar kolbásszal, örültek neki. :) Lassan mindenki elkészül, és közben ökörködnek Jojóval, amit ő annyira tud értékelni! Nekem ritkán van hangulatom ökörködni vele, de a fiúk mindig kaphatók erre és ez nagyon jó. Ilyen mélyenszántó beszélgetéseket folytatnak és hahotáznak közben: "You're a goat!" - egyik fiú. "I'm not a goat! You're a pigman!" - Jojó. "Kecske vagy!" - legidősebb fiú, aki néhány szót tud magyarul. "No, I'm not!" Stb. :)

Lassan indulni kell.