A második évfordulónkat is megértük Krisztával, ma van a nagy nap. :) Ma reggel ébredés után emlékeztettük egymást erre a tényre és azt mondtuk, "sikerült." :) Nehéz volt, de sikerült. Még úgy is nehéz lett volna, ha nem lennénk másfél hónapja összezárva Jojóstul éjjel-nappal... De már nem csodálkozunk azon, hogy sokszor nagyon nehéz. Szeretjük, tiszteljük, becsüljük egymást, de hármunk közt olyan érdekellentétek és véleménykülönbségek vannak, hogy sose lesz egyszerű az élet.

Ha nem lennénk mindannyian karanténban, akkor ma délután Jojókát az apukája elvinné a háromnapos hétvégére, mi pedig a Várba mennénk egy Jamie Oliver étterembe ünnepelni. Ez volt a terv, még a közös Google naptárunkba is be van írva. De úgy húzta keresztbe minden tervünket ez a vírusjárvány... nos, ahogy mindenkiét.

Így a B terv a következő: Holnap estére sushit rendelünk, Jojókát 9-kor aludni küldjük, és itthon ünnepelünk. Ha még addig is kibírjuk együtt. :D