Itt írtam, hogy nem vagyok egész jól lelkileg, most akkor leírom az okát. Röviden: kevés a pénz. Legalábbis ahhoz képest kevés, hogy az árak megduplázódtak néhány év alatt. Nem úgy a fizetésem. 2022-ben jóval magasabb lett, amikor a mostani munkahelyemen kezdtem, de nem duplázódott meg, azóta meg csak minimálisan nőtt. És én a bevételemhez képest sokat teszek félre minden hónapban megtakarításokba, hogy ezt a lakást, amit testvéreimmel örököltünk, de én lakom, fejleszteni tudjam, meg a majdani nyugdíjamat kiegészítendő is teszek félre, meg egy életbiztosítást is fizetek, hogy Jojó kapjon pénzt, ha én idő előtt elpusztulok. Mindezek félretétele és minden szükséges és kellemes kiadás után az elmúlt években tapasztalt borzalmas drágulások előtt még fennmaradt egy értékelhető összeg a következő fizetésemig, ami a számlámon maradt és hónapról hónapra gyűlt. Ez megnyugtató volt, mert láttam, hogy ha kedvem támad nyaralni vagy telefont venni vagy hasonló nagyobb kiadásba bocsátkozni, akkor megtehetem, mert utána belátható időn belül megint összegyűlik az az összeg. Mostanra nem ez van, a számlámon lévő összeg nem nő olyan mértékben, mint korábban. Ami a számlámon van, abból dőzsölhetnék egyet, de nyilván nem akarok, nem fogok, nem boldogítana. Az boldogítana, ha az összeg folyamatosan nőne, kivéve, ha egyszerre kiadok egy nagyobb összeget. Az elkeserít, hogy ha a hónap végén kevesebb van a számlámon, mint az előző hónap végén, pedig ugyanolyan dolgokra költök, mint néhány éve, és ez is elő szokott fordulni. Akkor keseredtem el igazán, amikor múlt hét közepén kiderült, hogy Jojó 3-as lett félévkor matekból. 3,5-re állt, erre kapott 3-ast, de kis bosszankodás után rájöttem, jobb ez így, mert ha 4-est kapott volna, akkor nem változtattunk volna semmit, és ebben a félévben az egyre nehezedő témák miatt valószínűleg tovább rontott volna. Így viszont beláttuk, hogy az online matekozás, amit húgomékkal csinál, az nem lesz elég, kelleni fog egy tanár, aki személyesen segít. Megfelelő tanár hamar akadt, Kriszta egyik barátnőjének a gyerekeit tanította már, segített nekik javítani, jelenleg is vállal magántanítványokat és korábban egy nagy múltú gimiben tanított húsz évig. Egy ilyen tanár szerintem Jojónak is fog tudni segíteni, de meg is kéri az árát. És azért keseredtem el, mert ha minden eddigi kiadás mellé még bevállalnám ezt is, akkor biztos, hogy innentől minden hónap végén kevesebb lenne a számlámon, mint az előző hónap végén. Mivel egyértelmű, hogy a matektanár muszáj lesz, helyette a spanyoltanárról fogunk lemondani. Szomorú, hogy nem fér bele minden. Jojó a spanyoltanár személye miatt mondjuk nem annyira szomorú, mert ő az előző tanárját szerette nagyon, aki az elmúlt tanévekben tanította, de ettől a tanévtől mással foglalkozik, és már nem vállal online tanítványokat. Úgyhogy egyelőre a spanyoltanulás ennyi volt, innentől Jojón múlik, hogy foglalkozik vele vagy hagyja elkopni a tudást. Eddigi élete felében tanulta, mivel 8 évesen kezdte. El tud beszélgetni spanyol anyanyelvű tanárokkal spanyolul, ami jóval több, mint amit én elmondhatok a némettudásomról, pedig én is sok évig tanultam. Persze csak a néhai módszerekkel: sok nyelvtan, szótanulás, olvasás, minimális beszédgyakorlás, magyar anyanyelvű tanárokkal. Hogy Jojó bármikor a jövőben felpattanhat az internetre és találhat magának spanyol beszélgetőpartnert, az talán jó lesz valamire. De sajnos ha árak és fizetésem továbbra is így alakulnak, akkor csak egy különórát fogok tudni neki fizetni, és az muszáj a matek legyen, mert nehéz neki a matek. Nekem is az volt már gimiben, de nekem az volt a szerencsém, hogy bármikor átsétálhattam a szomszéd szobába, és ott ült egy matematikus, aki örömmel segített.

Szóval a bánatom oka ez, hogy nem fér bele a keretbe minden, amit szeretnék. És tudom, hogy így is sokkal jobb dolgom van az átlagnál, de most nem az átlaghoz képest mérlegeltem, hanem ahhoz képest, hogy az árak elszállása előtt mi volt. Arra jutottam, hogy idén még ezeket meg szeretném tenni, aztán majd meglátom, hogy alakul a jövő, de megbeszéltem magammal, hogy elégedett leszek, bármi is lesz.
- még egy nyaralás tengernél
- még egy túra magashegységben

Fizetésből élő tisztességes emberként nincs miért szégyenkeznem, ilyen szempontból viszont nyugodt vagyok.