Tegnap délután óta Zalában vagyunk hármasban: Kriszta, Riki és én. Jojót is hívtuk természetesen, de passzolta azt a lehetőséget, hogy két negyvenes banyával meg egy idegesítő háromévessel hétvégézzen. :)

Helyette inkább egy barátnőjével a MondoConra megy. Kivételesen ezen hétvégén nem dolgozik. A csütörtöki ünnepnappal kezdődött az őszi szünete, nov. 3-áig nincs suli. Jövő héten két teljes hétköznapot bevállalt munkában és jövő hét végén is egy napot. Amúgy szeret velem is időt tölteni, csak nem mindegy mennyit és hol. :) Csütörtökön 23 kilométert rollereztünk kettesben egy anya-lánya nap keretében szép szülővárosunkban.

Mi hétfő ebéd után indulunk haza. Nyilván nem olyan pihentető így itt lenni, mint mikor kettesben vagyunk Krisztával, de szükségünk van erre is, a köztünk lévő kapcsolatok építéséhez és Rikike megfelelő fejlődéséhez. Őszies idő van, felhős és napos időszakok váltakoznak, sok réteg ruha kell, hogy ne fázzunk kinn. De nagyon jót tesz mindannyiunknak kinn lenni a mezőkön, dombokon, nézni az őszülő erdőt, az állatokat, közelről megvizsgálni a sáros pocsolyákat, a tehénlepényeket, mindent. :) Szabadságon vagyunk szerdáig, úgyhogy majd kedden pihenünk, amikor Rikit már beadjuk oviba.

Szombat délután van most. Rikike uzsonnáig alszik, Kriszta is pihen vele, aztán megint kimegyünk bóklászni.