Zalában töltjük kettesben a négynapos hétvégét. Riki az apáinál van, Jojónak tegnap óta tart a tavaszi szünet. Tegnap és ma Noénál vendégeskedett, de ma este hazament, mert iskolaszünetekben sokat szokott dolgozni a Mekiben. Esténként felhívom ilyenkor, hogy megbeszéljük, hol találja a kaját, emlékeztetem rá, hogy gondozza a cicákat, vigye le a szemetet, pakolja ki a mosogatógépet, mossa ki a ruháját, ilyenek. Szerintem jól érzi magát ilyenkor, felnőtteset játszhat, reggel dolgozni megy, munka után senki sem ellenőrzi, hogy hová megy, este hazamehet a két cicához.

Nekem úgy indult a mai reggel, hogy mielőtt 8-kor felkeltem, kicsit nézegettem videókat a telefonomon, megtaláltam ezt, és sírtam rajta egy sort. :') Évek óta vártam erre a pillanatra, meg hát az a zene is jó választás volt ehhez a jelenethez, úgyhogy ezért. :') De aztán 8-kor felpattantam, zuhanyozni mentem, Kriszta hazajött (ő már korábban felkelt, hogy Rikit átadja apáinak), utána reggeliztünk, összepakoltunk és jöttünk ide Zalába, ahol most vagyunk.

Most örülök mindennek, a szabadságnak, a virágzó fáknak, az űrhajónak, ami a Hold felé száguld...

Interjú az űrhajósokkal

Gyönyörű bolygónk a parancsnok által készített fotón

Ezt a közvetítést néztük élőben a kilövésről szerdáról csütörtökre virradó éjjel.

Ezt a videót amerikai ex-főnököm - szintén nagy űrkutatás rajngó - osztotta meg a Facebook falán, és nagyon tetszik, úgyhogy ezt is elteszem ide.

Egy kép a zalai ház előtt álló fákról, amiket délután csináltam:

Kriszta csinálta a lenti fotót...