A zalai házikóban vagyok Krisztával kettesben. Tegnap este érkeztünk és szerdáig maradunk. Jojó Noénál hétvégézik, aztán hazamegy a cicákhoz.
Elkezdődött a kötelező jellegű kéthetes szabim, úgyhogy legközelebb csak augusztus 10-én dolgozok. :)
Már megint olyasmi időjárásban sikerül itt nyaralnunk, mint tavaly, hogy a Balaton vize hideg, és fürdőzés helyett csak a parton betakarózva heverészünk és olvasunk inkább. Viszont ellentétben a tavalyi nyárral, amikor elő sem vettük otthon a ventilátorokat, mert egyszerűen semmi szükségünk nem volt rájuk 2024 júliusától idén júniusig, most ugyebár már túl vagyunk egy rekorddöntő, brutális hőhullámon, és éppen közeleg a következő. Jelenleg azonban nincs olyan meleg, hogy lubickolni akarnánk, de amúgy azt nehéz is lenne. A Balatonban olyan kevés a víz, hogy a part közelében csak dagonyázni lehet, utána pedig hosszasan bokáig (!) érő vízben lehet gyalogolni. Gyerekek futkároznak benne, és a partról nézve úgy tűnik, mintha vízen járnának. Valószínűleg mi is kipróbáljuk majd ittlétünk alatt a Balatonban sétálást, de ma még nem próbáltuk ki. Terveink közt szerepel egyik hajnalban kimenni vadakat lesni és egyik este megnézni egy jó filmet, de amúgy nincs sok komoly tervünk, és ez nagyon jó most. :) Csak pihenünk, beszélgetünk, olvasunk. Kriszta most éppen a Who's Afraid of Virginia Woolf? című drámát olvassa magyarul, én meg a Project Hail Mary-t angolul. Illetve kölcsönkértem Apától az egyik Élet és Tudományát és azt is elhoztam olvasgatni, mert számomra érdekes cikkeket találtam benne, pl. a mesterséges intelligencia és az ember kapcsolatáról és az ulrafeldolgozott élelmiszerek hatásairól.
Ma láttunk négy fő szarvasbikát együtt legelészni! Kettőről sikerült is lesifotót készíteni:
AI enhanced verzió:
Elkezdődött a kötelező jellegű kéthetes szabim, úgyhogy legközelebb csak augusztus 10-én dolgozok. :)
Már megint olyasmi időjárásban sikerül itt nyaralnunk, mint tavaly, hogy a Balaton vize hideg, és fürdőzés helyett csak a parton betakarózva heverészünk és olvasunk inkább. Viszont ellentétben a tavalyi nyárral, amikor elő sem vettük otthon a ventilátorokat, mert egyszerűen semmi szükségünk nem volt rájuk 2024 júliusától idén júniusig, most ugyebár már túl vagyunk egy rekorddöntő, brutális hőhullámon, és éppen közeleg a következő. Jelenleg azonban nincs olyan meleg, hogy lubickolni akarnánk, de amúgy azt nehéz is lenne. A Balatonban olyan kevés a víz, hogy a part közelében csak dagonyázni lehet, utána pedig hosszasan bokáig (!) érő vízben lehet gyalogolni. Gyerekek futkároznak benne, és a partról nézve úgy tűnik, mintha vízen járnának. Valószínűleg mi is kipróbáljuk majd ittlétünk alatt a Balatonban sétálást, de ma még nem próbáltuk ki. Terveink közt szerepel egyik hajnalban kimenni vadakat lesni és egyik este megnézni egy jó filmet, de amúgy nincs sok komoly tervünk, és ez nagyon jó most. :) Csak pihenünk, beszélgetünk, olvasunk. Kriszta most éppen a Who's Afraid of Virginia Woolf? című drámát olvassa magyarul, én meg a Project Hail Mary-t angolul. Illetve kölcsönkértem Apától az egyik Élet és Tudományát és azt is elhoztam olvasgatni, mert számomra érdekes cikkeket találtam benne, pl. a mesterséges intelligencia és az ember kapcsolatáról és az ulrafeldolgozott élelmiszerek hatásairól.
Ma láttunk négy fő szarvasbikát együtt legelészni! Kettőről sikerült is lesifotót készíteni:
AI enhanced verzió:
