Noj Blogja

Több képet festek, mint amennyit ide felteszek, de sajnos több olyan van, amire rá se bírok nézni, mint amire szerintem rá lehet nézni. Előbbieket persze nem teszem ide, sőt, meg is szoktam szüntetni őket olyan módon, hogy lemosom a pasztell port a papírról. Jóféle papírokat használok, amik száradás után újra tökéletesen használható állapotban vannak. Ilyen lemosott és újrahasznosított papírra mázoltam a lenti képet is. Illetve kipróbáltam egy olyan hozzávalót is, amit a kedvenc pasztell festő nénim kedvel és szokta használni néhány képéhez, ez a Liquitex clear gesso . Sikerült rendelnem egy magyar webshopból. :) A referencia fotóm itt látható .

Jojóról már elmondható, hogy három nyelven beszél. Tizenhárom évesen szerintem ez nem rossz. :) A spanyol anyanyelvű tanára, akitől Verblingen tanul 2020 szeptembere óta, most adott neki B1 fokozatot, az eddigi A2 helyett, mivel egyre jobban beszél spanyolul. Büszke vagyok magamra is és Jojóra is. :) Magamra azért, mert lehetővé tettem neki, hogy ennyi idősen már három nyelven beszéljen, rá meg azért, mert ezt elérte. Az, hogy az angol szinte úgy ragadt rá, mint az anyanyelve, két dolognak köszönhető. Egyik, hogy újszülött kora óta angolul hallhatta a tévét, videókat, meséket, filmeket. Másik, hogy hatévesen két tanítási nyelvű iskolába került, ahol angol anyanyelvű tanára is van és több tantárgyat angolul tanulnak. Spanyolt tanulni harmadikos korában, tehát nyolc évesen kezdett. Kezdetnek egy félig kolumbiai volt kolléganőmmel beszéltem meg, hogy egy kis pénzért tanítgatni fogja. Tőle tanulgatott két évig, ami alapozásnak tökéletes volt. Utána úgy döntöttem, kellene neki egy igazi tan...

Tegnap ismét 10 kilométert túráztunk, de ezúttal nem mentünk el Zala megyéig, csak a Pilisbe. Kellemes meglepetésként ért minket, hogy itt is találkoztunk szarvasokkal! Sőt, most először sikerült fotókat is készíteni róluk, persze csak messziről. Az egyiket felteszem ide. Idén először rövidujjú pólóban túráztunk! :)

Jojót nemrég az a szerencse érte, hogy elvitték a Zoo Caféba, ami egy olyan kávéház, ahol cuki állatkákat raknak az asztalodra, hogy őket tapogathasd, amíg finomságokat eszel / iszol és beszélgetsz. Nem jártam még ott soha, remélem, hogy egyszer engem is elvisz valaki. :D Jojót Robi fedőnevű haverom vitte el, késői szülinapi ajándék gyanánt. Nem csak elvitte, hanem nagyon jó fotókat is készített róla, itt van néhány - mindkettőjük engedélyével: Lejjebb pedig Jojó rajzai az előző hétvégéről. Valamiért ilyen hatalmas szemű, japán stílusú figurákat szeret rajzolni, azért is kapta ezt a könyvet tőlünk szülinapjára, mert tudtuk, hogy érdekli ez a stílus. De sose látott ilyen sorozatokat / képregényeket. Gondolom, hogy a Youtube-on vagy máshol a neten találkozott velük. Illetve az egyik rajz kilóg a sorból, az a cuki lény, nekem az is nagyon tetszik. :)

Krisztának FIA lesz! :)))) Ma derült ki. Nagyon örülünk neki! Lánynak is örülnénk, de egy kicsit jobban fiúnak. :) Nem tudom, hogy miért, csak így van. :) A neve valószínűleg: Erik Marcell. :) Jojó is valamiért jobban örülne fiúnak. Nagy lesz a meglepetés, amikor hazaér a suliból! Korábban megbeszélte Krisztával, hogy egy sárga vagy rózsaszín lufival áruljuk majd el neki a nagy hírt, amikor már számunkra kiderült. Most Jojó szobájában lebeg egy sárga lufi. :) Egyébként nagyon korszerű módon telefonon kapta a hírt Kriszta, egy genetikai szűrővizsgálat eredményeként, amivel nem csak betegségeket szűrnek, hanem 100% bizonyossággal a magzat neme is kiderül. Nemrég hívták az eredménnyel, semmilyen betegséget nem találtak és megkérdezték, szeretné-e tudni a nemét. Mondta, hogy igen, úgyhogy ő tudta meg először - illetve a vizsgálószemélyzet után először. :)

Kriszta kedden este mondta először, hogy szerinte érezte mocorogni a kis magzatát, Tökmagot, akit néha Szarosnak nevez. Ő sem lesz az az érzelgős anyuka, az már biztos. :D A magzatmozgás első jeleit úgy írta le, hogy “mintha készülne egy fing”. :D Találó! És valószínűleg tényleg a babát érezte, mert ezen a héten (16.) ez már esedékes és ott érzi, ahol a baba van, és elsőre tényleg ilyen érzés, hogy nem biztos benne az ember lánya, de egyre biztosabb. Tegnap este is mondta, hogy na, megint érezte a mocorgást. Nagyon izgi! :) Elkezdett írni egy babakelengye listát, melynek címe “Szarosnak dolgok, amik kellenek” és olyan tételek szerepelnek rajta, mint “seggringató”, “zenélő cucc az ágy fölé”, “kiságyba ütközésgátló vagy mi a szösz a neve”... Imádom! :D

Az idei első zalai kiruccanásunkon voltunk az elmúlt hétvégén. Pénteken este indultunk és tegnap este jöttünk haza, mert nekem nincs hosszú hétvége. Krisztának szerencsére van, most is pihen. Tudom, hogy nagyon jól érezte magát ő is a hétvégén, de azért fárasztóbb neki túrázni és órákat vezetni, mint amilyen nem terhesen volt. Meg kell jegyeznem itt, hogy az új autó és az új magzat is most először jártak a zalai házikónál. :) Én lazán dolgozgatok ma és holnap itthon, szerdától meg bemegyek az irodába. Jojó az apjánál van holnap estig. Én és Kriszta ma este a kispapával és az ő párjával vacsizunk. Szép, nagy családom lett. :D Szombati túránk hossza 9 km, vasárnap én 13 és fél km-t túráztam, Kriszta kb. ugyanannyit, mint szombaton. Délelőtt ugyanis ő inkább otthon maradt, amíg én elmentem egy magányos felfedezőútra, de az is nagyon jó volt, szeretem az ilyesmit. :) Az időjárás, mint a lenti képeken látható, tökéletes volt.