Bejegyzések

Kép
Elmúlt a nyár, amikor olyan meleg volt Magyarországon (meg több más európai országban is), mint még soha. Néhány koremléket elteszek ide. Én jól bírom a meleget, nem vagyok se hisztis, se túlsúlyos, se túl öreg vagy túl beteg ahhoz, hogy bajom legyen tőle, és hatékony módszerekkel alkalmazkodni is tudok hozzá, de ami június végén volt itt idén, arra már én is azt mondtam, hogy "ez még nekem is sok". Az augusztus eleji hőhullámról nem tudok nyilatkozni, mert azt Görögországban töltöttem - és már az is elképesztő, hogy ott sokkal alacsonyabb volt a hőmérséklet akkor, mint itt - de gondolom, azt is valahogy úgy éltük volna túl, ahogy a június végét. Igazából eddig kétszer mondtam életemben hőségre azt, hogy "ez már nekem is sok", 2007-ben és idén. Idén nem csak az volt a gond, hogy túl meleg volt. A 2010-es évek hőhullámaira úgy emlékszem, hogy utánuk mindig bőséges esőt hozó vihar következett, amikor vízszintesen zuhogott az orkánszerű szélben és rohantam a sehogy ...
Rikike betöltötte negyedik életévét szombaton. Kriszta szüleinél ünnepeltünk, ahogy szoktunk, jó sokan. Riki mind a négy magyar unokatesója is ott volt, és már a legkisebb is ment valamennyire utánuk, bár ő még nem gyorsan. :) Riki főleg a második legfiatalabb unokatesójával játszott. Milyen a négy éves Rikike? Úgy kell elképzelni, hogy mindkét vállán ül egy-egy manó, és az egyik folyamatosan azt súgja a fülébe, hogy "Riki, legyél egy undok, bunkó pöcs!", és a másik meg azt súgja, hogy "Riki, legyél egy édibédi, tündéri kisfiú!", és szegény Riki nagyon nehezen tudja eldönteni, hogy most akkor melyikre hallgasson, gyakran váltogatja, néha egyik pillanatról a másikra. :) Jelenleg hatalmas Pókember-imádatban van, talpig Pókemberes szerelésben szeret mászkálni, úgyhogy főleg Pókemberes ajándékokat kapott: ceruzák, póló, LEGO, tornazsák, stb., mind-mind tele a piros-kék, kedvenc szuperhősével. A kedvenc elfoglaltsága a gonoszok és a jók harcát eljátszani mindenféle f...
Kép
Szlovákiában hétvégéztünk. Péntek este körbesétáltuk a Csorba-tavat, ahogy ez már szokásunkká vált az ilyen pénteki érkezésekkor. :) Aztán szombaton és ma ezeket írtam ceruzával a füzetkémbe: augusztus 22. szombat Szlovákiában vagyunk, Menguszfalván, azon a szálláson, ami már annyira a szívünkhöz nőtt, hogy én és Kriszta immár negyedszer járunk itt. Mondjuk úgy tűnik, hogy a házigazda szlovák néninek meg mi nőttünk a szívéhez, mert tegnap este a bárban, ahová azért mentünk fel, hogy a szállást kifizessük, megkínált minket valami itókával, amit csak "likőr"-nek nevezett. :D Finom volt, szívesen ittunk vele egyet. :) Sokat csevegni nem tudunk, mert nem tudunk szlovákul, ő pedig angolul nem annyira jól, de már eldöntöttük, hogy ha jövünk még ide, most már hozunk neki valami ajándékot Magyarországról. Azt már biztosan tudjuk, hogy a likőrt szereti. :) Szóval ma reggel újra a Magas-Tátra csodás hegyvonulatának látványára ébredtünk, és amikor így indul a reggelünk, akkor mindi...
Kép
A görögországi képeket felteszem most, jó lesz újraélni így ezt a kis nyaralást. :) Éjszaka van, sétálunk athéni szállásunk felé, Jojó pálmafákat csodál. Szállásunk környéke Votsalakia Beach A főbejáraton (nyugati bejárat) mentünk be az Akropolisz területére. Jojó mögött a Propülaia, a márványoszlopos, hatalmas főbejárat, jobbra Niké kis templomának fala látszik. Athéné temploma, a Parthenón. A kalapom tiszteletből levettem, de amúgy is elrepült volna a szélben. Balra a távolban az Erekhtheion látszik. Erekhtheion közelebbről. A nőalakok nem eredetik, hanem másolatok. Öt eredetit meg lehet nézni az Akropolisz Múzeumban, a hatodik viszont a British Museum-ban van, és bár Görögország nagyon szeretné, nem hiszem, hogy valaha visszakapják. Parthenón közelebbről Egy díszes oszlopfő, ami nagyon tetszett, úgyhogy lefotóztam. Jojó és egy barátságos athéni macska Héphaisztosz (kovácsisten) imádnivaló temploma Az Ókori Agora egy részlete A Nemzeti Kertben S...