Noj Blogja

A lenti képek az egy héttel ezelőtti hosszú hétvégénken készültek Zalában. Ezen a héten három napot dolgoztam, azelőttin az ünnep meg az áthelyezett munkanap helyett is csak hármat, jövő héten meg csak kettőt fogok, mert szerdától megint szabira megyek egy kicsit. Így szórtam el az idén őszre szánt szabijaimat. :) Ma is nagyon jó dolgunk volt! Délelőtt Rikivel és apáival az Aquaworldben fürdőztünk és csúszdáztunk, délután pedig kettesben Krisztával rollereztünk a novemberi 21 fokban Budapest aranysárga fákkal szegélyezett útjain. Jojó Noénál van most és Dodóval konyhatündérkedtek ma, ahogy láttam a fotókon, amiket kaptam.

Tegnap délután óta Zalában vagyunk hármasban: Kriszta, Riki és én. Jojót is hívtuk természetesen, de passzolta azt a lehetőséget, hogy két negyvenes banyával meg egy idegesítő háromévessel hétvégézzen. :) Helyette inkább egy barátnőjével a MondoConra megy. Kivételesen ezen hétvégén nem dolgozik. A csütörtöki ünnepnappal kezdődött az őszi szünete, nov. 3-áig nincs suli. Jövő héten két teljes hétköznapot bevállalt munkában és jövő hét végén is egy napot. Amúgy szeret velem is időt tölteni, csak nem mindegy mennyit és hol. :) Csütörtökön 23 kilométert rollereztünk kettesben egy anya-lánya nap keretében szép szülővárosunkban. Mi hétfő ebéd után indulunk haza. Nyilván nem olyan pihentető így itt lenni, mint mikor kettesben vagyunk Krisztával, de szükségünk van erre is, a köztünk lévő kapcsolatok építéséhez és Rikike megfelelő fejlődéséhez. Őszies idő van, felhős és napos időszakok váltakoznak, sok réteg ruha kell, hogy ne fázzunk kinn. De nagyon jót tesz mindannyiunknak kinn lenni a mez...

Kriszta tegnap este: "Bementem egy barlangba, találkoztam egy robotbáránnyal, és 1900 életemet vette le egy csapással. Úgyhogy kijöttem." Imádom, hogy ő is rákapott a videójátékokra, mióta velem van. :)) Ezt a csodát játsszuk mostanában:

Igyekszünk kihasználni az őszi hétvégéket és amikor megtehetjük és az időjárás is kedvező, akkor kiszabadulunk a négy fal közül. Az ősz első hétvégéjén körbeautóztuk a Balatont. A második hétvégén jött hozzánk Dodó és vele és Jojóval hármasban a Várban végigjátszottunk egy városfelfedező játékot . Tavasszal már Krisztával kipróbáltunk egy ilyet a Városligetben. A harmadik hétvégét, amit megtoldottunk péntekkel és utána következő hétfővel úgy, hogy szabikat vettünk ki, Zalában töltöttük kettesben Krisztával. Akkor bezzeg 30 fok volt, nem pedig 20, mint nyáron , úgyhogy, bár kirándulni terveztünk minden nap, végül csak a szombatot töltöttük erdőben. Láttunk fák közé kifeszített többméteres pókhálókat és nagyon sok szép őzlábgombát. Elektromos kerítéseken másztunk át, amik szegény Krisztát megcsapkodták, de nekem sikerült úgy lépnem, hogy elkerültem ezt. Melegünk volt még az erdő mélyén is, ezért a többi napon inkább a Balatonhoz mentünk sütkérezni. A negyedik hétvégén végre pont...

Jojó néhány alkotását elteszem ide emlékbe. Ilyen kis rajzocskákat szoktam találni a füzeteiben, és a karja sokszor így néz ki. Ilyenkor azért meg szoktam kérdezni, hogy ennyire unatkozik a suliban vagy mi. :) Erre mindig valami olyasmit felel, hogy nem, nem, ezeket egy lyukasórán csinálta, vagy mikor már elkészült a feladattal, vagy éppen nem kellett jegyzetelni, mert csak valami filmet néztek, vagy ilyesmi. Hát, jó. :) Ezeket a maszkokat az elmúlt egy évben készítgette, tehát nem egyszerre, hanem amikor eszébe jutott valami ötlet, akkor nekiállt megvalósítani. Az alapjuk teljesen fehér papír- vagy műanyagmaszk, amiket hobbiboltban, bulikellék boltban, de legegyszerűbben a Temuról tudott megvenni, és aztán kidíszítte őket. Érdemes megnézni őket közelebbről, mennyi ötletes hozzávalót használt: gombot, gyöngyöt, tollat, műpókot, levegőn száradó gyurmát. A maszkok szemére erre a célra kitalált hálót ragasztott, amin át lehet látni közelről, de elég sűrű ahhoz, hogy festeni leh...

Itt az ideje egy Jojó update-nek. Az idei nyárra Jojókám szerintem úgy fog majd visszaemlékezni egyszer, hogy "a nyár, amikor a Mekiben dolgoztam és a Baldur’s Gate 3 -mal játszottam felváltva." Sokat dolgozott Mekis kajára vágyó emberek kiszolgálásán, aztán pihenésképpen sokat játszott a vadiúj számítógépén, amit nyár elején engedélyeztem, hogy megvegyen. Már egy éve, az előző tanév elején is rimánkodott érte, de tudtam, hogy akkor nem lett volna jó ötlet. Azt mondtam, előbb csináljon végig rendesen egy tanévet anélkül, hogy állandóan nekem kéne emlékeztetnem a dolgaira, és majd akkor. És végeredményben ez sikerült, tényleg az előző tanév ment eddig a legsimábban, komoly hadakozások nélkül is igyekezett figyelni a tanulnivalóira és jó jegyeket szerezni. Az előző tanévet ennek köszönhetően zárta szép eredménnyel és végre nem azért, mert én állandóan nyüstöltem, hogy tanuljon. A gép nagyrészt még abból a pénzből van, amit az elmúlt évek során apai nagymamájától kapott külön...