Johannám másodikos! Olyan fura ez a gyerek, hogy imádja az iskolát... :)
Ezen a héten ma voltam először dolgozni, mert eddig őt őriztem. Erre a csonka vakációhétre már semmi program nem maradt, és az apja is dolgozik. Hétfőn bevásárlókörutat tettünk, hogy beszerezzük a sulihoz szükséges néhány hiányzó dolgot, kedden leginkább házimunkával és az iskolai holmik összekészítésével meg füzetbekötéssel voltam elfoglalva, így J. unatkozott. Aznap nem állt módomban őt szórakoztatni sajnos. Szerdán elvitte a nagyapja játszani, úgyhogy aznap pihenhettem. Ma reggel pedig ujjongva ment suliba a kis ünneplőjében, mert hogy végre újra láthatja a sok barátját! Az osztályfőnöknénit meg is ölelgette, aki ennek persze nagyon örült. Ahogy annak idején az óvónénik, úgy a tanárnénik is rájöttek már, hogy Jojó az a gyerek, aki megszínesíti a napjaikat. Ez tavaly is feltűnt, amikor a napközis tanárnéni becézgette és cipelte Jojót, mint egy kis ovist, és pár hete is, amikor az önkormányzati táborba hordtam. Minden reggel másik tanár kísérte őket a táborba, és egyik reggel pont az osztályfőnöke volt az. Amikor meglátta, hogy Jojó is a táborozók között van, azonnal felcsillant a szeme és kérdezte tőle örömmel, hogy "Te is jössz?" Jojó mondta, hogy igen, mire a tanárnéni mondta, hogy "Jaj de jó!" Az én kis szeretetgombócom... <3
Néhány számszerű adat a másodikos Jojóról:
122 cm magas
21,5 kg
Eddig három foga esett ki - mint az a tegnapi fotón is látható - egyet meg ugye kihúztak még korábban, így most kissé foghíjas, de már nőnek szépen az újak.
Megyek, be kell kötnöm a könyveit. :)
Ezen a héten ma voltam először dolgozni, mert eddig őt őriztem. Erre a csonka vakációhétre már semmi program nem maradt, és az apja is dolgozik. Hétfőn bevásárlókörutat tettünk, hogy beszerezzük a sulihoz szükséges néhány hiányzó dolgot, kedden leginkább házimunkával és az iskolai holmik összekészítésével meg füzetbekötéssel voltam elfoglalva, így J. unatkozott. Aznap nem állt módomban őt szórakoztatni sajnos. Szerdán elvitte a nagyapja játszani, úgyhogy aznap pihenhettem. Ma reggel pedig ujjongva ment suliba a kis ünneplőjében, mert hogy végre újra láthatja a sok barátját! Az osztályfőnöknénit meg is ölelgette, aki ennek persze nagyon örült. Ahogy annak idején az óvónénik, úgy a tanárnénik is rájöttek már, hogy Jojó az a gyerek, aki megszínesíti a napjaikat. Ez tavaly is feltűnt, amikor a napközis tanárnéni becézgette és cipelte Jojót, mint egy kis ovist, és pár hete is, amikor az önkormányzati táborba hordtam. Minden reggel másik tanár kísérte őket a táborba, és egyik reggel pont az osztályfőnöke volt az. Amikor meglátta, hogy Jojó is a táborozók között van, azonnal felcsillant a szeme és kérdezte tőle örömmel, hogy "Te is jössz?" Jojó mondta, hogy igen, mire a tanárnéni mondta, hogy "Jaj de jó!" Az én kis szeretetgombócom... <3
Néhány számszerű adat a másodikos Jojóról:
122 cm magas
21,5 kg
Eddig három foga esett ki - mint az a tegnapi fotón is látható - egyet meg ugye kihúztak még korábban, így most kissé foghíjas, de már nőnek szépen az újak.
Megyek, be kell kötnöm a könyveit. :)