Áprilisra itt egy utolsó, varázslatos Ori háttér. :)
Ma megnéztük Mojszival az új Szépség és a Szörnyeteg filmet, amit már nagyon vártunk. 12-es karikás, úgyhogy egy darabig nem voltam benne biztos, hogy jó ötlet elvinni rá. De aztán egy osztálytársa mesélte neki, hogy már látta, és nem vészes, meg neten is tájékozódtam, és azt olvastam, hogy valaki ötévessel nézte és nem volt gond. Előre elmondtam neki, hogy a farkasok ijesztőek lehetnek és a végén a szörnyeteget az emberek megpróbálják megölni, ezekre felkészült és kicsit elbújt mögém, amikor úgy érezte, túl ijesztő. A végén lelkesen mondta, hogy nagyon tetszett neki. Szerintem gyönyörű film lett és még nyilvánvalóbb volt a feminista üzenet, mint az eredetiben. Ezért is örülök, hogy Jojó láthatta. Amit még megtanulhatott belőle, az az, hogy vannak embernek látszó szörnyek (Gaston) és elsőre rémesnek tűnő emberek is, akik viszont valójában jók. Olvastam olyat a filmről, hogy a Stockholm-szindrómáról szól... Hát, aki számára csak ez jött át, az nem érti ennek a mesének a lényegét. Az eredeti, 1991-es film az egyik kedvencem volt. 12 éves voltam akkor és nagyon sokszor megnéztük a húgommal, ugyanis megvolt otthon videokazettán. Miközben néztem ma a teljesen kézzelfoghatónak tűnő, táncoló, éneklő elvarázsolt tárgyakat, az jutott eszembe, hogy mennyit ámultam az eredeti film egyetlen számítógép animált jelenetén, azon a csodás báltermen és a díszes csilláron. Emlékszem, hogy amikor azt láttam, csodálkoztam, hogy "Mik vannak már! Mintha igazi lenne!" Ez ugye még néhány évvel a Toy Story előtt volt, amikor még csak belekóstolhattunk a számítógép animáció csodájába. Jojóka nem is tudja már, hogy ez milyen csoda, neki ez az alap.
Tele volt ma a mozi anya-kislánya párosokkal és örülök, hogy ezt a filmet én is a kislányommal nézhettem meg. :)
A film után a Hősök terére mentünk Fatiékkal párnacsatázni és napozni, és ott is maradtunk estig. Idén először a tökéletes időjárású napok hétvégére esnek, és mivel holnapra is ugyanez várható, megint kiruccanást tervezünk, ezúttal a Kopaszi-gáthoz. Én más anyákkal beszélgethetek majd, Jojóka pedig más gyerekekkel rohangálhat majd, erre számítunk. :)
Ma megnéztük Mojszival az új Szépség és a Szörnyeteg filmet, amit már nagyon vártunk. 12-es karikás, úgyhogy egy darabig nem voltam benne biztos, hogy jó ötlet elvinni rá. De aztán egy osztálytársa mesélte neki, hogy már látta, és nem vészes, meg neten is tájékozódtam, és azt olvastam, hogy valaki ötévessel nézte és nem volt gond. Előre elmondtam neki, hogy a farkasok ijesztőek lehetnek és a végén a szörnyeteget az emberek megpróbálják megölni, ezekre felkészült és kicsit elbújt mögém, amikor úgy érezte, túl ijesztő. A végén lelkesen mondta, hogy nagyon tetszett neki. Szerintem gyönyörű film lett és még nyilvánvalóbb volt a feminista üzenet, mint az eredetiben. Ezért is örülök, hogy Jojó láthatta. Amit még megtanulhatott belőle, az az, hogy vannak embernek látszó szörnyek (Gaston) és elsőre rémesnek tűnő emberek is, akik viszont valójában jók. Olvastam olyat a filmről, hogy a Stockholm-szindrómáról szól... Hát, aki számára csak ez jött át, az nem érti ennek a mesének a lényegét. Az eredeti, 1991-es film az egyik kedvencem volt. 12 éves voltam akkor és nagyon sokszor megnéztük a húgommal, ugyanis megvolt otthon videokazettán. Miközben néztem ma a teljesen kézzelfoghatónak tűnő, táncoló, éneklő elvarázsolt tárgyakat, az jutott eszembe, hogy mennyit ámultam az eredeti film egyetlen számítógép animált jelenetén, azon a csodás báltermen és a díszes csilláron. Emlékszem, hogy amikor azt láttam, csodálkoztam, hogy "Mik vannak már! Mintha igazi lenne!" Ez ugye még néhány évvel a Toy Story előtt volt, amikor még csak belekóstolhattunk a számítógép animáció csodájába. Jojóka nem is tudja már, hogy ez milyen csoda, neki ez az alap.
Tele volt ma a mozi anya-kislánya párosokkal és örülök, hogy ezt a filmet én is a kislányommal nézhettem meg. :)
A film után a Hősök terére mentünk Fatiékkal párnacsatázni és napozni, és ott is maradtunk estig. Idén először a tökéletes időjárású napok hétvégére esnek, és mivel holnapra is ugyanez várható, megint kiruccanást tervezünk, ezúttal a Kopaszi-gáthoz. Én más anyákkal beszélgethetek majd, Jojóka pedig más gyerekekkel rohangálhat majd, erre számítunk. :)