Mivel két nagy gyerek és egy mini gyerek van az életünkben, olyan hétvégére is szükség van, amikor csak előbbiek vannak velünk, mert egészen más programokra lehet velük menni. Az ópusztaszeri sövénylabiritust és a Feszty-körképet akartuk megmutatni Dodónak és Jojónak, ezért Dodót már péntekre kölcsönkértük, hogy munkám végeztével (itthon dolgoztam aznap) minél előbb indulhassunk. Jojó aznap még a színjátszó táborban volt. Amíg dolgoztam, Dodó videójátékokat nyomkodott meg játszótérre ment Krisztával + Rikivel. Szerencsére péntekenként csak fél 4-ig tart a munkám. Utána Dodóval elmentünk megnézni Jojóék előadását, amit a hét folyamán ötlöttek ki, és utána útnak indultunk. Riki meg apáival a Balatonhoz utazott erre a hétvégére, ahol ő most fürdött először!
A szállásunkra érkezés után szendókat vacsiztunk, aztán kimentünk négy ütővel négyen tollasozni a szállásunk melletti mezőre. Addig maradtunk, amíg láttuk a labdát és a különféle bogarak nem kezdtek túlzottan idegesíteni. Szombaton reggeli után a Csillagösvényhez autóztunk, és ott töltöttük az egész délelőttöt. Nagyon ötletes az a park, a sövénylabiritus is és a körülötte lévő többi játék is. Vannak ügyességi- és logikai játékok, nagy gyerekeknek és felnőtteknek alkalmas mászókák, egy kis békás-halas tó, és még egy labirintus, ami drótkerítésből készült. Mikor ott mindent meguntunk és megéheztünk, akkor az Ópusztaszeri Emlékparkba mentünk át. Ott ebédeltünk, bóklásztunk-bámészkodtunk, aztán megnéztük a körképet, amikor eljött az időpontunk. Uzsizni egy cukrászdába mentünk a szállásunk közelében, ahol minden nagyon finom volt és feleannyiba került, mint Budapesten. A gyerekek fagyiztak, én és Kriszta pedig jegeskávét ittunk és tortaszeletet ettünk. Kicsit a szállásunkon pihentünk, aztán estére Szegedre mentünk mozizni.
Ma reggel sajnos szakadó esőre ébredtünk. Pedig szerettünk volna ma természetes vízben fürdeni. Ehelyett egy szegedi fürdőbe mentünk, mert az fedett. Nagyon sok csúszda van, sokféle hőmérsékletű medence, köztük forró termálvizes is. Úgyhogy jó volt ott is. Dodó és Jojó jártak már ott korábban apáikkal kisebb korukban, de akkor még nem próbálhatták ki a legnagyobb csúszdákat. Dodó és Kriszta vígan csúszkáltak le a 30 méter magasból induló csúszdákról is, Jojó és én inkább csak kisebb csúszdáknál maradtunk. Szeretem a meredek és magas csúszdákat is egyébként, de jobban szeretem, ha van valami köztem és a csúszda között (felfújható fánk vagy szőnyeg), nem szeretek csak úgy egy szál semmiben beugrani vízzel töltött sötét csövekbe. :) Délutánra ma is visszatért a kánikula, és az ebédet már a szabadban költöttük el napernyők alatt, meg heverésztünk nyugágyakban a fürdő kinti, füves részén is. Aztán sajnos haza kellett jönni, mert holnap munkanap. Rikit visszakaptuk este, Dodót Kriszta fogja hazaszállítani holnap reggel, én itthon fogok dolgozni, Jojóka pedig rajztáborban lesz holnaptól péntekig.
Néhány kép:
A szállásunkra érkezés után szendókat vacsiztunk, aztán kimentünk négy ütővel négyen tollasozni a szállásunk melletti mezőre. Addig maradtunk, amíg láttuk a labdát és a különféle bogarak nem kezdtek túlzottan idegesíteni. Szombaton reggeli után a Csillagösvényhez autóztunk, és ott töltöttük az egész délelőttöt. Nagyon ötletes az a park, a sövénylabiritus is és a körülötte lévő többi játék is. Vannak ügyességi- és logikai játékok, nagy gyerekeknek és felnőtteknek alkalmas mászókák, egy kis békás-halas tó, és még egy labirintus, ami drótkerítésből készült. Mikor ott mindent meguntunk és megéheztünk, akkor az Ópusztaszeri Emlékparkba mentünk át. Ott ebédeltünk, bóklásztunk-bámészkodtunk, aztán megnéztük a körképet, amikor eljött az időpontunk. Uzsizni egy cukrászdába mentünk a szállásunk közelében, ahol minden nagyon finom volt és feleannyiba került, mint Budapesten. A gyerekek fagyiztak, én és Kriszta pedig jegeskávét ittunk és tortaszeletet ettünk. Kicsit a szállásunkon pihentünk, aztán estére Szegedre mentünk mozizni.
Ma reggel sajnos szakadó esőre ébredtünk. Pedig szerettünk volna ma természetes vízben fürdeni. Ehelyett egy szegedi fürdőbe mentünk, mert az fedett. Nagyon sok csúszda van, sokféle hőmérsékletű medence, köztük forró termálvizes is. Úgyhogy jó volt ott is. Dodó és Jojó jártak már ott korábban apáikkal kisebb korukban, de akkor még nem próbálhatták ki a legnagyobb csúszdákat. Dodó és Kriszta vígan csúszkáltak le a 30 méter magasból induló csúszdákról is, Jojó és én inkább csak kisebb csúszdáknál maradtunk. Szeretem a meredek és magas csúszdákat is egyébként, de jobban szeretem, ha van valami köztem és a csúszda között (felfújható fánk vagy szőnyeg), nem szeretek csak úgy egy szál semmiben beugrani vízzel töltött sötét csövekbe. :) Délutánra ma is visszatért a kánikula, és az ebédet már a szabadban költöttük el napernyők alatt, meg heverésztünk nyugágyakban a fürdő kinti, füves részén is. Aztán sajnos haza kellett jönni, mert holnap munkanap. Rikit visszakaptuk este, Dodót Kriszta fogja hazaszállítani holnap reggel, én itthon fogok dolgozni, Jojóka pedig rajztáborban lesz holnaptól péntekig.
Néhány kép:
