Végre eljött az én időm! Szabadságon vagyok ezen a héten. Jövő héten dolgozni fogok, aztán meg két hétig leszek szabadságon. A hétvégénk Rikivel telt de Jojó nélkül. Jojó pénteken hazajött két hét után az apjéktól, aznap én itthon dolgoztam. Megölelgettem, beszélgettünk pár órát, aztán már ment is tovább, mert egy barátnője meghívta a szülinapját ünnepelni a Balatonhoz. Most már azért eléggé hiányzik Jojó és nagyon örülök, hogy ma hazajön! Még nem tudom, hogy pontosan mikor, lehet, hogy csak este, de legalább végre néhány napot láthatom. Terv szerint pénteken megint továbbáll, ezúttal Noé + Dodó és akikkel még mennek hívták meg. Lesznek náluk meg valahova belföldre mennek nyaralni is egy kicsit.
Nagyon rámfér már a szabadság! A nyár ezen a munkahelyemen olyan, hogy aki szabin van, annak jó dolga van, mivel szabin van, aki viszont éppen dolgozik, az nagyon szív, mert a fél társaság szabin van. Az előző munkahelyemen nem volt ilyen, mert nyáron se lehetett a fél társaság szabin, hanem egyenletesen kellett elosztani a szabadságokat. Sebaj, ez a munkahely ezerszer jobb, csak itt ez van. Az elmúlt két hétben a közvetlen kollégnőm is szabin volt és a tágabb csapatból is sokan, úgyhogy nagyon stresszes volt az egész. De szerencsére a közvetlen kollégnőm sokkal fiatalabb nálam, nincs annyi szabija, mint nekem, így neki ez az elmúlt két hét volt a nyári szabija és vége. Innentől dolgozni fog, én meg pihengetek augusztusból három hetet.
Múlt héten már úgy osztottam be magamnak a két home office napot, hogy csüt. és pénteken lehettem itthon, ne is lássam az irodát jó sokáig! Csüt. este kivételesen Riki az apjáéknál aludt, hogy mi este Krisztával elmehessünk egy koncertre a Margitszigetre. Eddig ez az egy ilyen alkalom volt, hogy Riki hétköznap nem itthon aludt, ezt Kriszta jó előre megbeszélte az apáival. Amíg nem jár bölcsibe, nem gyakran lesz ilyen, hiszen az apák dolgoznak.
Szombaton délelőtt az volt a program, hogy elmentünk a budaörsi Auchanba a szokásos hó végi / eleji nagybevásárlásunkra. Bár a 2010-es évek óta ezt már neten szoktam intézni, Krisztával nosztalgiázva szoktuk emlegetni azokat az időket, amikor a szüleinkkel jártunk nagybevásárolni a Fehérvári úti piacra, később meg a budaörsi Corába (akkor még az volt, csak aztán felvásárolta az Auchan). Persze akkor még nem ismertük egymást, de gyerekkori lakhelyeink közelsége folytán ugyanoda jártunk vásárolni. Nem fogunk visszatérni a bevásárlás ilyen formájára, de egy olyan gyerekkel, mint Riki, aki éppcsak megtanult járni, imád járkálni, nézelődni, pakolni, de közben még sokszor fenékre tottyan, tökéletes terep egy bevásárlóközpont. Ő se unatkozik, meg a bevásárlás is halad. Ebéd után Riki aludni szokott pár órát, addig nekünk pihi, aztán játszóterezni mentünk. Vasárnap reggel babaúszni vittük Rikit, utána én hazajöttem, Kriszta + Riki pedig vendégségbe mentek, de ebédre hazajöttek. Az ebéd utáni csendespihenő után újra játszóterezés következett estig. Most, hogy hétköznapok vannak, de munkám nincs, a délelőttöket elintéznivalókkal / netezéssel / takarítással fogom tölteni, a délutánokat pedig Rikivel és holnaptól Jojó is jöhet velünk.
Nagyon rámfér már a szabadság! A nyár ezen a munkahelyemen olyan, hogy aki szabin van, annak jó dolga van, mivel szabin van, aki viszont éppen dolgozik, az nagyon szív, mert a fél társaság szabin van. Az előző munkahelyemen nem volt ilyen, mert nyáron se lehetett a fél társaság szabin, hanem egyenletesen kellett elosztani a szabadságokat. Sebaj, ez a munkahely ezerszer jobb, csak itt ez van. Az elmúlt két hétben a közvetlen kollégnőm is szabin volt és a tágabb csapatból is sokan, úgyhogy nagyon stresszes volt az egész. De szerencsére a közvetlen kollégnőm sokkal fiatalabb nálam, nincs annyi szabija, mint nekem, így neki ez az elmúlt két hét volt a nyári szabija és vége. Innentől dolgozni fog, én meg pihengetek augusztusból három hetet.
Múlt héten már úgy osztottam be magamnak a két home office napot, hogy csüt. és pénteken lehettem itthon, ne is lássam az irodát jó sokáig! Csüt. este kivételesen Riki az apjáéknál aludt, hogy mi este Krisztával elmehessünk egy koncertre a Margitszigetre. Eddig ez az egy ilyen alkalom volt, hogy Riki hétköznap nem itthon aludt, ezt Kriszta jó előre megbeszélte az apáival. Amíg nem jár bölcsibe, nem gyakran lesz ilyen, hiszen az apák dolgoznak.
Szombaton délelőtt az volt a program, hogy elmentünk a budaörsi Auchanba a szokásos hó végi / eleji nagybevásárlásunkra. Bár a 2010-es évek óta ezt már neten szoktam intézni, Krisztával nosztalgiázva szoktuk emlegetni azokat az időket, amikor a szüleinkkel jártunk nagybevásárolni a Fehérvári úti piacra, később meg a budaörsi Corába (akkor még az volt, csak aztán felvásárolta az Auchan). Persze akkor még nem ismertük egymást, de gyerekkori lakhelyeink közelsége folytán ugyanoda jártunk vásárolni. Nem fogunk visszatérni a bevásárlás ilyen formájára, de egy olyan gyerekkel, mint Riki, aki éppcsak megtanult járni, imád járkálni, nézelődni, pakolni, de közben még sokszor fenékre tottyan, tökéletes terep egy bevásárlóközpont. Ő se unatkozik, meg a bevásárlás is halad. Ebéd után Riki aludni szokott pár órát, addig nekünk pihi, aztán játszóterezni mentünk. Vasárnap reggel babaúszni vittük Rikit, utána én hazajöttem, Kriszta + Riki pedig vendégségbe mentek, de ebédre hazajöttek. Az ebéd utáni csendespihenő után újra játszóterezés következett estig. Most, hogy hétköznapok vannak, de munkám nincs, a délelőttöket elintéznivalókkal / netezéssel / takarítással fogom tölteni, a délutánokat pedig Rikivel és holnaptól Jojó is jöhet velünk.
