Már második nap nehezemre esik betartani, amit elterveztem, miszerint minden nap a barcelonai nyaralás alatt leírom az aznapi fénypontot. Borzalmasan fáradt vagyok. :) De Kriszta odaadta a laptopot és rám parancsolt, hogy írjak, mert elterveztem! :D Na, de tényleg nehezemre esik az is, hogy megnevezzek egy fénypontot, mert sok jó pillanat volt ma, de akkor kiemelném a mai étkezéseket: reggeli csokis croissant és nekem tej, Krisztának kávé az ágyunkban / ablakban ülve (az ágyunk egy szintben van az ablakpárkánnyal) és onnan a kis barcelonai szomszédságunkat szemlélve, miközben a tengeri sirályok vijjogását hallgattuk; tízórai a kikötőben egy padon ülve, közben a tengert, az árbocerdőt és a közelünkbe merészkedő, kíváncsi sirályokat nézegetve; ebéd a tengerparton rakott fészkünkben; uzsi (jégkrém) terebélyes pálmafák árnyékában; vacsi megint itthon, az ágyunkban, miközben megnéztünk egy részt az X-aktákból a Disney+-on. Gyalogolva megtett kilométerek száma: 9,68 Holnaptól megpróbálok té
Bejegyzések
Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2024
Úgy kerültünk most Barcelonába, hogy Krisztának van egy ismerőse, aki itt él és ki szokta adni a lakása egyik szobáját. Mivel ő most pont Magyarországon van fesztiválozni, kiadta nekünk az egész lakáskáját kevesebbért, mint az egy szobát szokta. Igaz, itt hagyta nekünk a macskáját, hogy etessük. De ez mondjuk nekem csak bónusz, mert imádom ezeket a dögöket. :D Így esett, hogy a Balaton helyett most itt vagyunk. Csütörtök estig leszünk itt. Azt tervezem, hogy addig minden nap írok ide a nap fénypontjáról. A mai nap fénypontja: Hatalmas hullámok közt úsztam a Földközi-tengerben azokkal a békatalpakkal, amiket tavaly a Balatonban avattam fel. Mai nap érdekessége még, hogy 23 km-t gyalogoltunk, megdöntve ezzel eddigi közös napi rekordunkat, amit még 5 éve Rómában állítottunk fel 21,8 km-rel. Igaz, a mai gyaloglásunk egy részét hajnali 3 és 4 óra között teljesítettük, és a többit később, három óra alvás után. Szóval úgy könnyű ennyit gyalogolni egy nap, hogy az ember időben, már hajna
Egy kis barcelonai nyaralásra próbálunk éppen eljutni Krisztával, de egyelőre nem tudjuk, mikor sikerül. A reptéren ülünk, eddig kétszer halasztották az indulást, eddig összesen 3 órával. A járatok nagy része ugyanígy van ezzel. Pont, mint két éve . Azóta is ilyen szar repülőzni? És már mindig ilyen lesz? Nem értem, miért van ez. Igazából nem vagyok egészen meglepve a két évvel ezelőtti megpróbáltatások után, mert számítottam rá, hogy talán most is (még mindig?) ez a helyzet. Nem örülünk ennek persze, de türelmesen várjuk a sorsunkat itt a rengeteg hasonló sorsú emberrel együtt. Üldögélünk, beszélgetünk, olvasunk, néha elmegyünk sétálni, nézelődni az üzletekben és a kajáldáknál. Kaptunk fejenként 3170 forint vigaszdíjat kupon formájában, amit beválthatunk itt valamelyik kajáldában. Nemsokára vacsorázunk, akkor felhasználjuk őket. Kriszta javasolta, hogy utána nézzük meg a naplementét a teraszról, de ezt kockázatosnak tartom, mert nem könnyű szabad ülőhelyet találni. Láttam embereket az
Már egy hét eltelt Jojó vakációjából, Dodóé pedig most kezdődik. Jojó szorgalmasan dolgozik minden délelőtt pár órát a bölcsiben közösségi szolgálat címén, amiről mindig jókedvűen számol be. Rengeteg növényt kell meglocsolnia minden nap, hőség van és nehéz a kanna, de csinálja. Utána minden nap kap valami más feladatot is, pl. seprés, egyik nap meg megvarrt egy trambulint. Ezek alapján azt hiszem, Jojó hasonlíthat rám abban, hogy amíg tehette, hercegnőként viselkedett, de ha kap munkát, akkor nem kíméli magát. Én is ilyen voltam, csak én 20 évesen kaptam első piszkos munkámat az amerikai fősulim konyháján. Riki néha észreveszi Jojót, örülnek egymásnak, a többi (Rikinél valamivel nagyobb) gyerekek meg azt firtatják, hogy Jojóért mikor jön az anyukája. :D Jojó év végi jegyei ugyanazok, mint félévkor , amiből akkor ötös volt, abból most is, amiből akkor négyes volt, abból most is. Viszont a középiskolás matek már meghaladja az én szintemet, nem tudok neki segíteni, pedig kell segítség.
Idén is volt videojáték zene hangverseny , pontosan 9-én vasárnap este, és megint olyan sikere volt, hogy okkal remélhetjük, ezentúl évente lesz! Tervezek menni minden évben, ha lesz és módom lesz menni. :) (Idén sikerült kettesben Krisztával eljutnunk, Rikit apáira bízta arra az estére / éjjelre, bár amúgy itthon lett volna.) Linkelek ide videókat a kedvenceimről, hogy könnyen megtalálhassam őket, ha megint hallgatni akarom. Krisztának is annyira tetszett, hogy valószínűleg ő is jönni fog máskor is, ha teheti. Néhány szám elhangzása után megkérdeztem, tetszik-e neki a koncert, mire azt mondta, hogy már az első szám alatt elbőgte magát, annyira tetszik neki! :) Megint hálás vagyok azoknak, akik csináltak felvételeket és még fel is töltötték YouTube-ra. Mi az 5. sorban ültünk, de nem videóztunk, mert úgy jobb nézni és hallgatni. De tényleg jó, hogy mások megosztják, amit felvettek, különben nem tudnám többet megnézni őket. A kezdés tényleg erős volt: Egy néző felvétele. Eredeti.
Kegyetlenül nehéz napokkal keződött el az idei nyár. Jojónak nagyon nehéz tinédzsernek lenni, nekem meg nagyon nehéz egy tinédzser anyjának lenni... Remélem, hogy sok jó napot is tartogat számunkra ez a nyár, mert mindannyiukra ránk férne! A tanévből nem egészen két hét maradt. Utána június végéig Jojó abban a bölcsiben fog ingyenmunkát (szép szóval "közösségi szolgálatot") végezni, ahova Riki jár, ahova ő is járt 13 évvel ezelőtt. Kertészkedni fog. Középiskolásoknak kötelező az érettségiig elvégezni legalább 50 óra közmunkát, úgyhogy szerencsés, hogy itt adódott egy ilyen lehetőség, nem kell miatta messzire mennie. Utána az a terv, hogy a nyár végéig ő is ugyanazokon a hétvégéken és heteken lesz itthon, amikor Riki, aztán egész heteket tölt majd apjáéknál ő is. Ebbe a rendszerbe néhány utazás szól majd bele, a két nagy gyerekkel Szlovákiába készülünk hegyetmászni, Kriszta és én Spanyolországba megyünk tengerben pancsolni, Jojó Svájcba utazik húgomékhoz, Riki apja hazalátog