Jojó ebben a hónapban betöltötte 17. életévét. Idén egy mexikói étteremben lakomáztunk egy jót ebből az alkalomból, amit Jojó az emellett felkínált olasz és kínai helyett választott. Ezúttal csak hármasban mentünk, Jojó, Kriszta és én.

Jojó továbbra is jeleskedik az iskolai közösségi munkában és a rajzolásban. Emellett számítógépet programozni is szeret. Nagyon sokoldalú. :) A tanári kar már jól ismeri arról, hogy nagylelkűen segít és szerepel, ha megkérik rá. Szavalóversenyekre küldik, őt kérik fel rajzokkal díszíteni a könyvtárt a különféle ünnepekre. A múlt hónapban megrendezett szalagavatón, ahol Jojó évfolyamának kellett segédkeznie - pl. a büfében kiszolgálni, a ruhatárban dolgozni -, Jojó az egyik műsorvezető szerepét vállalta. A színpadon állva köszönötte a közönséget, bejelentette a műsorszámokat, táncokat. Nemrég kiválasztották az évfolyamából az egyik diáknak a hat közül, akik idén a sulijukat képviselhetik egy Romániában megrendezett többnapos eseményen. Az valamikor áprilisban lesz.

A mekis munkáját is szorgalmasan csinálja, és örömmel szokta mesélni, hogy milyen jól beilleszkedett már, és a csapat fontos részének érzi magát. A munkatársai körében arról ismert, hogy kedvesen segít az újaknak, a vezetői pedig a pörgős munkatempóját dicsérik. :) (Úgy tűnik, hogy ezekben rám hasonlít, mert én is pontosan ilyen vagyok a munkahelyemen, és ugyanezek engem is örömmel töltenek el.) Jojó ezenkívül még spanyolul is tud, ez is hamar kiderült a Mekiben, amikor az angollal küzdő spanyol anyanyelvűek tévedtek be hozzájuk, és Jojó ezt meghallva odaugrott tolmácsolni. :) Úgy hallottam, hogy azóta, ha hasonló helyzet adódik, már keresik, hogy "hol a Jojó? ő tud spanyolul."

A szülinapja alkalmából azt kívántam az én 17 éves nagylányomnak, hogy olyan élete legyen, amiben az alkotásvágya megmarad, amiben lesz ideje, kedve, pénze és ihlete is csodás képeket alkotni nagy vászonra, jóféle alapanyagokból.