Itthon vagyunk. :( Felteszem most, amiket a kis szlovákiai hosszúhétvégénk alatt írtam, plusz beleteszek pár linket. A ma délután és este a pihenésé, holnaptól péntekig dolgozok, aztán jön az a hosszúhétvége, ami mindenkinek négynapos lesz. :)
augusztus 9, péntek
Dunakeszin megálltunk egy benzinkútnál benzint venni, dobozos kávékat uzsira, pisilni, nyújtózkodni és a tízórait elfogyasztani. Indulunk tovább. A Rádió 1-en a kedvenc bandám :D a Purple Disco Machine szól.
11 óra 9 perc van
Átléptük a határt 12 óra körül teljesen eseménytelenül, senkit nem érdekelt, hova megyünk, meg se álltunk. Nézelődünk, szlovák épületeket és feliratokat látunk. Balra éppen egy Lidl terül el. A Rádió 1 egyelőre működik.
12 óra 14 perc van
Egy Korpona nevű városka benzinkútjánál álltunk meg ebédelni (otthonról hozott szendókat) és pisilni. Továbbindultunk és a rádióból már szlovák rap szól.
13 óra 23 perc van
Már láttunk a távolból nagy, sziklás hegyeket, és az út mellett fenyvesekkel borított dombok magasodnak. A rádió szlovákul beszél és nem értünk belőle semmit.
14 óra 34 perc van
Szerpentines, hegyi úton álltunk meg uzsizni. Az út mellett bővízű patak zubog. Hideg, friss levegő árad a fenyőerdő fekete mélyéből. Nem győzünk szimatolni és gyönyörködni. Elindultunk és már csak háromnegyed óra a szállásig.
15 óra 26 perc van
Már este van. Nem sokkal azután, hogy utoljára írtam, óriási, csipkézett sziklás hegyvonulat tűnt fel előttünk - a Magas-Tátra - és onnantól csak ámuldoztunk és fotóztunk. 16 óra 12 perckor érkeztünk a szálláshelyünk kapuja elé, vagyis végül tényleg 6 óráig tartott, hogy kényelmesen ideérjünk. A szállásunk nagyon jó - nem tökéletes azért, lehetne pl. több tányér és kevesebb pókháló - de fantasztikus a kilátás és tágasak a szobák. Egy kétszobás, fürdős, konyhás apartmant vettünk ki, hogy otthonról hozott Interfoodon tudjunk élni. A ma esti program a Csorba-tó körbesétálása volt. Ott is alig győztünk fotózni! Csodálatos ez a hely! Holnap korán kelünk, 7-től lehet reggelizni, aztán megpróbáljuk megmászni Lengyelország legmagasabb hegycsúcsát (Rysy - magyarul Tengerszem-csúcs) innen a szlovák oldalról.
21 óra 9 perc van
augusztus 10, szombat
Életem egyik legjobb napja a mai! Egyáltalán nem túlzok! Nagy álmom vált ma valóra azzal, hogy hatalmas hegyek közt túrázhattam. A mai nap számokban:
- Indulás a túraútvonalon reggel 8-kor
- Érkezés a Tengerszem-csúcsra délután 3-kor
- Visszaérkezés a túraútvonal elejére este fél 9-kor
- Indulási magasság 1300 méter
- Hegycsúcs magassága 2500 méter
- Megtett kilométerek száma a telefonom szerint: 27,46 (Krisztával közös rekordunk, egyértelműen)
A kölykök jóval edzetlenebbek nálunk, így nem tudom, mennyi idő lett volna mindez kettesben Krisztával. Tervezünk még visszajönni, mert olyan jól éreztük magunkat, és ő a nővérét is szeretné elhozni, mert neki is az egyik álma igazi hegyekben túrázni. A kölykök ma teljesen ki lettek billentve a komfortzónájukból, de fantasztikusan csinálták, ha elfáradtak, megálltak pihenni (és sokkal többször meg kellett, mint nekünk kellett volna), de nem adták fel, mindig mentek tovább, szuperek voltak! Holnap mi még megyünk egy rövidebb túrára, ők úgy döntöttek, inkább maradnak a szálláson pihenni, amit meg is értek, mert ma mindketten legyőzték önmagukat. :)
23 óra 38 perc van
augusztus 11, vasárnap
Nos, ma én győztem le önmagam... A tegnapi túra után mára egy rövidebbet választottunk Krisztával. Igen ám, de a 2015-ben megnyomorított jobb bokám és a 2017-ben megnyomorított térdeim, amik normál körülmények között már nem szoktak fájni, tegnap a hegycsúcsról visszafele úton megfájdultak, és ma egész nap kínoztak. Lefelé menetben már minden lépés egyre jobban fájt... Csakhogy, ha valaki felmászott a Lorenz-hágóhoz, akkor onnan kénytelen le is mászni... Mindegy, megcsináltam, de most a legfontosabb számomra, hogy a lábaim újra fájdalom nélkül működjenek.
A mai nap számokban:
- Indulás a túraútvonalon délelőtt 10-kor
- Visszaérkezés az autóhoz este 8-kor - és ma miattam haladtunk ennyire lassan
- Indulási magasság 1840 méter, ahova libegővel jutottunk fel
- Túra legmagasabb pontja 2300 méter (Lorenz-hágó)
- Túra végpontjánál a magasság: 1300 méter
- Megtett kilométerek száma a telefonom szerint: 18
22 óra 22 perc van
augusztus 12, hétfő
Elindultunk hazafelé. A hegyeket néztem, amíg még látszottak. Most már fenyőerdőben autózunk. Nem gondoltam, hogy a hegyek is akkora szerelem lesz számomra egyszer, mint a tenger, de most ugyanazt érzem, mint mikor a tengert kell elhagyni. Nem tudok mást írni most. A sírás kerülget.
9 óra 15 perc van
A besztercebányai Tesconál tartottuk az első pihenőt. Kihasználtuk a WC-t és vettünk táplálékot. A tízórait már el is fogyasztottuk. A lábaim már kevésbé fájnak, mint tegnap este.
11 óra 10 perc van
Még mindig Szlovákiában vagyunk, de már közel a magyar határhoz. Megálltunk egy kis bekötőút szélén, hogy elfogyasszuk a Tescós szendókat és egy kis Pom Bär-t és pisiljünk az érett napraforgó mező szélén. Most indulunk tovább. Dodót hazavisszük előbb a pilisi városkába, ahol lakik, aztán mi is hazatérünk.
13 óra 14 perc van
Ennyit írtam papírra, ceruzával. Fogok még írni ide az elmúlt napokról és a hegyekről, és képeket is teszek majd fel.
augusztus 9, péntek
Dunakeszin megálltunk egy benzinkútnál benzint venni, dobozos kávékat uzsira, pisilni, nyújtózkodni és a tízórait elfogyasztani. Indulunk tovább. A Rádió 1-en a kedvenc bandám :D a Purple Disco Machine szól.
11 óra 9 perc van
Átléptük a határt 12 óra körül teljesen eseménytelenül, senkit nem érdekelt, hova megyünk, meg se álltunk. Nézelődünk, szlovák épületeket és feliratokat látunk. Balra éppen egy Lidl terül el. A Rádió 1 egyelőre működik.
12 óra 14 perc van
Egy Korpona nevű városka benzinkútjánál álltunk meg ebédelni (otthonról hozott szendókat) és pisilni. Továbbindultunk és a rádióból már szlovák rap szól.
13 óra 23 perc van
Már láttunk a távolból nagy, sziklás hegyeket, és az út mellett fenyvesekkel borított dombok magasodnak. A rádió szlovákul beszél és nem értünk belőle semmit.
14 óra 34 perc van
Szerpentines, hegyi úton álltunk meg uzsizni. Az út mellett bővízű patak zubog. Hideg, friss levegő árad a fenyőerdő fekete mélyéből. Nem győzünk szimatolni és gyönyörködni. Elindultunk és már csak háromnegyed óra a szállásig.
15 óra 26 perc van
Már este van. Nem sokkal azután, hogy utoljára írtam, óriási, csipkézett sziklás hegyvonulat tűnt fel előttünk - a Magas-Tátra - és onnantól csak ámuldoztunk és fotóztunk. 16 óra 12 perckor érkeztünk a szálláshelyünk kapuja elé, vagyis végül tényleg 6 óráig tartott, hogy kényelmesen ideérjünk. A szállásunk nagyon jó - nem tökéletes azért, lehetne pl. több tányér és kevesebb pókháló - de fantasztikus a kilátás és tágasak a szobák. Egy kétszobás, fürdős, konyhás apartmant vettünk ki, hogy otthonról hozott Interfoodon tudjunk élni. A ma esti program a Csorba-tó körbesétálása volt. Ott is alig győztünk fotózni! Csodálatos ez a hely! Holnap korán kelünk, 7-től lehet reggelizni, aztán megpróbáljuk megmászni Lengyelország legmagasabb hegycsúcsát (Rysy - magyarul Tengerszem-csúcs) innen a szlovák oldalról.
21 óra 9 perc van
augusztus 10, szombat
Életem egyik legjobb napja a mai! Egyáltalán nem túlzok! Nagy álmom vált ma valóra azzal, hogy hatalmas hegyek közt túrázhattam. A mai nap számokban:
- Indulás a túraútvonalon reggel 8-kor
- Érkezés a Tengerszem-csúcsra délután 3-kor
- Visszaérkezés a túraútvonal elejére este fél 9-kor
- Indulási magasság 1300 méter
- Hegycsúcs magassága 2500 méter
- Megtett kilométerek száma a telefonom szerint: 27,46 (Krisztával közös rekordunk, egyértelműen)
A kölykök jóval edzetlenebbek nálunk, így nem tudom, mennyi idő lett volna mindez kettesben Krisztával. Tervezünk még visszajönni, mert olyan jól éreztük magunkat, és ő a nővérét is szeretné elhozni, mert neki is az egyik álma igazi hegyekben túrázni. A kölykök ma teljesen ki lettek billentve a komfortzónájukból, de fantasztikusan csinálták, ha elfáradtak, megálltak pihenni (és sokkal többször meg kellett, mint nekünk kellett volna), de nem adták fel, mindig mentek tovább, szuperek voltak! Holnap mi még megyünk egy rövidebb túrára, ők úgy döntöttek, inkább maradnak a szálláson pihenni, amit meg is értek, mert ma mindketten legyőzték önmagukat. :)
23 óra 38 perc van
augusztus 11, vasárnap
Nos, ma én győztem le önmagam... A tegnapi túra után mára egy rövidebbet választottunk Krisztával. Igen ám, de a 2015-ben megnyomorított jobb bokám és a 2017-ben megnyomorított térdeim, amik normál körülmények között már nem szoktak fájni, tegnap a hegycsúcsról visszafele úton megfájdultak, és ma egész nap kínoztak. Lefelé menetben már minden lépés egyre jobban fájt... Csakhogy, ha valaki felmászott a Lorenz-hágóhoz, akkor onnan kénytelen le is mászni... Mindegy, megcsináltam, de most a legfontosabb számomra, hogy a lábaim újra fájdalom nélkül működjenek.
A mai nap számokban:
- Indulás a túraútvonalon délelőtt 10-kor
- Visszaérkezés az autóhoz este 8-kor - és ma miattam haladtunk ennyire lassan
- Indulási magasság 1840 méter, ahova libegővel jutottunk fel
- Túra legmagasabb pontja 2300 méter (Lorenz-hágó)
- Túra végpontjánál a magasság: 1300 méter
- Megtett kilométerek száma a telefonom szerint: 18
22 óra 22 perc van
augusztus 12, hétfő
Elindultunk hazafelé. A hegyeket néztem, amíg még látszottak. Most már fenyőerdőben autózunk. Nem gondoltam, hogy a hegyek is akkora szerelem lesz számomra egyszer, mint a tenger, de most ugyanazt érzem, mint mikor a tengert kell elhagyni. Nem tudok mást írni most. A sírás kerülget.
9 óra 15 perc van
A besztercebányai Tesconál tartottuk az első pihenőt. Kihasználtuk a WC-t és vettünk táplálékot. A tízórait már el is fogyasztottuk. A lábaim már kevésbé fájnak, mint tegnap este.
11 óra 10 perc van
Még mindig Szlovákiában vagyunk, de már közel a magyar határhoz. Megálltunk egy kis bekötőút szélén, hogy elfogyasszuk a Tescós szendókat és egy kis Pom Bär-t és pisiljünk az érett napraforgó mező szélén. Most indulunk tovább. Dodót hazavisszük előbb a pilisi városkába, ahol lakik, aztán mi is hazatérünk.
13 óra 14 perc van
Ennyit írtam papírra, ceruzával. Fogok még írni ide az elmúlt napokról és a hegyekről, és képeket is teszek majd fel.