Péntek este óta ezek történtek: Rikit elvitték a nagyszülei Zalába hétvégézni, úgyhogy csak Jojó, Kriszta és én voltunk itthon tegnap este. Jojót és Krisztát is megkérdeztem, felébresszem-e őket éjjel kettő előtt, hogy élőben nézzük az Artemis II visszatérést és mindketten azt mondták, igen. :) Én egyedül is felkeltem volna, de így jobb volt. :) Kb. éjfélig egy kirakóssal játszottam - ez egy új hobbink Krisztával, itt írtam róla. Azóta már csatlakoztunk egy puzzle cserélgetős Facebook csoporthoz és ott cserélgettünk kirakókat, elajándékoztuk, amit senki se akart cserélni, aztán vettünk újat is, kaptunk egyet kölcsön is. :) Kriszta nálam előbb kidőlt, mert ő tegnap reggel fél 6-kor kelt, hogy futni menjen. Én egy másik napon szoktam reggel fél 6-kor kelni, hogy edzeni menjek. A kirakózástól nehezen szakadtam el, de éjfél körül aztán abbahagytam, aludtam másfél órát és fél 2-kor megszóltalt az ébresztőm. Élőben láthattam azt a pillanatot, amikor az űrhajósok kis kapszulája levált...
Bejegyzések
Zalában töltjük kettesben a négynapos hétvégét. Riki az apáinál van, Jojónak tegnap óta tart a tavaszi szünet. Tegnap és ma Noénál vendégeskedett, de ma este hazament, mert iskolaszünetekben sokat szokott dolgozni a Mekiben. Esténként felhívom ilyenkor, hogy megbeszéljük, hol találja a kaját, emlékeztetem rá, hogy gondozza a cicákat, vigye le a szemetet, pakolja ki a mosogatógépet, mossa ki a ruháját, ilyenek. Szerintem jól érzi magát ilyenkor, felnőtteset játszhat, reggel dolgozni megy, munka után senki sem ellenőrzi, hogy hová megy, este hazamehet a két cicához. Nekem úgy indult a mai reggel, hogy mielőtt 8-kor felkeltem, kicsit nézegettem videókat a telefonomon, megtaláltam ezt , és sírtam rajta egy sort. :') Évek óta vártam erre a pillanatra, meg hát az a zene is jó választás volt ehhez a jelenethez, úgyhogy ezért. :') De aztán 8-kor felpattantam, zuhanyozni mentem, Kriszta hazajött (ő már korábban felkelt, hogy Rikit átadja apáinak), utána reggeliztünk, összepakoltunk é...
Elindultak! :) Tényleg megtörtént! Emberek tartanak a Hold felé, több mint fél évszázad óta először! Nem, nem fognak leszállni, sőt, már az is eldőlt, hogy korábbi tervekkel ellentétben jövőre sem lesz Holdraszállás, talán csak azután egy évvel, de a most arrafelé tartó négy űrhajós meg fogja kerülni, tesztelni és kísérletezni fognak, hogy minden rendben legyen és biztonságosan működjön a jövő űrhajósainak. Megvártam ébren azt a történelmi pillanatot, amikor a rakétát kilőtték, Krisztát is felébresztettem, kicsit néztük még a közvetítést a YouTube-on itt hanyatt fekve a telefonjainkon, aztán ő visszaaludt. Én még néztem egy kicsit tovább, aztán olvasgattam cikkeket, de most már aludnom kéne, mert éjjel negyed 2 van, és reggel 7-kor kelek. Még szerencse, hogy már csak egy munkanap maradt, aztán jön a négynapos ünnep, pihenés, és közben lesem majd tovább a híreket és képeket az űrutazásról! :)) Nagyon izgalmas ez, és boldog vagyok, hogy most élhetek a Földön, amikor ilyenek történnek!
Eljött az új tavasz, és sose hittem volna, hogy ilyet fogok érezni valaha, de most nem kitörő örömmel fogadtam a tél elmúltát, hanem... egy kis szomorúsággal? Igen, kénytelen vagyok bevallani ezt. :) Na, nem kell azért azt hinni, hogy már a tél lenne a kedvenc évszakom, az továbbra is a nyár, akármilyen forróság lesz is, és most is örülök az új tavasznak, mert ez azt jelenti, hogy közeleg a nyár! Van egy bokor itt a lakásunk közelében, minden évben azon szoktam először észrevenni a tavasz eljöttét, amikor márciusban egyszercsak megjelennek rajta az apró, zöld rügyek, aztán levélkék. És ezeket minden évben mosolyogva nézem és megsimogatom annak ellenére, hogy tudom, hogy ahányszor újra meglátom őket, egy évvel megint közelebb értem az elkerülhetetlenhez... Így volt ez múlt héten is. Viszont ez az elmúlt tél olyan csoda volt, olyan igazi, olyan havas, amilyet nagyon régen nem láttunk már és jó eséllyel vagy nagyon sokára lesz megint ilyen vagy soha... Emiatt éreztem a szomorúságot, és ...
Riki szülinapja augusztus 29., így a mai napot tekinthetjük három és feledik szülinapjának. Ő még fél év alatt is olyan rengeteget változik, hogy érdemes leírnom, most milyen. Nos, egy angyal. :) Ahelyett, hogy folyton azt emlegetné, hogyan fog mindenkit karddal kettévágni, puskával lelőni, égő kályhába bedobni és hasonló kreatív módszerekkel eltenni láb alól - nem viccelek, ilyeneket hajtogatott előszeretettel még fél éve - most ölelget, simogat és puszilgat minket. Engem Nojkának hív most, sőt, egyszer Nojszinak becézett, ami nagyon tetszik, még senki nem hívott így eddig. :) Olyan hihetetlenül gyengéd és kedves lett, hogy meg is kérdeztem tőle, ő kicsoda és mit csinált az igazi Rikivel. Erre azt felelte, hogy kidobta az ablakon, látta, hogy ott repül a másik Riki, azt elkapta és magába tette. Kriszta azt mondta erre, hogy simán el tudja képzelni, hogy tényleg így történt. :D Vagy az is lehet, hogy valamit jól csinálunk a nevelésével kapcsolatban. :) Amin már egy ideje csodálkozok,...
Jojó ebben a hónapban betöltötte 17. életévét. Idén egy mexikói étteremben lakomáztunk egy jót ebből az alkalomból, amit Jojó az emellett felkínált olasz és kínai helyett választott. Ezúttal csak hármasban mentünk, Jojó, Kriszta és én. Jojó továbbra is jeleskedik az iskolai közösségi munkában és a rajzolásban. Emellett számítógépet programozni is szeret. Nagyon sokoldalú. :) A tanári kar már jól ismeri arról, hogy nagylelkűen segít és szerepel, ha megkérik rá. Szavaló- és angolversenyekre küldik, őt kérik fel rajzokkal díszíteni a könyvtárt a különféle ünnepekre. A múlt hónapban megrendezett szalagavatón, ahol Jojó évfolyamának kellett segédkeznie - pl. a büfében kiszolgálni, a ruhatárban dolgozni -, Jojó az egyik műsorvezető szerepét vállalta. A színpadon állva köszöntötte a közönséget, bejelentette a műsorszámokat, táncokat. Nemrég kiválasztották az évfolyamából az egyik diáknak a hat közül, akik idén a sulijukat képviselhetik egy Romániában megrendezett többnapos eseményen. Az vala...
Azóta, hogy 2024 nyarán először jártunk a Magas-Tátrában, tervezgettük, hogy egyszer télen is meg kéne nézni. 2024-25 tele valahogy elszaladt anélkül, hogy ezt a tervünket megvalósíthattuk volna, az elmúlt hétvégén viszont sikerült sort keríteni rá. :) Kettesben utaztunk Krisztával, Riki az apáinál volt, Jojó pedig itthon maradt, továbbra is munkával szokta tölteni a hétvégék egyik napját. Íme az út alatt ceruzával lekörmölt naplóm begépelt változata és hozzá a fotók és videók: január 24. szombat 7:10 Elindultunk Szlovákiába totál idegbetegen, mert az egész hetes feszültségnek valahol ki kell jönnie, és mivel hétközben igyekszünk nem a kölykeinken és a munkatársainkon kitölteni, így egymáson töltjük ki hétvégén. Erre való a párkapcsolat, nemde? :) A 2026-os Nagy Havazásnak már csak nyomai vannak itt a városban, miután felmelegedés kezdődött. A füves részek még havasak, de az utak és járdák már teljesen tiszták. Pontosabban jelenleg vizesek. +2 fok van, ez kivételes módon ezen a ...