Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: február, 2023
Kép
Jojó 7-én betöltötte a 14-et. Aznap csak lufit és csokit kapott, de az is az ajándékához tartozik, hogy ma elvittük a Cat Café ba. Persze ezt mondtuk neki a szülinapján már, hogy így lesz. Nagy megtiszteltetés ért minket, mert szinte egész végig, amíg ott voltunk, egy gyönyörű cica is helyet foglalt az asztalunknál az egyik széken. Ez nem volt jellemző, inkább cicaágyakban feküdtek a cicák vagy sétálgattak. Mi igazából csak azért tudtunk mindhárman leülni, mert négyszemélyes asztalunk volt. Kétszer is előfordult, hogy amíg Jojóval elmentünk körülnézni a kávézóban, hogy az összes cicát láthassuk, mire visszamentünk az asztalunkhoz, Jojó addigi helyén hevert egy jókora macska. :D Egyébként sokat aggódok mostanában, hogy mi lesz Jojóból, mert úgy érzem, továbbra is pocsékolja a tehetségét, nem hozza ki magából, amit ki lehetne, mert lusta. Félek, hogy emiatt nem lesz jó tanuló középiskolában, és nem lesz jó munkahelye. Tegnap néhány órát azzal töltöttünk, hogy a közelgő szóbeli felvéte
Nem azért, mert Valentin-nap van, írhatnám ezt bármikor, meg különben is hülyeség a Valentin-nap (de azért jólesik valami apróságot adni Krisztának ezen a napon), de valamikor fel akartam tenni ezt az irományomat ide, úgyhogy akkor felteszem ma. Végtelenül hálás vagyok Krisztának, hogy az életemben van, és külön azért, hogy egy újabb gyerkőcöt is hozott az életembe. Olyan lelki gazdagsággal jutalmazott meg, ami egészen bearanyozza az életemet - pedig az életem már előtte sem volt szerencsétlen. Persze, amikor véget ért a kapcsolatom Noéval, akkor a világ egyik legszerencsétlenebb emberének éreztem magam, elkerülhetetlen volt, hogy akkor azt érezzem. Azóta sokkal bölcsebb lettem és már tudom, hogy a szakításunknak semmi köze nem volt a szerencsétlenséghez, a szerencsém pedig egy pillanatig sem hagyott cserben azóta sem. Dolgoztam magamon és sokat szenvedtem, igen, nem ültem ölbe tett kézzel várva, hogy mi lesz, DE megint csak jókor voltam jó helyen, amikor Kriszta az életembe lépett.
Miért szeretem a home office-t? Mert remek multitasking képességeimnek köszönhetően, miközben azon dolgozom, hogy a világ egyik vezető bankja nyélbe üthessen egy több százezer dolláros üzletet, ki tudom takarítani a konyhánkat is. Így mindenki jól jár. :D