Az a helyzet, hogy az új munkámat, amiről itt írtam , szenvedélyesen utálom. Amíg február elsejével el nem kellett kezdenem élesben, addig nem jöttem rá, hogy mennyire szar. Akkor viszont azonnal feltűnt, hogy számomra hosszú távon kibírhatatlan, ezért menekülőre fogtam. Nem mondtam fel azonnal, mert ez a munka is jobb a semminél, de elkezdtem keresni másikat. Eddig négy különböző cégnél hat különböző állásra jelentkeztem, ezek közül az egyikkel kapcsolatban visszaírtak, hogy "kösz, nem", egy másik pedig pénteken telefonos interjút csinált velem, és ha személyes interjúra is mehetek, akkor hívnak újra. Úgyhogy egyelőre kénytelen vagyok folytatni az utálatos munkámat, de folytatom a keresést is. A legfontosabb szempont jelenleg az új munkámat illetően, hogy minél közelebb legyen a lakhelyemhez. Másodlagos, hogy a fizu mennyi, illetve kevesebbet a jelenleginél nem fogadnék el, de ha pont ennyi, az nem zavarna. Harmadlagos szempont, hogy a munka micsoda, tehát ha el tudom vége
Bejegyzések
Jojó születéshónapjának megünneplése folyamatban van. Tényleg egész hónapban tart, mert annyi emberhez tartozik, akik annyifelé vannak, hogy minden hétvégére jut valami / valaki. Először az apjáéknál kapott tortát, aztán jött a svájci nagynénje (húgom) ajándékokkal, aztán múlt szombaton volt itthon a bulija az osztálytársaival, ennek a hétnek a végén pedig Noé + Dodó jönnek ebből az alkalomból. Johannám 9 éves és tökéletes. :) Ennél azért nem írok róla részletesebben, mert kezdem úgy érezni a kora miatt, hogy nem illik. Ennyi idősen, ha akarna, már írhatna magáról blogot, ha meg nem akar, nem az én tisztem többet az ő életét ecsetelni. Nyilván alapvető dolgokat leírok majd, de az élete részletei az az ő kis magánügye. :)
Tavaly év végén láttam moziban a Ready Player One előzetesét és azonnal megjegyeztem magamnak, hogy majd megnézem. Amikor megtudtam, hogy könyvből készült a film, akkor eldöntöttem, hogy el is fogom olvasni. Aztán az egyik kollégnőm (már csak volt kolléganőm, szüpp...) mondta, hogy neki annyira tetszett a könyv, hogy már többször is kiolvasta. Erre azonnal megvettem és elolvastam még a film megnézése előtt. A film bemutatója március 29., már alig várom. :) Az egyik kedvenc témám a jövő, és szeretek fiction és non-fiction könyveket is olvasni róla. A Ready Player One az előbbi, és amikor elkezdtem olvasni, először nem tetszett túlzottan, de rájöttem, hogy a véleményemet befolyásolják azok a non-fiction könyvek, amiket a témában olvastam. A jövő ebben a regényben nyomorúságos, már ami a valóságot illeti, mert ami a virtuális valóságot illeti, az viszont csodálatos. Namármost szerintem a jövőben az igazi valóság se lesz nyomorúságosabb, mint a jelenben, sőt, egyre kevesebb nyomor lesz,
Meg se tudom számolni hányféle videón néztem már meg a Falcon Heavy kilövést, ami kedden volt. Ez az egyik kedvencem: Jelenleg egy szép, vörös elektromos autó száguld az űrben, benne egy űrruhába öltöztetett bábuval, aki azt a feliratot "látja" maga előtt, hogy DON'T PANIC. A világ legerősebb rakétája lőtte ki mindezt a Földről, a két hordozórakéta pedig gyönyörűen visszaereszkedett és függőlegesen leszálltak. Az autó és a bábu sorsa legvalószínűbben az lesz, hogy évmilliókig száguldanak majd az űrben. Boldog vagyok, hogy ezt is megértem! :))))) :DD