Noj Blogja

Néhány hónapja a Facebookon értesültem ennek az új Marsos sorozat nak a létezéséről, és azóta egyre jobban várom, hogy végre elkezdődjön! Nemrég a szemközti ház falán megjelent ez az óriásplakát: Totál boldog vagyok, hogy ott van és naponta nézegethetem! :D Ebben a sorozatban is szerepel Budapest , akárcsak a tavalyi Marsos film ben. Ezt a trailert is imádom nézegetni, mert ez alapján a sorozat majdnem akkora élmény lesz nekem, mintha tényleg leszállnának emberek a Marson. Bárcsak igaz lenne, amit jósol ez a sorozat, hogy ez 2032-ben válik valósággá! Akkor még csak 53 éves leszek, nem is annyira öreg, ennek nagyon örülnék. Ugyanis korábban, mikor elképzeltem azt a napot, reszketeg öreg nénikének láttam magam. A trailerben 1:16-nál amúgy a Bálna tetőszerkezete figyelhető meg, 0:25-nél pedig a gyerekek a Planetárium ban ülnek. :))

Lusta voltam mostanában blogolni, pedig tudom, hogy nekem fontos és jót tesz. Úgyhogy most leküzdöm a lustaságom és írok egy kicsit annak kapcsán, hogy elolvastam ezt a könyvet: Magnificent Desolation: The Long Journey Home from the Moon . Már több mint egy hete fejeztem be. Ez a második Buzz Aldrin könyv, amit olvastam. A Mission to Mars volt az első. A Magnificent Desolation sokkal személyesebb, lényegében arról szól, hogyan lett depressziós és alkoholista a Holdraszállás után, aztán hogyan lábalt ki ezekből a problémákból hosszú évek alatt. Bátornak tartom azért, hogy ennyire őszintén felvállalta a saját gyengeségeit. Néha olvasás közben el is felejtettem, hogy ő a második ember a Holdon, nem pedig egy átlagos alkoholista, aki a gyógyulásáról ír. Biztos, hogy sok hasonló problémákkal küzdő embernek segíthet ez a könyv és megtudtam azt is, hogy Aldrin ezredes személyesen is igyekezett segíteni ilyen embereknek csoportterápia és konferenciák keretében. Ha a neten olvasgatunk ról

Tegnap 16,5 km-t rollereztem Jojóval és Bogival. Ez nekünk nem rekord , de Boginak igen, erősítette meg az anyja. Akinek aztán este annyit mesélt Bogi, hogy meggyőzte, hogy ő is vegyen magának rollert. Lehet, hogy legközelebb már kedves Bogianyu is jön velünk rollerezni? :) Az vicces lenne, mert ugye ő Jojó angoltanárja. Mikor tegnap este hazakísértük Bogit, Jojó így is köszönt neki: "Good afternoon!" :) Tegnapi útvonalunk: Petőfi hídon át Pestre, Nagykörúton Oktogonig, Andrássy úton Hősök teréig (ott elidőztünk), Városligetbe a kis hídon át, abból ki az Ajtósi Dürer / Dózsa György saroknál, Dózsa Gy. úton Thököly útig, azon a Keletiig, azt megkerültük, hogy eljussunk az Aréna Plázába pisilni, enni, pihenni. Onnan vissza a Keletihez, Rákóczi úton Blaháig, ott kérdeztem meg a két kisleányt, hogy a rövidebb (balra a Körúton) vagy a hosszabb (tovább egyenesen az Erzsébet híd felé) útvonalat választják-e hazafelé. Rávágták, hogy a hosszabb, úgyhogy folytattuk utunkat a Rákóczi

Eljött az október, úgyhogy itt egy újabb szépséges táj a Witcher ből. Ez a White Orchard nevű vidéken készült, ahol a játék története kezdődik. (A szeptemberi kép a Skellige szigeteken készült.)