Rikkancs tegnap lett 4 hónapos, erről mindenképpen meg kell emlékeznem. :) A nemalvásáról itt már írtam, ahhoz nincs mit hozzáfűzni. Az édes kis pofijáról tettem ide egy képet megint. Igazából 25-én készült az a kép, de most is így néz ki. :) Mint valami kis professzor! Az anyja sokszor "őrült tudóshoz" hasonlítja, és tényleg tud úgy kinézni, amikor este fürdés után direkt úgy fésüljük a haját, hogy égnek álljon. :D Nem is csodálkoznánk, ha orvosprofesszor lenne belőle, tekintettel az apja foglalkozására. (Az apja nem orvosprofesszor, de doktori címe van és meglehetősen okos. :) ) Rikkancs fejlődik szépen, ahogy kell. Egyre messzebbre lát el, amit onnan lehet tudni, hogy már félszobányi távolságról is visszamosolyog, amikor rámosolygunk. Egyre hosszabb ideig köti le az, hogy csak nézelődik, akár itthon, akár babakocsizás közben. Háton fekve ide-oda fordul, emelgeti a lábait. A kezével egyre határozottabban tud nyúlni játékok után, megfogja őket, nézegeti. De még viszonylag
Bejegyzések
Instagramon láttam a fenti képet és ideloptam, mert tökéletesen illusztrálja az idei karácsonyunkat. Sajnos nem egészen úgy alakult, ahogy terveztük... 23-án még semmi baj nem volt, Jojóval megnéztem az Avatar 2-t. Imádtuk mindketten, és nagyon remélem, hogy megnézhetem még legalább egyszer moziban! 26-án néztem volna Krisztával, de az nem jött össze... Így ő még nem is látta, ami miatt elég szomorú. :( 24-én reggel nekem és Krisztának is fájt a torkunk, de ez elő szokott fordulni téli reggeleken. Ha iszunk egy forró teát, elmúlik. Nem törődtünk vele. Igen ám, de aznap nem múlt el teljesen, este is olyan érzésünk volt, hogy betegség kerülget. Krisztának enyhe hőemelkedése is volt. 25-én reggel nem voltunk rosszabbul. Kriszta megkérdezte a családját, hogy szerintük menjünk-e hozzájuk. Azt mondták, persze, menjünk, ne aggódjunk emiatt. Maszkban vendégeskedtünk náluk. Napközben se voltunk rosszabbul, ettünk finomakat, Rikivel babáztunk. Este Jojót leszállítottuk apjáékhoz, aztán h
Három nap szabim maradt erre az évre, azokat most veszem ki, ezen a héten csak hétfőn és kedden dolgoztam. Jövő hétfő még ünnep, így van 6 napom élni az életem. :) Múlt éjjel először vállaltam, hogy Rikihez én keltem úgy, hogy Kriszta nem kelt fel hozzá. Riki ugyanis már megérett arra, hogy ne egyen többször egy éjjel, csak kora reggel. 5 körül szokott megéhezni, miután este fél 9 körül befejezi a vacsoráját (anyatej). Azt onnan lehet tudni, hogy éhes, hogy hangosan sír és nem nyugszik meg, amíg nem kap enni. A két időpont között azonban általában 2-3 alkalommal felébred, nem sír, viszont nyekereg, vergődik, és szinte sose alszik magától vissza, csak ha cumit teszünk a szájába, ott tartjuk, mert különben kiejti, és közben a kiságyba teszünk egy telefont, amin valami SSSSSHHHH hang szól végtelenítve a Spotify-ról. Igen, Krisztának ez a módszer vált be. :) Úgy van vele, hogy egyszer majdcsak rájön a fiacskája, hogyan kell egyedül elaludni, addig meg ezt kell csinálni. Mondtam neki, hogy
2022 decembere van, hatósági áras tejre vadászunk a boltokban, de ritkán marad, mire odaérünk. És nem fűtünk otthon, amíg nem lesz muszáj. A világméretű energiaválságtól eltekintve minden a legnagyobb rendben van. :) Riki november 29-én lett három hónapos, és mindent tud, amit egy ennyi idős babának tudni illik. Pofifotó itt . Nagyon sokat mosolyog ránk, amikor beszélünk hozzá. Egyik kezével a másikat markolássza és nézegeti. A fölötte lógó játékokat is markolássza és lökdösi. Egyre többféle hangot ad ki, gagyarászik, hümmög, kiabál. Az alvás továbbra sem az erőssége, napközben általában fél-egy órás alvásokat rendez csak, azokból persze többet. Éjjel eddig kétszer esett meg, hogy 8 órát aludt egyvégtében. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy Kriszta is ennyit aludt, ő legfeljebb 4 órát aludt egyvégtében Riki születése óta, mert ilyen egy szoptatós anya élete. Ha a baba alszik, szoptatós anya akkor se alhat, mert azt tejtől felfúvódott, fájdalmas cicikkel nem lehet, úgyhogy le kell f