Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május, 2017
Kép
Megmutatom annak eredményét, hogy megpróbáltam virágokat rajzolni pasztellkrétával. A4 A4 A4 A4 Ezeket a szánalmas próbálkozásokat azért teszem ide, mert nem vagyok én Szovjetúnió, hogy csak a sikereimről számoljak be. (Apa mesélte, hogy az űrverseny idején, a hatvanas években, a hírekben a szovjet kudarcokról sose lehetett olvasni, csak arról, ha valami sikerült nekik, míg az amerikaiak minden balul elsült próbálkozásukat is bejelentették.) Ami az első három képet illeti, a színek teljesen mások itt a fotókon, mint a valóságban, nem tudom, hogy miért. Mindenesetre annyi biztos, hogy fogalmam sincs a színkeverésről, és azt meg kéne tanulnom. Sajnos úgy alakult az anyagi helyzetem, hogy idén mégsem fogok tudni menni élő pasztelltanfolyamra a ValdorArthoz, viszont szerintem ki fogom próbálni az online pasztelltanfolyamukat. Elég meggyőzőek az az alapján készült festmények, amiket Facebookon láttam! Az első három kép közül csak a másodiknak csináltam meg a hátter
Kép
Jojóka gerince a mai témám. Sajnos családi hagyomány nálunk a gerincbántalom. Nekem felsős koromban állapítottak meg gerincferdülést, évekig jártam gyógytornára és gyógyúszásra, műanyag fűzőt is hordtam egy darabig és szanatóriumban is kezeltek. Minden bizonnyal ezeknek köszönhető, hogy sose fáj a hátam. Apukám hasonló állapotát pedig sose kezelték ki rendesen és egész életében szenved gyakori hátfájástól. Jojókának már oviban kiszűrték, hogy gerincferdülése van és azonnal beosztották gyógytesire. Ez a suliban is folytatódott az első tanévben, aztán ennek a tanévnek egy részében is. Aztán egyszercsak, tél elején, azt az infót kaptam a suliból, hogy Jojót megvizsgálták és már nem kell neki gyógytesi. Nem tudtam mire vélni ezt. Elbeszélgettem egy anyukával, aki ugyanígy járt, a kislányát "eltanácsolták" gyógytesiről. Érdekes módon azelőtt, hogy ez megtörtént, többször is hallottunk olyan panaszt a gyerekeinktől, hogy a gyógytesi órán "hülye fiúk" szekálják őket. Leh
Itt írtam nemrég, hogy felfedeztem a Two Steps from Hellt, és ma rábukkantam az egyik legjobb dalukra, ami a Star Sky . Annyira jó most itt ülni este tízkor, várni, hogy megsüljön a torta, amit éppen sütök, ezt hallgatni és csak bőgni attól, hogy milyen szép...
Kép
Jojó hazatért, élményekkel teli és boldogan! Rohant hozzám a busznál, de azt mondja, nem hiányoztam neki. :) Én meg meghatódott és büszke vagyok, mert olyan ügyesen csinált mindent! A sáros cuccokat szépen külön pakolta, minden nap vett tiszta ruhát, mosakodott... Igaz, samponnal mosakodott és a tusfürdőhöz nem nyúlt, és a haját egyszer se mosta meg, de sebaj. :) Ezeket a rajzokat találtam a füzetében: Ezt pedig nekem hozta! (kis mágnes) Bejelentkezés a többi szülőjének. :) Úgy látom, nem helyesírást tanultak! :D Most pedig itt van Bogi, mert ilyen egy jó barátság, öt nap együtt nem volt elég egymásból. :) Főztem nekik tejbegrízt. Bogiért 8-ra jönnek. Most éppen a civilizáció áldásait élvezik - xboxoznak.
Jojó ma reggel "erdei iskolába" indult, ami lényegében egy ötnapos ottalvós tábor az osztályával Szilvásváradon. Még egy osztály és összesen négy tanár megy velük. Jojóék ugye másodikosok. Életükben először lesznek anyjuk-apjuk nélkül ennyi ideig, és még telefonon se szabad velük beszélni a tábor ideje alatt. Naponta egyszer az osztályfőnöke telefonál vagy emailt ír egy SZMK szülőnek, ő fogja továbbítani az infókat a többi szülőnek, ezen kívül nem lesz más kapcsolat a gyerekeinkkel péntekig. Nem én vagyok az egyetlen szülő, aki elcsodálkozott, hogy másodikosokat ilyesminek tesznek ki. Egyáltalán nem tartom rossz ötletnek, csak elcsodálkoztam, mert mikor én voltam annyi idős, mint Jojó most (30 éve), fel se merült ilyen komoly táborozás ennyi idősen. Nem tudom, most mi a szokás, hogy csak Jojó sulija ilyen, vagy a többi is. A tábornak két célja van, egyik, hogy olyasmiket tanulhassanak, amiket egy osztályteremben nem lehet, másik, hogy fejlődjön az önállóságuk. Mindkettő haszn
Kép
A3-as méret Jojó egy újabb szép rajzát teszem ide megőrzésre. Az eredeti a hűtőajtónk fő attrakciója most. :)
Mikor az áprilisi NatGeot megláttam, nagyon megörültem, mert pont egy nekem való cikk virít a címlapon: The Next Human - Taking Evolution Into Our Own Hands Kicsit visszatérve a Sapiens   c. könyvre, az egyik legérdekesebb dolog, amit olvastam benne, az a kísérlet volt az Aurora nevű majommal, aki az agyával egyszerre mozgatta a saját karjait és egy bionikus kart. Nyilván egy ember is képes lenne ugyanerre és sokszor jól is jönne még egy kar! Sőt, kisgyerekes anyukák biztos plusz kettőt is elfogadnának. :) Viccet félretéve, a Next Human cikk a NatGeoban arról szól, hogyan fogja az ember a saját biológiai hiányosságait kijavítani és milyen mai példák vannak már erre. Egyrészt gépekkel és számítógépekkel, másrészt génmódosító eljárásokkal segítünk és fogunk segíteni a tökéletlen és beteges mindenünkön. Ezen a cikken kívül mostanában több elképesztő hírt is olvastam. Elon Musk azon (is) dolgozik, hogy a felhő alapú mesterséges intelligenciát összekösse az emberi aggyal annak érd
Kép
Hétvégén az Állatkertben is jártam és kirándulni is, és mindkét helyen tanultam egy-egy érdekes állatról. Az Állatkertben olvastam a grolar medvékről , eddig nem is hallottam róluk. Grolar medve egy jegesmedve és egy grizzly medve szerelméből születik, és egyre több van belőle, ahogy az olvadó jégtakarók miatt a jegesmedvék délebbre kényszerülnek, a grizzly medvék pedig északabbra tévednek, mert ott sincs már túl hideg nekik. Ezek a hibrid medvék nem meddők, mert ez a két medvefaj eléggé hasonlít egymáshoz ehhez. Szerintem szépek a grolar medvék, mégis kicsit kényelmetlenül érzem magam, ha nézem a lenti képet, mert nem természetes, hogy egyre több ilyen medve van. Fotó innen: http://honisoit.com/2012/08/polar-peril/ A kirándulás alatt - amiről mindjárt írok még - találkoztunk ezzel a nem semmi gyíkkal: A netről megtudtam, hogy ez egy zöld gyík , elegánsabb nevén Lacerta viridis , a legnagyobb gyíkfaj Magyarországon. A képen egy hím látható, amint nőstényre vár, ezt a gy
A májusi játék neve: Rise of the Tomb Raider Megjelenés éve: 2015 Önmagában egy nagyon jó játék, akárcsak az elődje , de mivel ezt már azután játszottam, hogy megismertem olyan játékokat, mint a Witcher 3 vagy az AC4 , a hátrányai azokhoz képest szembetűnőek. Izgalmas és látványos, de se humor, se emlékezetes zenék nincsenek benne és sokkal kevésbé változatos. A mellékküldetések nem túl ötletesek, a világ pedig szűkös. Ennek ellenére természetesen örülök, hogy nem hagytam ki Lara Croft legutóbbi kalandját és szerintem nem fogom kihagyni az esetleges folytatásait se. :)