Ha minden második vagy harmadik napom ilyen lenne, mint a mai, akkor biztos tovább maradnék fizikailag egészséges. Reggel egy óra TRX, rögtön utána három óra korcsolyázás. :) Két hetes szabadságom utolsó napja van, ki kellett használni, holnaptól újra dolgozok és a nap nagy részében ülök. TRX-re hetente egyszer járok továbbra is, kedden vagy csütörtökön reggel, ahogy kijön a lépés. Már nincs az a kudarcélmény, ami ősz elején volt, és ennek nagyon örülök. Ha hetente megyek és nem hagyok ki, akkor úgy megy, ahogy szeretném. Az időmérőket már sokszor én bírom legjobban. Azt vettem észre, hogy még ha vannak is nálam erősebbek, kitartóbbak nem igazán vannak. :) Korizni pedig ecsémmel mentem ma a Műjégre. Tegnap határoztuk el, hogy megyünk, ugyanis kitavaszodott, ami az időjárást illeti, ezt akkor vettem észre, amikor apai nagybátyánkhoz tartottunk vendégségbe. Előtte utoljára 24-én mentem ki a lakásból, és akkor elég hideg volt, mostanában normálisnak számító téli hideg. Tegnap azonban nem
Bejegyzések
A karácsonyunk nem egész úgy telt, ahogy terveztük. Jojóval kettesben karácsonyoztunk. Napközben mondta, hogy fáj jobb oldalon hátul a fogánál meg a halántéka, amikor rág. Nemrég volt fogorvosnál és épek a fogai, szóval azt tudtam elképzelni, hogy igyekszik kifelé egy-két felnőtt fog. Este már mondta is, hogy úgy érzi, meg én is úgy láttam, hogy nő a jöbb felső hetes foga. Egyelőre kicserélődött mind a négy első metszőfoga és hátul kibújtak a hatosok és még mozog egy kettes számú metszőfog. Szóval a hetesek még várhatnának... Ajándékbontás után a Just Dance-szel játszottunk, ahogy egész nap terveztük. De néhány után Jojó azt mondta, nincs kedve többet táncolni. Ez fura volt. Elment mosakodni és nagyon fázott, pedig nem volt hideg egyáltalán. Megnéztem és persze lázas volt, 38 fok. Elaludt, ez 9 körül volt. 10-kor megnéztem és már 38,5 volt. Nincs itthon olyan lázcsillapító, amit ő kaphat és még nem járt le, ezt állapítottam meg akkor. Mivel évek óta nem volt rá szükség, már mind lejá
Adományozás, jótékonykodás... Ma ezekről fogok írni egy kicsit. Cipősdoboz t évente összeállítok. Arra is jó, hogy megtanítottam Jojót, hogy a töménytelen Mikulásra kapott édességből valamennyit továbbadjon, úgyszintén olyan játékait, amikhez már egy éve nem nyúlt. Idén először kérdezték meg a cipősdobozunk leadásakor, hogy szeretném-e tudni, hová fog kerülni. Persze, hogy érdekel, mondtam, ha ilyet is lehet. Ragasztottak a dobozra egy vonalkódot, kaptam egy cetlit ugyanazzal a vonalkóddal, és annak a sorszámát a neten beírva ezt az infót kaptam: Megnéztem, mit lehet tudni Komádiról. Hajdú-Bihar megyében található éppcsak város (5421 lakos) közel a román határhoz. A Google Street View segítségével végiggurultam a Fő utcán és azt láttam, hogy minden villanyoszlop tetején van egy gólyafészek és mindegyikben áll egy gólya! Ez cuki. :) De jaj, milyen szerencsésnek érzem magam, hogy sem én, sem a gyerekem nem ott születtünk... Őszintén remélem, hogy a szegény kisgyerek, aki megkapta az
Újrajátszom éppen az AC4 Black Flag et, mielőtt belekezdek egy új játékba. Ez az első ilyen nagy játék, amiből egyszer nem volt nekem elég, és most még alaposabb vagyok, mint mikor elsőre játszottam, több mellékküldetést megcsinálok, így aztán a zenékből is többet hallok. És milyen jól teszem! A zene ugyanis hallgatásra érdemes, akár a játékhoz íródott zenéről van szó (szerzője Brian Tyler ), akár ír népdalokról vagy 18. századi angol tengerészdalokról. Egyik kedvenc Brian Tyler-féle zeném ez . Direkt nem az elejétől linkelem, hanem a kedvenc részemtől. :) Ez a másik, amit imádok. Mint egy epikus filmzene! Az egyik ír dal, ami nagyon megtetszett, a Here's a Health to the Company . Egy szép feldolgozás . Így szól a játékban . A William Taylor egy másik régi ír ballada, amire felfigyeltem. Dalszöveggel . Hogy mi a tengerészdal, arról nem találtam magyar nyelvű Wikipedia bejegyzést, de itt van az angol. Sea shanty angolul. Most, hogy majdnem az összeset összegyűjtöttem
Egy nálam tíz évvel fiatalabb ex-kolléganőm (tavaly év végéig dolgozott a csapatunkban) nemrég kitette Face-re a blogja linkjét, onnan tudtam meg, hogy van neki olyanja, és persze kíváncsi voltam, miket írt, amikor még én voltam a team leaderje. Elég jólesett, amikor megláttam, hogy "halál jó arc"-nak titulált. :))
Jojóka új műve: A3-as méret A művész azt mesélte, hogy a kép jobb oldalán álló dinoszaurusz ennek a varázslatos erdőnek az őrzője, senkit se bánt, hanem mindenkire vigyáz, és ezért ilyen boldog itt mindenki. Én nem tudom nem úgy értelmezni a képet, hogy a jóságos dinoszaurusz wifi jelet sugároz, de valójában nem, csak hangosan kiabál. De azt sem azért, hogy bárkit az erdőben megijesszen, csak hogy a gonoszokat elijessze, magyarázta Mojszi. Egyébként azt is mesélte, hogy nemrég harmadik helyezést ért el egy iskolai rajzversenyen. Nem is tudtam, hogy ilyenen indult! Azt mondta, hogy tájképet kellett rajzolni filctollal vagy zsírkrétával, és ő az utóbbit választotta. Nem láthattam azt a rajzot még, de ha egyszer sikerül lefotóznom, akkor felteszem ide.
Jojó első komolyabb programozás házijával jól megküzdöttünk ma este! A feladat: Egy szereplőt a "WASD" gombokkal lehessen mozgatni, ennyi legyen a játék. Legyen három gomb, "játékszabály", "készítő" és "kezdés". Az elsőre kattintáskor jelenjen meg egy szöveg, ami leírja, hogyan lehet mozgatni a szereplőt, a másodikra jelenjen meg Mojszi neve, a harmadikra induljon a játék. A felesleges dolgoknak el kell tűnniük a megfelelő időpontban, stb. Ahogy ez lenni szokott. A legbüszkébb akkor voltam, amikor Jojó felkiáltott: "Legyen egy 'vissza' gomb is!" És azt is megcsinálta, és jól! De nem mondom, hogy könnyű volt neki ez a feladat, párszor elbőgte magát közben, én meg azzal küzdöttem, hogyan biztassam, hogy ne adja fel, de ne is vegyem el a kedvét. Mert nekem nem volt nehéz a feladat - ez még nem... - de ha megcsinálom helyette, abból nem tanul semmit. Azt is nehezen értem el, hogy megértse, hogy ha valami működik, de hosszú és bonyol
Tegnap voltam korizni Mojszival és Robival a Műjégen és őrültjó volt! VÉGRE van normális zene! Évekig csak valami vacakság szólt a pálya egyik sarkában és annyi. Most van egy Riska (tejtermékmárka) feliratú DJ booth az egyik oldalon, ahonnan olyan hangos zene jön, hogy mindenhol jól hallani, méghozzá jó zenék, régiek, újak és még régebbiek, és mind jó! Jojót meg öröm volt nézni, ahogy a múltkori kis pálya után belevetette magát a hatalmas jégen a tömegbe. :) A legjobb szórakozásunk az volt, amikor őt üldözük Robival, de lehetetlen vállalkozás volt elkapni. Villámgyorsan cikázott az emberek közt és amikor neki különösen tetsző zene szólt, akkor még tekergette magát és csápolt is száguldás közben. :O Szerintem tíz év múlva ripityára fogja törni a fiúk szívét a Műjégen. Néhány lányét is. Több mint három órát koriztunk, ma pedig megint nem pihent, hanem egész délután a Kackac játszóházban ugráltak kis barátnőjével, Emivel. Úgy elfáradt, hogy hazafelé a metrón bealudt! De mostanra feléledt
Egyébiránt új telefonom van!!!! A munkahelyem megdobott egy kis bónusszal amiért már öt évet lehúztam ott, ennek örömére végre megvettem ezt a csodás telefont, amire régóta vágytam! Samsung Galaxy S6 Edge. Tudom, azóta már S7 is van, de az - bónusz ide vagy oda - még túl drága nekem. Úgy örülök ennek és úgy vigyázok rá, hogy még a pelust védőfóliát se vettem le róla, nehogy baja legyen! Rendeltem már neki pillangós ruhácskát tokot, tárca típusút, ami védi a hasát és a hátát is, de átlag egy hónap mire ideér Kínából , azt tapasztaltam. Addig marad a pelusban. Amúgy nem gondolom ám, hogy a telefonok érző lények! (Dehogynem.) Ilyen képeket tud csinálni: Be lehet állítani, hogy a kép melyik része legyen éles. A beállítás úgy megy, hogy ahova böksz az ujjaddal a képernyőn, az a rész lesz éles. "A galambhálónk" c. kép Szerintem jövőre megint csinálok egy "365 photos" kihívást, mint amilyet 2012-ben . Ha belevágok, ezzel a telefonnal fogom cs
Alma 1. Alma 2. Paprikák 1. Paprikák 2. Paradicsomok Alma és banán A fenti mind A4-es méret. Nem tudom megmondani, miért találom újabban ennyire szórakoztatónak, hogy gyümölcsöket és zöldségeket rajzolok pasztellkrétával, de ez van. :D Mióta ezt írtam , vettem magyar krétákat és új pasztellpapírt, mert a régi elfogyott, és húgomtól kaptam ajándékba másmilyen krétát és papírt, amiket ezúton is nagyon köszönök neki! <3 Svájcból hozta őket. Ezeket vettem: Canson® "C" à grain® fehér papír A4-es méret Pannoncolor 48 színű feles kréta Ezeket kaptam: Seawhite of Brighton A3 Tiziano Textured Ingres Pad színes papír A3-as méret Rembrandt General Selection 15 színű egész kréta A kétféle krétáról annyit, hogy bár itt azt írják , a Pannoncolor puha, a Rembrandt pedig félkemény, tapasztalatom szerint nem mindig. A Pannoncolorban némelyik tényleg pihepuha, krémes, némelyik viszont vetekszik keménységben azokkal, amikkel ezeket rajzoltam. (Shin
Hosszú évekig vettem és ettem zabkekszet, mert az volt a kedvenc reggelim almával vagy joghurttal. Aztán a Nagy 2015-ös Megszorítások óta - amiket Jojó iskolába kerülése miatt vezettem be - már nem veszek semmiféle ilyen luxus élelmiszert. Amúgy ez nagyon bevált, tízezrekkel kevesebbet költök azóta havonta kajára, így sokkal több jut más dolgokra. Azóta teljes kiőrlésű pirítóst ettem olcsó margarinnal meg közepes árú lekvárral reggelire. Na de most! Kipróbáltam egy zabkeksz receptet és nagyon finom! Úgyhogy most olcsón zabkekszezhetek. :) És szerencsére Jojónak is ízlik a saját gyártmányú változat is, bár ez sokkal kevésbé édes, mint a bolti, de egyetért velem abban, hogy almával együtt csodafinom. :)
A decemberi játék neve: LEGO Marvel Super Heroes Megjelenés éve: 2013 Ez is egy igazi családi játék és az eddigi legjobb multiplayer élményünk. Ezt tényleg jó ketten játszani, mert minden szereplőnek külön feladata van. Ezenkívül vicces, cuki és nem nehéz. Többször is végigjátszottam, egyszer Noéval, egyszer részben Jojóval, részben egyedül. A gyerekek is jól elvoltak vele ketten és Jojó egyedül is sokáig elszórakoztatta magát azzal, hogy a befejezett játékban kedvére szaladgált, autózott, biciklizett és repkedett LEGO New Yorkban. :)
Bemelegítettünk az új koriszezonra. Jojó egyik kis barátnőjének az anyukája invitált minket ide , ahol másfél órát koriztunk ma. Ők azok , akikkel tavaly is mentünk egy másik kicsi jégpályára itt a közelben. Jó ez a BHG jég, jó volt a zene is, de elég pici a hely, úgyhogy nekem hamar unalmas lett. Megbeszéltük, hogy amint lehet, megyünk a nagy Műjégre is mind. Ezért írtam, hogy a mai nap bemelegítés volt. :) Jojóval tavaly voltam a Műjégen legalább egyszer, már nem emlékszem, itt írtam-e róla. Imádta és alig várja, hogy mehessen megint. Most már egészen profin korizik, és öröm volt nézni őket a kis barátnőjével, ahogy félelem nékül suhannak, kifarolva megállnak, ugrálnak, fél lábon csúsznak... Úgy tudnak, ahogy én sose fogok, mert nem kisgyerekkorban tanultam meg. De azért elég jól tudok ahhoz, hogy szeressek korizni.
Gyermekeink apái saját megfogalmazásuk szerint "imádják" Vekerdy Tamást, a vén pszichológust, aki leginkább arról híres, hogy gyerekneveléssel kapcsolatos témákban szólal fel / ír. Az előbb említett apák nemrég ezt néhány éves cikket linkelték be a Viber csoportban, ahol négyen szülők a gyerekekkel kapcsolatos dolgokat beszéljük meg. Az apák nem kommentálták, csak annyi volt a kérdés, hogy meg tudjuk-e nyitni. Noé annyit írt vissza, hogy igen, én meg elolvastam, és annyit írtam nekik, hogy álomvilágban él ez az ember, bár néhány felvetésével egyet tudok érteni. De most akkor itt kifejtem. Tökéletesen tudok azonosulni például ezzel a mondatával: "A gyerek iszonyatosan fárasztó, kiszívja a vérünket, lerágja a húsunkat, ezért meg kell tőle szabadulni néha." :D Viccet félretéve, ez a Vekerdy nem vicces. Ebben a cikkben például azt mondja, a gyerekek ne tanuljanak se zenét, se versenysportot. ??? Még szerencse, hogy nem minden szülő fogadja meg ezt a tanácsot, külön
Megünnepeltük Dodó hetedik szülinapját. Noé először és talán utoljára szervezett neki bulit, bár ez majd kiderül. :) Eleve semmi kedve nem volt hozzá, "dehát azért mégiscsak, szegény gyerek, hadd legyen egyszer neki is bulija" elgondolásból vett neki egy alapcsomagos bulit (Budapesthez közeli városka) játszóházában. Már péntek este kiutaztunk hozzájuk Mojszival. Szombat délelőtt összeraktunk egy lánctalpakon járó, robotszörnyek által lakott Lego erődöt Dodóval, akinek szerintem fogalma sincs arról, mennyire szerencsés gyerek, hogy az anyja munkahelyi juttatásként kapja a legújabb, legnagyobb, eredetileg csillagászati árú legókészleteket, és az mind az övé! :) Utána átvettük a hiperszuper legós tortát a helyi cukrászdából, aztán Noé anyuja ellátott minket ebéddel. Közben hívta Noét az egyik vendég gyerek apja, hogy nem fognak odaérni a gyerekért a buli végére, ugyan vigyük már haza magunkkal... Fura szokások uralkodnak arrafelé, állapítottam meg magamban... De most komolyan,
Ezt rajzoltam a gyerekekről: Fogok még grafitrajzokat alkotni, az biztos, mert nagyon tetszik ez az egész, hogy több évtizednyi élet után idén egyszercsak képes vagyok lerajzolni, amit akarok! De a pasztellkréta is megtetszett, úgyhogy abba a témába is beleástam magam. Megnéztem rengeteg videót és olvastam sok blogbejegyzést pasztell művészektől, múlt hónapban pedig elmentem a Művészházba egy pasztellnapra, ahol ezt mázoltam: A3-as méret Nem mondom, hogy nem örülök, hogy ezt sikerült megcsinálni, de nekem mindig is jobban tetszettek az impresszionistább képek, ahol nem az a lényeg, hogy élethű legyen a látvány, hanem hogy egy érzést vagy hangulatot jelenítsen meg. A Művészházban az élethű látvány visszaadása a minden, úgyhogy ott ezt nem fogom tudni megtanulni, tehetség hiányában meg magamtól nem tudok rájönni. Úgyhogy próbáltam utánozni tehetséges művészeket, akiket a neten találtam, és úgy alkottam ezeket: A5-ös (A4-es fele) A5-ös A4-es Ezek már (távolról) h
A novemberi játék neve: Rayman Legends Megjelenés éve: 2013, Xbox One-ra 2014 eleje Családi játék, vicces, aranyos, tarkítva viszonylag könnyű és nagyon nehéz pályákkal. Lehet többen egyszerre játszani, ezt is kipróbáltuk, de nem ideális erre, mert aki lemarad, az meghal. :D És pontosan egyforma sebességgel szaladni elég nehéz. Aki meghal, azt a másik fel tudja támasztani. Ha időben odaér... Mindenesetre nagyon jó szórakozásnak bizonyult a gyerekek számára is. Játszották ketten is vagy csak az egyik nézte, ahogy a másik játszik. Dodónak természetesen a vérében van a videojátékozás, hiszen fiú. Olyan pályákon, amiket én csak sokszori próbálkozásra tudtam végigcsinálni és többet látni se akarok, ő szórakozásból sokszor végigszaladt. A reflexei már most tökéletesek, nem úgy, mint az enyémek, de ezért is játszok ilyen játékokat, hogy fejlesszem őket. :) Egyik kedvenc pályám ez, mert jó a zene. Egyik olyan, amivel nagyon sokat szívtam. Mondjuk nekem az előbbi is nehéz
Néhány hónapja a Facebookon értesültem ennek az új Marsos sorozat nak a létezéséről, és azóta egyre jobban várom, hogy végre elkezdődjön! Nemrég a szemközti ház falán megjelent ez az óriásplakát: Totál boldog vagyok, hogy ott van és naponta nézegethetem! :D Ebben a sorozatban is szerepel Budapest , akárcsak a tavalyi Marsos film ben. Ezt a trailert is imádom nézegetni, mert ez alapján a sorozat majdnem akkora élmény lesz nekem, mintha tényleg leszállnának emberek a Marson. Bárcsak igaz lenne, amit jósol ez a sorozat, hogy ez 2032-ben válik valósággá! Akkor még csak 53 éves leszek, nem is annyira öreg, ennek nagyon örülnék. Ugyanis korábban, mikor elképzeltem azt a napot, reszketeg öreg nénikének láttam magam. A trailerben 1:16-nál amúgy a Bálna tetőszerkezete figyelhető meg, 0:25-nél pedig a gyerekek a Planetárium ban ülnek. :))
Lusta voltam mostanában blogolni, pedig tudom, hogy nekem fontos és jót tesz. Úgyhogy most leküzdöm a lustaságom és írok egy kicsit annak kapcsán, hogy elolvastam ezt a könyvet: Magnificent Desolation: The Long Journey Home from the Moon . Már több mint egy hete fejeztem be. Ez a második Buzz Aldrin könyv, amit olvastam. A Mission to Mars volt az első. A Magnificent Desolation sokkal személyesebb, lényegében arról szól, hogyan lett depressziós és alkoholista a Holdraszállás után, aztán hogyan lábalt ki ezekből a problémákból hosszú évek alatt. Bátornak tartom azért, hogy ennyire őszintén felvállalta a saját gyengeségeit. Néha olvasás közben el is felejtettem, hogy ő a második ember a Holdon, nem pedig egy átlagos alkoholista, aki a gyógyulásáról ír. Biztos, hogy sok hasonló problémákkal küzdő embernek segíthet ez a könyv és megtudtam azt is, hogy Aldrin ezredes személyesen is igyekezett segíteni ilyen embereknek csoportterápia és konferenciák keretében. Ha a neten olvasgatunk ról
Tegnap 16,5 km-t rollereztem Jojóval és Bogival. Ez nekünk nem rekord , de Boginak igen, erősítette meg az anyja. Akinek aztán este annyit mesélt Bogi, hogy meggyőzte, hogy ő is vegyen magának rollert. Lehet, hogy legközelebb már kedves Bogianyu is jön velünk rollerezni? :) Az vicces lenne, mert ugye ő Jojó angoltanárja. Mikor tegnap este hazakísértük Bogit, Jojó így is köszönt neki: "Good afternoon!" :) Tegnapi útvonalunk: Petőfi hídon át Pestre, Nagykörúton Oktogonig, Andrássy úton Hősök teréig (ott elidőztünk), Városligetbe a kis hídon át, abból ki az Ajtósi Dürer / Dózsa György saroknál, Dózsa Gy. úton Thököly útig, azon a Keletiig, azt megkerültük, hogy eljussunk az Aréna Plázába pisilni, enni, pihenni. Onnan vissza a Keletihez, Rákóczi úton Blaháig, ott kérdeztem meg a két kisleányt, hogy a rövidebb (balra a Körúton) vagy a hosszabb (tovább egyenesen az Erzsébet híd felé) útvonalat választják-e hazafelé. Rávágták, hogy a hosszabb, úgyhogy folytattuk utunkat a Rákóczi
Az egyébként megvan, hogy már pici Dodóka is iskolás?!?! :) Mikor nemrég nálunk jártak, büszkén mutogatta a füzeteit és munkafüzeteit, hogy miket művelt már a suliban! Noé nagyon "örült", hogy azt mind elcipeltette vele. :) Gondosan és szépen írja Dodó a kis kapukat és vonalakat, amikből majd a betűk lesznek, igazán ügyes! Meg is dicsértem nagyon. Pedig Noé mindig is tartott attól, hogy D. egyrészt sose tanul meg írni, mert rajzolni egyáltalán nem tud / szeret, másrészt attól is, hogy majd utálni fogja a sulit, de egyik se igaz szerencsére. Hozzáteszem, kb. hat éve Noé még attól is komolyan félt, hogy a fia egész életében a hátán fog heverni, mert a világért se lett volna hajlandó átfordulni, ahogy más babák az ő korában, de lám, mégis okos iskolás lett belőle. :D No, de most elsősorban Jojóról akartam írni. :) Az már most nyilvánvaló, hogy a követelmények jóval magasabbak másodikban, mint elsőben. Foglalkozni kell Jojóval minden nap, gyakoroltatni az értő olvasást, a számo
Tegnap voltam TRX-en - kivételesen csütörtökön, bár egyébként kedden járok - harmadszor idén ősszel. Nyáron ugyebár nem jártam, és eközben az edző megváltoztatta az óra menetét. Most mindenféle kegyetlen gyakorlatokból "időmérő" van először is, tehát ki meddig bírja alapon. Aki bírja 5 percig, az utána pihengethet, bár ilyet csak egyszer láttam a három alkalom alatt. Aki nem bírja 5 percig, vagyis szinte mindig mindenki, annak utána öt kör jön abból a gyakorlatból. Általában fél-egy perc munka és 10-15 mp pihenő egy kör. Hogy pontosan mennyi, azt nem tudom milyen módszerrel az edző számolja ki minden gyakorlat esetében. Mióta ez van, az egész óra egy kudarc nekem. Amikor négyen voltunk, én omlottam össze másodiknak minden gyakorlatnál, és az öt kört se bírom úgy, ahogy kéne. Tegnap óra közben eldöntöttem, hogy nem megyek többet, mert a legkevésbé kudarcokra van szükségem mostanában. Azon gondolkoztam, hogy majd keresek másmilyen edzést. Nagyon szomorúan határoztam ezt el, m
Noé+Dodó pénteken este érkeztek hozzánk és ma délután távoztak. Megállt az idő, megszűnt a hétköznapok rohanása, eltűnt minden gond majdnem két napra. Dodó nagyon szeretett volna már jönni hozzánk régóta, mondta Noé, és most sikerült összehozni az időpontot. Péntek este a gyerekek végre együtt lóghattak az Xboxon - most a Minecraft a sláger - én palacsintát sütöttem, Noé figyelt és beszélgettünk. Szombat reggel Jojót programozásra vittük. A villamoson a gyerekek a másik anyjukra másznak mindketten... Jojó Noé ölébe hajtja a fejét, Dodó a nyakam köré fonja vékony kis karjait, egymásra nézünk Noéval, mosolygunk... "Mi hoztuk össze ezt a két kis csodát!" Amíg Jojóra várunk, hárman az új Nyugati Decathlonban szórakozunk. Dodó rollert próbálgat, Noé kétkerekű gördeszkán billeg. Benézünk a különleges próbafülkékbe is. Van benn egy érzékelő meg egy érintőképernyő. Amit beviszel magaddal, az megjelenik a képernyőn, mellette információ, többi elérhető szín... Kinn van egy nagy tükö
Johannám másodikos! Olyan fura ez a gyerek, hogy imádja az iskolát... :) Ezen a héten ma voltam először dolgozni, mert eddig őt őriztem. Erre a csonka vakációhétre már semmi program nem maradt, és az apja is dolgozik. Hétfőn bevásárlókörutat tettünk, hogy beszerezzük a sulihoz szükséges néhány hiányzó dolgot, kedden leginkább házimunkával és az iskolai holmik összekészítésével meg füzetbekötéssel voltam elfoglalva, így J. unatkozott. Aznap nem állt módomban őt szórakoztatni sajnos. Szerdán elvitte a nagyapja játszani, úgyhogy aznap pihenhettem. Ma reggel pedig ujjongva ment suliba a kis ünneplőjében, mert hogy végre újra láthatja a sok barátját! Az osztályfőnöknénit meg is ölelgette, aki ennek persze nagyon örült. Ahogy annak idején az óvónénik , úgy a tanárnénik is rájöttek már, hogy Jojó az a gyerek, aki megszínesíti a napjaikat. Ez tavaly is feltűnt, amikor a napközis tanárnéni becézgette és cipelte Jojót, mint egy kis ovist, és pár hete is, amikor az önkormányzati táborba hordtam
A szeptemberi játék neve: The Witcher 3: Wild Hunt Megjelenés éve: 2015 Kedvenc idézet: "We all lie sometimes. But lying to yourself is running away, whereas there's really nowhere to run." - Geralt of Rivia A tavalyi "Év Játéka" , a legnagyobb játék, amihez volt szerencsém. Tavaly ősszel kezdtem és kitartott egészen idén tavaszig. Egy elképzelt középkorban játszódik, ahol emberek, szörnyek, törpék, elfek egyszerre élnek a földön. Hasonlít A gyűrűk ura világához. A szörnyek fenyegetik az emberek nyugalmát, így aztán szükség van olyan emberfeletti képességekkel rendelkező személyekre, akik le tudják győzni előbbieket. Ők a "witcher"-ek. Egy lengyel író regényei ihlették a Witcher játékokat. Volt egy kollégám, aki nagyon szerette a korábbi játékokat is és a regényeket is ismerte. Ő mesélt el nekem minden tudnivalót a Witcher 3 megjelenése előtt, amit egyébként is nagyon vártam, mert tudtam, hogy gyönyörű lesz és szuper játék, de hogy ennyire, arra
Tegnap befejeztem Chris Hadfield önéletrajzi könyvét, aminek a címe An Astronaut's Guide to Life on Earth . Tanulságos, izgalmas, érdekes könyv. Hadfield ezredes 9 éves volt, amikor élőben látta a Holdraszállást, akkor döntötte el, hogy űrhajós akar lenni. Tudta, hogy erre nulla esélye van, hiszen kanadai, ennek ellenére attól a naptól kezdve mindent úgy csinált, ahogy szerinte egy űrhajósnak viselkednie kellett volna az ő korában, onnantól kezdve, hogy szépen megette a zöldségeket, amiket az anyja elétett, odáig, hogy az iskolában szorgalmasan tanult. " Just in case ", ahogy írta, ha mégis valami módon egyszer lehetősége lenne űrhajósnak jelentkezni, idősebb korában is csupa olyat tanult, ami oda vezethetett: mérnök lett, aztán pilóta. Már 30 éves volt, amikor az országának egyáltalán megalakult az űrügynöksége, de amikor végre megtehette, azonnal jelentkezett űrhajósnak és ki is választották. Mert tökéletesen felkészült erre anélkül, hogy elhitte, hogy sikerülhet. Az
Angol unokatesóim ma délután repültek haza. Ma ecsém volt velük, mert ő szabin volt, nekem viszont munka, Jojónak pedig ma kezdődött a programozós tábor. Szombaton volt 20-a, pont jó napra esett idén. Az angolok délelőtt érkeztek hozzám, kicsit itt beszélgettünk, aztán ebédelni mentünk, aztán sétáltunk egyet a szép Duna-parton, aztán hazajöttünk pihenni, mert az egyik fiú talpát megcsípte valami fullánkos lény még a Balatonnál és addigra már sánított szegény. De az esti tűzijáték kedvéért összeszedte magát és miután ecsém csatlakozott, mentünk is oda. Jojót a kiszemelt tűzijátékleső hely közelében megkaptuk az apjától, nagy volt az öröm. :) Jojónak idősebb fiútestvére nem lévén és mivel az apja se vele lakik, hatalmas élmény idősebb férfi rokonokkal találkozni, főleg, ha ilyen ritkán látja őket, mint az angol unokatestvéreinket. Bár neki még limitált az angolja, az angoloknak meg limitált a magyarja, jól megértették egymást. Jojó amennyit tud angolul, azt használja is bátran, és az a
Azóta is küzdök a plank kihívással , de már csak azért csinálom, hogy naponta (négynaponként egy pihenővel) csináljak valami erősítő gyakorlatot, mert amúgy a TRX-et teljesen felfüggesztettem a nyárra a felborult életritmusunk miatt. Majd ha újraindul a suli és végetérnek a nyaralások és szabadságok, akkor tervezek megint beépíteni az életünkbe magamnak heti egy TRX-et, Jojónak meg heti egy zumbát vagy amit akar ugyanott, ahova eddig jártunk. Szóval a plank kihívást úgy folytattam, hogy kitűztem magamnak célokat, mert az eredeti célt képtelen voltam elérni. 4 és fél perc a rekordom eddig sima könyök plankből, de már fogalmam sincs, hogy csináltam, biztos éppen jó napon volt. És nem emlékszem, szabályos volt-e vagy közben néhányszor megemeltem a fenekem. Ami egy kicsit nekem segít - tényleg csak egy kicsit, de segít. Miután ezután a jó nap után csak egyre kevesebb ment, elkezdtem olvasgatni, hogy hogyan lehet tovább bírni. Először is azt olvastam, hogy semmi értelme tovább bírni,
Jojó a ma végetérő két munkahetet egy önkormányzati táborban töltötte Kamaraerdőn, én pedig dolgoztam. Mármint napközis tábor volt, kicsi még az ottalvóshoz, úgyhogy munka után rohantam érte, hétvégén pedig otthon pihengettünk. Ma az apja megy érte a táborba és jövő héten megint együtt nyaralnak, én pedig folytatom a dolgozást - most is munkában vagyok. Szabadságon már csak a nyár legvégén leszek három napot, mert az Jojónak még mindig szünet. Pont jó lesz arra az a néhány nap, hogy megvegyük a sulikezdéshez még hiányzó pár dolgot. Nagyját megint megrendeltem a Tescóból az e havi kajarendeléssel együtt, mert úgy a legegyszerűbb. :) Holnaphoz egy hétre 20-a lesz, tűzijáték, és az angol unokatestvéreim pont itt lesznek Magyarországon - a Balatonnál nyaralnak ezen a héten - és együtt tervezzük nézni a tűzijátékot. Mivel csak több évente találkozunk, így Jojót idő előtt visszakértem az apjától. Azt beszéltük meg, hogy kinézünk egy jó tűzijátékleső helyet, ott találkozunk mind, és onnan J
Sok szempontból egy videojáték olyan, mint egy film. Van hangulata, története, üzenete, képi világa és zenéje. Szórakoztat vagy elgondolkodtat. Lehet vicces, izgalmas, megható vagy horrorisztikus. A különbség? Egy filmet nézni passzív elfoglaltság. A film akkor is megy, ha oda se figyelsz. Ha nézed, kívülről látod az eseményeket, amelyeknek nem vagy része és befolyásolni se tudod őket. Ha játszol, te vagy a főszereplő. A történet nem halad tovább, amíg meg nem oldod az egyre nehezedő feladatokat, amikhez ügyesség és ész kell. Logikus gondolkodással problémákat kell megoldani, villámgyors reflexekkel túl kell jutni az akadályokon, különben a játékban megáll az élet. Sok játékban döntéseket is kell hozni, amik befolyásolják a saját sorsodat és a többi szereplő sorsát és a történet végét is meghatározzák. Ez az oka, hogy nincs az a film, ami jobban lekötne mint egy jó videojáték. Ezen gondolkoztam ma, úgyhogy akkor már le is írtam ide. :)
Új bébi a családban!!!!!! Nem olyan, hanem árammal működő. :) Hű Xbox One-unkat 2013 őszén szereztem be Angliából, mert nem bírtam kivárni, amíg itthon is megjelenik. Mostanra kezdett közeledni az idő, amikor betelik. Gondolkoztam, hogy majd hogyan oldjam ezt meg, valószínűleg vettem volna még egy külső vinyót. Igen ám, de egyszercsak megjelent az új Xbox One, ami szebb, jobb és 2TB tárhelye van! Így esett, hogy megváltunk kedves régi boxinktól, mert az újnak az árába beszámították őkelmét. Egy kép emlékbe Jojóka vicces volt, mielőtt becsomagoltam, nyomott egy puszit a tetejére, MIUTÁN gondosan letörölgettem. :D Végső búcsú Az üzletben, ahol eladtam, összeszaladtak a dolgozók, hogy megnézzék, mert ez még egy Day One Edition és olyat nem sokat láttak. :) És itt van a szépséges új baba:
Nemrég megint jártam a Művészház ban, hogy elvégezzek egy kétnapos pasztellkréta tanfolyamot is. Nagyon örülök, hogy megtanultam egy kicsit grafitceruzával rajzolni, és szerettem volna színes képeket is alkotni, de semmiképpen sem színesceruzával. Ismerem magam, nincs annyi türelmem, ami a színesceruzás alkotáshoz kell, ott ugyanis a színeket nem vagy csak alig lehet keverni - a ceruza típusától függ - és nagyon időigényes, hogy az összes szükséges árnyalatot egy külön ceruzával pont oda tedd, ahova való. Létezik festés is a világon, de az meg egy magasabb szint, sok gyakorlás kell hozzá, hogy a színeket jól ki tudd keverni és a megfelelő helyre mázolni. Így jutottam a pasztellkrétához, ami átmenet a rajzolás és a festés közt. A színeket könnyű keverni és nem is folynak mindenfelé. :) Hogy egész pontos legyek, van olajpasztell és porpasztell kréta is, a Művészházban az utóbbit lehet megtanulni. Első nap virágot kellett rajzolni, második nap tájképet, és ezeket alkottam: Határ
Olyan szar a zenei felhozatal idén nyáron, hogy ez az első ami tetszik, de ez nagyon! Megnéztem azt is, hogy haverunk Pitbull mit alkotott mostanában, de nem egy nagy durranás, ld. lenn... Viszont! Örömmel látom, hogy az egyik csaj ebben a videóban pont olyan melletlen, mint én! Ha ő szerepelhet melletlenül egy ilyen videóban, akkor én is nyugodtabban mászkálok fürdőruhában. :)
Végéhez közeledik a második egyhetes szabim is, amit azzal töltöttem, hogy Jojót őriztem. Tegnap este átadtam az apjának, most ő jön. Két hét múlva kapom vissza Jojót. Egy hete szombaton Jojóval ücsörögtem itthon, most egyedül. Múlt vasárnap a Margitszigeten jártunk, ahol találkoztunk Noéval, Dodóval, Fatival és Emivel. Dodó aztán velünk jött haza, mert még korábban megígértem nekik, hogy elviszem őket a Tarzan Parkba . Oda mentünk hétfőn, aztán Dodót visszaadtuk Noénak, amikor végzett a munkahelyén. A Tarzan Parkról: Néhány éve nyílt fizetős játszótér, amiről jókat hallottam, úgyhogy ki akartam próbálni egyszer, bár tőlünk elég messze van. Egy órát kellett tömegközlekednünk, hogy oda jussunk. Indulás előtt mutattam képeket a helyről a gyerekeknek, megfenyegettem őket, hogy ha megint úgy randalíroznak a járműveken, ahogy szokásuk, akkor visszafordulunk, minek köszönhetően egész úton úgy viselkedtek, mint a kisangyalok. :) Ebből azt is le lehet szűrni, hogy a hely képek alapján is