Ma délelőtt megmutattam Jojót a gyerekorvosunknak, mert egy ideje a jobb hóna alatt pattanásszerű kiütések vannak. Először csak egy volt, gondoltam, pattanás, majd eltűnik, de aztán lett még néhány kisebb a környéken meg egy darab messzebb lenn az oldalán. Még hétfőn Noé is látta ezeket a pöttyöket, azt mondta, futószemölcs, Dodónak is volt és rajta iszonyat gyorsan elterjedt, kaptak rá ecsetelőt és attól eltűntek. A diagnózis helyes volt, a mi dokink is azt mondta, hogy futószemölcs, de mivel csak egy van (ez nem igaz), nem kell vele semmit csinálni, mert ha piszkáljuk, akkor több lesz. Kérdeztem, hogy oké, de akkor majd eltűnik magától? Válasz: nem, de ne piszkáljuk. Ez egy idióta, mondta erre Noé. Ez amúgy még mindig ugyanaz a doki, aki az én gyerekorvosom volt 30 éve, most már lassan nyugdíjba vonulhatna. Ugyanez a doki mondta Dodó borzalmas babakori ekcémájára, hogy ugyan, jó az úgy... Csak mivel ő a gyerekorvosunk, első lépésként muszáj hozzá elvinni Jojót, ha bármi baja van. Noé
Bejegyzések
Ha Dodón múlna, az egész nyarat a lezárt Szabadság hídon töltené. :) Ma is mindenképpen oda akart menni, viszont olyan sokáig aludtak reggel, hogy a délelőttünknek lőttek, ezért csak ebéd után indultunk oda. Mikor kiléptünk a házból, feltűnt, hogy sokkal melegebb van, mint tegnap, úgyhogy nem volt kedvem a hídra menni, ezt közöltem is a gyerekekkel, de heves ellenállásba ütköztem. Elsétáltunk az Allee-ba, beszereztem egy banános-karamellás frappuccinot (magamnak) és 2x2 gombóc fagyit (pulyáknak) és a finom hűsítőnek meg a durva légkondinak köszönhetően már nem zavart annyira, hogy a hídra kell menni. :) Ezúttal vittem Dodónak egy kisautót, Jojónak az imádott krétáit, magamnak meg egy pokrócot a kényelem kedvéért, és így megint órákat töltöttünk a hídon egészen estig. A gyerekek hihetetlen módon egy percig sem unatkoztak, olyanokat játszottak, hogy Jojó utakat rajzolt, Dodó pedig azokon tologatta az autóját, aztán rajzoltak két nagy vonatállomást fagyizóval meg büfével és egy azokat öss
Ma délelőtt elvittem a gyerkőcöket abba a művésziskolába, ahol engem megtanítottak rajzolni , hogy megmutassam nekik az ott kiállított rajzokat és festményeket. Mindkettőnek még jobban tetszett ez a program, mint amire számítottam, alig akartak eljönni onnan! Éppen két gyerektanfolyam folyt - persze szóltam előtte, hogy megyünk bámészkodni - és az egyiken egy élethű papagájt rajzoltak a gyerekek, Jojó pedig imádja a papagájokat! Alig várja, hogy mehessen ő is tanfolyamra, de csak 9 éves kortól lehet. Az oktató is aranyos volt, kérdezte Dodóéktól, hogy hány évesek meg oviba vagy suliba járnak-e stb. :) Ez a hely a Városliget mellett van, így adta magát, hogy onnan átmenjünk játszani. Készültem megint aszfaltkrétákkal, vödörrel és locsolókannával. Ezekkel elvoltak egy darabig, aztán találtak egy fűlocsolót, ahol olyat játszottak, hogy láva jön belőle és sikítozva rohangáltak el előle. Később ezt is megunták és Dodó a kisautóit kereste rajtam, de azokat bizony itthon felejtettem. Szó sz
J. vakációjának második hete van, amit szerencsére szabadságon tölthetek. Az előző, gondozónős héttől tartottam, és bár szerencsére nem volt komoly probléma, azért örülök, hogy túl vagyunk rajta. A gondozónőt Jojó ismeri és szereti, ez rendben volt, Dodó apai nagymamájának az egyik gondozója egyébként. Minden nap szépen odaadta Jojónak az ebédet, amit a hűtőbe bekészítettem, néhány napon elvitte fagyizni is, játszótérre is, itthon pedig társasozott vele. Viszont kijárt az erkélyre cigizni és behozta onnan a koszt a lakásba, reggelente meg mindig később érkezett, mint amit megbeszéltünk, így alig értem be 9-re munkába. Hétfő este van, most éppen hárman leledzünk itt, Jojó tableten játszik (Dodóé), Dodó meg ráakadt az Orira, az neki nagy újdonság, mert Xbox exkluzív, így náluk nincs. Dodóka beköltözött hozzánk erre a hétre, legalábbis nagy részére, bár eredetileg nem ez volt a terv, de persze nem bánom. :) Noé megkért múlt héten, hogy vasárnap este mindkét gyereket én vegyem át a
Jojó első bizonyítványa... Büszke vagyok, meghatódott, és szerencsés, hogy ő az én lányom! Élete első nyári vakációjának első napján az volt az esti programunk, hogy elvittem a lezárt Szabadság hídra vandálkodni. :)) Ezen a héten gondozónő vigyáz rá, amíg én dolgozok. Jövő héten szabin leszek, utána 1 hét rajzolós tábor, utána 1 hétig megint szabin leszek, utána 2 hétig az apjáékkal nyaral, utána 2 hétig önkormányzati táborban lesz, utána 1 hétig az apjáékkal lesz megint, utána 1 hétig programozós táborban lesz, utána pedig a nyár utolsó néhány napján megint én leszek szabin. 10 és fél hét! Azért magunkra szülőkre is büszke vagyok némileg, hogy ezt így megoldottuk. :)
Elkezdtem ma a 30 napos plank kihívást . Ha jól emlékszem, tavaly volt ez nagy divat a Facebookon, vagy még előtte? Valamiért akkor nem jutott eszembe nekiállni, de most kipróbálom, mert a plank számomra a legnehezebb része a TRX órának és jobban akarom csinálni. Tudom, vicces, edzek, hogy jobban menjen az edzés. :) TRX-en így néz ki a plank. Lévén a lábunk ez esetben mozgatható, nagyon sokféle figurát lehet így csinálni, lábat nyitogatni, behúzni egyszerre, felváltva, behúzni és úgy tartani, előre-hátra tologatni magunkat, stb., és a "kedvencem" a pike, ami így néz ki . Az edzőnk aznapi kedvétől függ, hogy az egyes gyakorlatokat 20 vagy 30 mp-ig kell csinálni, és ezekből két sorozatot kell mindig, és mindig a pike van a végén. Első sorozat: Ha ezzel kezdjük az órát a bemelegítés után, akkor jól megy. Második sorozat: Döglődök. Ha nem ezzel kezdjük az órát, hanem előtte már más is volt, akkor az első sorozatnál is döglődök. Egyszerűen kell pár mp pihenő a legtöbb gyakorlat k
Ma este rendkívül büszke vagyok Jojója, még jobban, mint általában! Ma volt az osztályuk tanév végi műsora, ahol nagyon ügyes volt, aztán pedig egy díjátadóra mentünk... :) Jojóka bizony harmadik helyezést ért el azon a rajzversenyen, amit a Corvin rajziskola szervezett. Oda jár hétfőnként este a rajzolós különórájára. Ezzel a helyezéssel az jár, hogy féláron mehet a nyári táborba, ahova amúgy is ment volna, szóval ez egy szuper nyeremény, de főleg nekem hasznos... Így aztán hazafelé bementünk a Lego boltba, ahol választhatott valamit, és ezt választotta . Ez kevesebbe került, mint a tábor fele, így aztán most mindketten boldogok vagyunk. :) A műsor egy részlete: A rajzpályázatra érkezett rajzok közül kb. 40 a falon. Nem tudom, hány pályamű volt pontosan, de az asztalon is volt egy kupac. Jojó átveszi a nyereményeit. Megmutatja, melyik az ő rajza. Íme az ítészek szerint harmadik legszebb rajz. :) A feladat egyébként az volt, hogy rajzolják le, hol élnének legszí
Nem tudom kedves olvasóim közül kinek ismerős Chris Hadfield kanadai űrhajós neve... Na de most akkor már mindenkinek. :) Itt linkeltem amúgy a videót, ami híressé tette, amikor a Nemzetközi Űrállomáson súlytalanul lebegve gitározott és énekelt. Nemrég észrevettem a Facebookon, hogy ma este a Szent István téren fog beszélni, úgyhogy ez el is döntötte a ma esti programomat. :) Jöttek velem még néhányan, akiket érdekel a téma, úgymint ecsém (újabban így emlegetem valamiért), Vero és az ő barátja. Nagyon örülök, hogy nem hagytam ki ezt az élményt és a többiek se bánták meg, hogy jöttek! Ecsém többször is mondta, hogy mennyire örül, hogy hívtam. :) Hadfield bácsi beszéde inspiráló és vicces volt. Részletesen elmondta, milyen érzés kilövődni az űrbe, ott lenni és aztán visszatérni onnan. A kilövést még ennél jobban nem élhettem át, mint ma este, mert miközben egy nagy kivetítőn mutattak egy űrkilövést, a mellettünk álló dübörgő hangfalak némileg olyan hatást keltettek, mintha élőben néztük