Szegény Krisztát nagyon megkínozta a covid . Biztosak vagyunk benne, hogy azért, mert terhesség alatt kapta el. Még soha nem volt ilyen beteg, és még soha nem volt ilyen hosszú ideig betegszabin, mint most, ezt mondta. Egy átlagos influenza vagy megfázás miatt legfeljebb 2-3 nap betegszabira volt szüksége a múltban, és a kapcsolódó hétvégét is felhasználta a gyógyulásra. De ilyen is csak régebben volt, mielőtt megismertem, és annak már majdnem 4 éve. A köhögés és taknyosság nekem és Jojónak sem múlt el maradéktalanul, de már egyáltalán nem vészes. Hármunk közül nekem ártott meg legkevésébe ez a nyavalya, lázam nem volt, és csak egy napig volt rossz közérzetem. Jojóka nyűglődött néhány napig, de aztán jobban lett. Kriszta viszont napokig volt lázas, mindig újra és újra felment, amikor sikerült csillapítani, ami muszáj volt, mert terhesen 38 fok fölött nem szabad maradnia. A legmagasabb 38,6 volt. Hogy a lehető legkevesebb gyógyszert kelljen szednie, inkább hűtőfürdőket csináltam neki, é
Bejegyzések
A műtét utáni pihengetésem és lábadozásom tegnap este ért végleg véget , amikor Kriszta lázas lett. Terhesen ez nagyon nem jó helyzet, ráadásul ő olyan, hogy ritkán lázas, de akkor nagyon nehéz csillapítani, ezért éjjel alvás helyett azon voltam, hogy segítsek rajta. Paracetamolt szedhet, így azt tette, de nem igazán segített, így még kétszer az éjjel folyamán hűtőfürdőt is csináltam neki. Reggel már nem volt láza, csak majdnem, 37,9 fok, továbbá pozitív a covid tesztje. Én már sok negatív covid tesztet láttam, ilyet, mint a fenti, meg eddig még soha. Jojó rendszeresen úgy jön haza apjáéktól, hogy "képzeljétek, játszottam tegnap xy-nal, és ma kiderült, hogy covidos!" Hurrá. Ilyenkor szoktam Jojót tesztelni, meg oltások előtt is teszteltünk már, de szerencsére mind negatív lett. Igaz, tüneteink se voltak eddig. Viszont ezen a héten Jojó nyavalyás volt, én ápoltam, rajtam is kijöttek a tünetek, aztán szegény Krisztán is, aki még nem kaphatta meg a 3. oltást, mert a terhesség
Kriszta kisbabát vár. Hogy jutottunk ide? Amikor megismerkedtünk, azt mondta, még nem szeretne gyereket. Később azt mondta, valószínűleg soha nem is akar majd, aztán ez egyre erősödött abba az irányba, hogy tényleg nem hiányzik neki. Pontosan nem tudom, hogy mikor és miért, de meggondolta magát. Tavaly év elején elmondta, hogy mégis szeretne anya lenni. Elkezdte tervezni a dolgot és tavaly nyár elején ismertük meg azt a férfi párt, aminek az egyik tagja lett a kisbabája édesapja. Róla csak annyit, hogy vietnámi és nagyon de nagyon okos. :) Amíg a fentiek megtörténtek, én nem szóltam bele az ő dolgába, és igyekeztem nem terelni semmilyen irányba. Azt akartam, hogy azt tegye, ami neki a legjobb. De persze örülök, hogy végül így döntött. :) Egy rendkívül nehéz de mégis csodálatos időszak áll előttünk, amit semmi pénzért nem hagynék ki. Boldog vagyok, hogy a részese lehetek. Az, hogy mindez egybeesett életem legsúlyosabb betegségével, végeredményben jó. Szándékosan írom, hogy a legsú
Ezen a héten már jóval kevesebbet pihenek, mint az előzőkön, bár még mindig nem dolgozok, legalábbis nem a munkahelyemnek. Viszont egyre jobban kiveszem a részem a házimunkából, már csak olyasmit nem csinálok, amihez hajolgatni kell. Továbbá Jojó beteg, szóval őt ápolom egész nap meg figyelemmel követem az iskolai dolgait, hogy ne marajdon le. Nem covidos, kétféle tesztnek is alávetettem és negatívak. Valami más vírusfertőzés lehet a gyerekorvosunk szerint, akivel nagyon kényelmesen emailben lehet értekezni. Jojónak vasárnap este óta hőemelkedése van, nagyon köhög, nagyon taknyos, torka fáj. Doki tanácsa pihenés, teázás, stb., ami ilyenkor szokásos, plusz javasolta a D vitamin szedését. Valószínűleg Jojónak már nem elég a gyerek multivitamin, mert olyan nagy gyerek, ezért fog kapni innentől külön D vitamint is a hideg évszakokban a C vitamin mellé, ettől azt remélem, hogy ő is el fog tudni kerülni mindenféle vírust. Ha már Jojóról írok... Jelenlegi kedvenc tantárgya: biosz. Nagyon ér
Jojónak ma van a 13. szülinapja, így "hivatalosan" is tinédzser lett belőle. :) Tegnap ünnepeltük, hármasban. Reggel, mielőtt még Jojó felébredt volna, Krisztával kisurrantunk a lakásból, hogy egy közeli pékségben frissen sült finomságokat vegyünk reggelire. Ebédre pedig elvittük egy étterembe, ahol poke tálat lehet enni, amit mi nagyon szeretünk. Jojó szeret kipróbálni új ételeket, és sejtettük, hogy neki is ízleni fog a poke.
Tegnap volt két hete hogy műtöttek. Továbbra sem dolgozok, bár a fájdalom gyorsabban múlt el, mint amire számítottam. Már csak néha sajog a legnagyobb sebem a négy közül, a többi egyáltalán nem fáj. Viszont napi 8 órát ülni egy széken biztos nem tenne jót - az még annak se tesz jót, akinek nem szedték ki egy belső szervét se. Dolgozhatnék babzsákban ülve - ha lenne laptopom a munkához, de a jelenlegi ügyfélnél nincs ilyen jó dolgom... Tehát, mivel a munkahelyemnek a műtét előtt úgyis azt mondtam, hogy legközelebb február 28-án hétfőn dolgozok és mivel a háziorvosom úgyis ad betegpapírt erre az időszakra, nem dolgozok. Helyette pihenek, ügyeket intézek, foglalkozok Jojóval, sütök, főzök, amikor kedvem tartja. A kímélő életmódot tartani fogom ebben a hónapban még, nem takarítok, nem cipekedek. A főnökömet azért felhívtam múlt pénteken, hogy érdeklődjek a dolgok állása felől és fel fogom hívni jövő héten pénteken is. Tudom, hogy várnak vissza, elég sok szarsággal jár a munkám, és azokkal