Rikkancs tegnap lett 4 hónapos, erről mindenképpen meg kell emlékeznem. :) A nemalvásáról itt már írtam, ahhoz nincs mit hozzáfűzni. Az édes kis pofijáról tettem ide egy képet megint. Igazából 25-én készült az a kép, de most is így néz ki. :) Mint valami kis professzor! Az anyja sokszor "őrült tudóshoz" hasonlítja, és tényleg tud úgy kinézni, amikor este fürdés után direkt úgy fésüljük a haját, hogy égnek álljon. :D Nem is csodálkoznánk, ha orvosprofesszor lenne belőle, tekintettel az apja foglalkozására. (Az apja nem orvosprofesszor, de doktori címe van és meglehetősen okos. :) ) Rikkancs fejlődik szépen, ahogy kell. Egyre messzebbre lát el, amit onnan lehet tudni, hogy már félszobányi távolságról is visszamosolyog, amikor rámosolygunk. Egyre hosszabb ideig köti le az, hogy csak nézelődik, akár itthon, akár babakocsizás közben. Háton fekve ide-oda fordul, emelgeti a lábait. A kezével egyre határozottabban tud nyúlni játékok után, megfogja őket, nézegeti. De még viszonylag
Bejegyzések
Instagramon láttam a fenti képet és ideloptam, mert tökéletesen illusztrálja az idei karácsonyunkat. Sajnos nem egészen úgy alakult, ahogy terveztük... 23-án még semmi baj nem volt, Jojóval megnéztem az Avatar 2-t. Imádtuk mindketten, és nagyon remélem, hogy megnézhetem még legalább egyszer moziban! 26-án néztem volna Krisztával, de az nem jött össze... Így ő még nem is látta, ami miatt elég szomorú. :( 24-én reggel nekem és Krisztának is fájt a torkunk, de ez elő szokott fordulni téli reggeleken. Ha iszunk egy forró teát, elmúlik. Nem törődtünk vele. Igen ám, de aznap nem múlt el teljesen, este is olyan érzésünk volt, hogy betegség kerülget. Krisztának enyhe hőemelkedése is volt. 25-én reggel nem voltunk rosszabbul. Kriszta megkérdezte a családját, hogy szerintük menjünk-e hozzájuk. Azt mondták, persze, menjünk, ne aggódjunk emiatt. Maszkban vendégeskedtünk náluk. Napközben se voltunk rosszabbul, ettünk finomakat, Rikivel babáztunk. Este Jojót leszállítottuk apjáékhoz, aztán h
Három nap szabim maradt erre az évre, azokat most veszem ki, ezen a héten csak hétfőn és kedden dolgoztam. Jövő hétfő még ünnep, így van 6 napom élni az életem. :) Múlt éjjel először vállaltam, hogy Rikihez én keltem úgy, hogy Kriszta nem kelt fel hozzá. Riki ugyanis már megérett arra, hogy ne egyen többször egy éjjel, csak kora reggel. 5 körül szokott megéhezni, miután este fél 9 körül befejezi a vacsoráját (anyatej). Azt onnan lehet tudni, hogy éhes, hogy hangosan sír és nem nyugszik meg, amíg nem kap enni. A két időpont között azonban általában 2-3 alkalommal felébred, nem sír, viszont nyekereg, vergődik, és szinte sose alszik magától vissza, csak ha cumit teszünk a szájába, ott tartjuk, mert különben kiejti, és közben a kiságyba teszünk egy telefont, amin valami SSSSSHHHH hang szól végtelenítve a Spotify-ról. Igen, Krisztának ez a módszer vált be. :) Úgy van vele, hogy egyszer majdcsak rájön a fiacskája, hogyan kell egyedül elaludni, addig meg ezt kell csinálni. Mondtam neki, hogy
2022 decembere van, hatósági áras tejre vadászunk a boltokban, de ritkán marad, mire odaérünk. És nem fűtünk otthon, amíg nem lesz muszáj. A világméretű energiaválságtól eltekintve minden a legnagyobb rendben van. :) Riki november 29-én lett három hónapos, és mindent tud, amit egy ennyi idős babának tudni illik. Pofifotó itt . Nagyon sokat mosolyog ránk, amikor beszélünk hozzá. Egyik kezével a másikat markolássza és nézegeti. A fölötte lógó játékokat is markolássza és lökdösi. Egyre többféle hangot ad ki, gagyarászik, hümmög, kiabál. Az alvás továbbra sem az erőssége, napközben általában fél-egy órás alvásokat rendez csak, azokból persze többet. Éjjel eddig kétszer esett meg, hogy 8 órát aludt egyvégtében. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy Kriszta is ennyit aludt, ő legfeljebb 4 órát aludt egyvégtében Riki születése óta, mert ilyen egy szoptatós anya élete. Ha a baba alszik, szoptatós anya akkor se alhat, mert azt tejtől felfúvódott, fájdalmas cicikkel nem lehet, úgyhogy le kell f
Az imént beküldtem a jelentkezést a központi írásbeli felvételi vizsgára, amit a középfokú oktatás 9. évfolyamára készülőknek kell megírniuk jövő január 21-én magyarból és matekból. Vagyis ez vonatkozik az én egyetlen nagylányomra. Készülget a vizsgára már tavaly óta az elmúlt évek vizsgafeladatainak megoldásával, és ebben a tanévben a suliban a magyar- és a matektanár is gyakoroltatja ugyanezeket, de aggódok, mert nagyon nehéz jól teljesíteni azon a vizsgán. Tíz-tíz feladat magyarból és matekból, mindkettőre 45-45 perc. Versenyfutás az idővel az egész. Átlag gyereknek lehetetlen mindent megoldani. A trükk az, hogy minél több feladatba, lehetőleg mindbe bele kell kezdeni, hozzászólni valami okosat, és így minél több pontot összeszedni. Sehol nem volt még ez borzalmas vizsga 30 éve, amikor én készültem gimnáziumba. Összehasonlíthatatlanul könnyebb dolga volt akkor egy nyolcadikosnak, mint most. A középfokú iskolák a vizsgaeredményeken kívül nézik még az általános iskolai jegyeket is ötö
Van ez a négynapos hétvége, aminek ma van a harmadik napja. Megtoldottam egy nappal, szerdán szabin leszek, így nekem ötnapos a hétvége. Jojónak van őszi szünet, bár az országban idén azt eltörölték, hogy a téli szünet lehessen hosszabb. Ez azért kell, hogy a gyerekek ne fagyjanak meg a fűtetlen iskolákban tél közepén, inkább legyenek otthon. Csodás időket élünk, mondhatom. Viszont Jojó sulija a minden tanévben itt-ott elszórt "tanítás nélküli munkanapokat" idén átpakolta az őszi szünet eredeti napjaira, így neki legközelebb 7-én lesz suli. Most itthon van, szerda estétől apjáékkal lesz. Dodó 3-án lesz 13 éves, ez alkalomból elvittem őt és Jojót a Svábhegyi Csillagvizsgálóba szombaton és a Hadtörténeti Múzeumba tegnap. Dodó mindenféle online lövöldözős játékot szokott játszani a barátaival, ezek kapcsán elkezdték érdekelni a fegyverek. A múzeumban sokat tanított nekünk a különböző puskák és gépfegyverek működéséről. :) A csillagvizsgáló is érdekes program volt, de sajnos a
Riki ma lett 2 hónapos. Pofifotóját idetettem . Ahogy az lenni szokott a babákkal, 2 hónapos korára ő is felfúvódott. :D És ahogy az lenni szokott, vele is az első hónap volt a legnehezebb, ez a második egy fokkal jobb volt. Bár továbbra sem alszik sokat és egyedül nem tud elaludni, csak ha valaki ringatja, cipeli, kendőben magára köti vagy az anyja a mellét a szájába dugja, azért mindenképpen jobb társaság már, mint az első hónapban. Ébren töltött idejében sokat mosolyog, némán nevet, odafigyel a beszédünkre és a neki mutatott bébijátékokra. Valamivel kevesebbet halljuk a velőtrázó ordítását, mint az első hónapban. :) Egyre több és hosszabb cuki hangot ad ki, hümmög, sóhajtozik, aranyosan kiabál érthetetlenségeket. Pontosan 8 hetes korában csinálta először, hogy a föléje lógatott játékokat a jobb kezével igyekezett elérni és amikor ez sikerült, akkor figyelte, ahogy a meglökött játék lengedezik. Kissé ügyetlenül csinálja még ezt, nem mindig sikerül irányítania a kezét, és attól ideges
Újra megfestettem ezt a fát , és szerintem sokkal jobb lett. Ld. lejjebb. Igazából most ez egyike a három olyan pasztell képemnek, amiket bátorkodok közszemlére kitenni a lakásban. Ez a másik (még mindig a kedvencem az összes mázolmányom közül) és ez a harmadik . Jojóka pedig többek közt a lentieket alkotta mostanában. Digitális rajz mindkettő. A bagolyfa lény Krisztának annyira megtetszett, hogy az lesz a telefontokján, mihelyt kinyomtatjuk. Nekem meg egyébként az itt látható digitális rajz a telefontokom.
Nagyon sokáig nem volt kedvenc filmem, egészen 30 éves koromig, amikor megnéztem az Avatart. (Azóta lett még egy kedvencem, a The Martian , és ez a két film teljesen egy szinten, legfelül van a szeretett filmjeim listáján.) Amikor az Avatart 13 éve bemutatták moziban, Jojó kisbaba volt. Akkor kezdődött és azóta nagyjából le is áldozott a 3D mozifilmek és tévék kora. Nagy számnak tűnt először, és évekig csak 3D szemüveggel mászkáltam a városban a szabad hétvégéimen (mikor Jojó az apáival volt), hogy ha úgy alakul a nap, hogy betévedek egy moziba, ne kelljen újabb szemüveget venni. 3D tévét is vettem itthonra, letöltöttem az Avatart, és amikor Jojó fején már megállt a 3D szemüveg (nagyjából, de azért kellett rá egy gumis hajpánt is, ami tartotta), akkor leültettem a film elé. Tátott szájjal bámulta végig és aztán nagyon sokszor kérte még a következő években, hogy megnézhesse. Sokat tanult belőle angolul is. Most is vannak még 3D filmek, de már nem is emlékszem, a mai nap előtt mikor lát
Riki ma lett 1 hónapos. Iszonyúan nehéz vele a létezés - minden újszülöttel az, Riki nem kirívó eset. Kőkemény fizikai munka ellátni egy néhány hetes csecsemőt, főleg a szülőanyjának, de mindenki másnak is, aki segíteni próbál. Végül majdnem minden éjjel keltem velük, de általában eggyel kevesebbszer, mint Kriszta, hogy nappal kipihentebb és tettrekészebb legyek, ha pl. Rikit el kellett vinni sétálni, Krisztának pedig egy kis alvásra volt szüksége. Úgyhogy most én is fáradt vagyok, de innentől aludni fogok éjjel és semmi bajom nem lesz. Szerencsésnek érzem magam, hogy Riki életének első hónapjából két teljes hetet szabadságon tölthetek, vele és az anyjával. Utóbbit nagyon sajnálom, de ahányszor hangot adok ennek, azt mondja, hogy ne sajnáljam, mert ő akarta ezt. Hát, nem egészen... Az ember szokott akarni egy gyereket, egy cuki kisbabát, egy csodálatos másik embert, akihez egész életén át semmi mással nem pótolható értékes kapcsolat fűzi... De senki nem *akar* napi 6 órákat aludni 4 r
Egész nyáron a Rádió 1-et hallgattuk, mert az szólt az autóban, amikor Kriszta reggel munkába szállított és délután onnan haza, aztán meg a lakásfelújítás utáni takarítás és pakolás közben is azzal szórakoztattuk magunkat. Egyébként szinte soha nem hallgatunk rádiót. Most összeállítottam magunknak egy Rádió 1 ihlette playlistet, amit elneveztem " Riki bulijá nak", mert mindig arra a nyárra fognak emlékeztetni ezek a zenék, amikor őt már nagyon vártuk. :)
Jobb szórakozásom nem lévén :) készítettem egy képekkel illusztrált dokumentációt Riki baba 24 órájáról. Itt van. Nem fogok blogot vezetni róla, csak ezt az egy posztot tettem oda, hogy ne ezt a blogot kelljen mutogatni másoknak. Kriszta elküldte már a linket az egész családjának, én meg a kispapáknak. Krisztának augusztus 29. óta minden napja ilyen, vagyis azóta nem aludt egyvégtében többet három óránál. És ki tudja, mikor fog. Ez nyilván nem újság azoknak, akik szültek már gyereket, csak a többieknek mondom. :)
Az életünk nem könnyű mostanában, de büszkén mondhatom, hogy helytállunk. Kriszta csodás anyukája újszülött fiacskájának, Jojó nagyon igyekszik a 8. osztály kihívásaival elbánni, én meg naponta bejárok az irodába dolgozni. Hogy pontos legyek, bejártam eddig, de e hét hétfőjén lejárt a próbaidőm, ennek örömére a következő két hetet kivettem szabadságnak. Volt még sok szabim és a főnököm mondta, hogy mindet ki kell majd venni idén. Az ilyesmit nekem nem kell kétszer mondani. :D Így a következő két hétben sokkal többet fogok tudni segíteni Krisztának. Eddig csak péntek és szombat éjjel vállaltam, hogy kelek vele éjjelenként 3x és elvégzem azt, amit tudok - szoptatáson kívül bármit, tehát pelenkázás, büfiztetés, szükség esetén lepedőcsere a kiságyban vagy átöltöztetés, kellékek mosogatása, a már jóllakott és tiszta baba álomba ringatása, ezek szoktak felmerülni éjjelente többször egy újszülött mellett... Sajnos a munkámat kialvatlanul nem tudnám jól végezni. Viszont így, hogy mindig itth
Tegnap nagyon elszomorított minket a hír, hogy meghalt II. Erzsébet. Kriszta hormonális, szoptatós kismama lévén meg is siratta. <3 Nyáron Jojóval pont a platina jubileumi ünnepségek után érkeztünk Londonba, és néhány helyen még kapni lehetett az alkalomra készült tortákból. A Sky Garden tetején vettem is belőle, koccintottunk jeges italokkal, azt mondtuk jókedvűen, hogy "long live the Queen!", aztán megettük a sütinket. Krisztával tavaly végignéztük a The Crown eddig elkészült évadait a Netflixen. Tudjuk, hogy nem mindenben fedi a valóságot a sori, de minden érdekes rész után elolvastuk Wikipédián, hogy hogyan történt valójában az az esemény vagy milyen volt valójában az a történelmi személy, akiről szó volt. És közben sokat tanultunk II. Erzsébet életéről is és nagyon megkedveltük. Szomorú vagyok azért is, mert nem csak ő nincs többé, hanem angol királynő sincs. Most a fia a király, utána valószínűleg az ő idősebbik fia lesz a király, utána meg az ő legidősebb gyereke, a
Riki 5 napos ma, itt egy kép róla: Leírtam a születése történetét, a tőlem megszokott részletességgel - ha valaki olvasta az eddigi két szüléstörténetet, amiket az előző blogomba írtam. Szóval ez se kellemes olvasmány, de így volt, hát így írtam le, megőrizni az utókornak, hogy hogyan kezdődött el egy újabb élet 2022. augusztus 29-én: Hajnali fél 4-kor Kriszta ébresztett mosolyogva. Azt mondta, hogy az a helyzet, hogy már fél 1 óta vannak fájásai, először rendszertelenek voltak, de miután vett egy meleg zuhanyt, rendeződtek kb. ötpercesekre. Ez Kriszta. Az mellékes, hogy ő szül, engem hagyott aludni, amíg csak tudott… Felpattantam, kérdeztem, milyenek a fájások, mondta, hogy olyanok, mint az erős menstruációs görcsök. Elég egyértelmű volt a helyzet, de azért felhívta az orvosát, hogy ő mondja ki a végső szót, hogy irány a kórház. Imádom Krisztát, ahogy ezt is előadta, éppen két fájás közt volt, és mosolyogva mondta a dokinak, hogy elnézést a zavarásért, de fél 1 óta “problémái van
Idén először tapasztaltam olyat, hogy a Balaton-átúszás utáni célfotóknál nem kért meg minket a fotós, hogy álljunk meg egy pillanatra a fotó kedvéért, hanem csak messziről teleobjektívvel lefotózott minden egyes Balatonból kimászó embert. Ennek eredménye lett a lenti rendkívül előnyös :D fotó rólam, amit most ilyen formában le lehet tölteni. Azt nem tudták megoldani, hogy rajta legyen az eredmény. Az enyém egyébként 2 óra 52 perc, vagyis tartottam a szokásos 3 óra körüli időmet.
Holnap már augusztus, az a hónap, amikor Riki baba meg fog születni! Legalábbis nagyon reméljük, hogy úgy lesz. Van egy nagyon kicsi esély rá, hogy nem indul meg magától, ahogy minden baba esetében. Ha ez történne, hogy augusztus utolsó napján sem indul meg a szülés, akkor szeptember elsején megindítják. Ezt több okból sem szeretnénk, úgyhogy reméljük, hogy nem úgy lesz. Kriszta a 35. terhességi hetet tapossa, pocakfotók itt . Ez már a durván nagy has időszaka. Véleményem szerint nem normális, aki kitalálta, hogy az utód a felnőtt egyed BELSEJÉBEN fejlődjön ki, de ezt a véleményemet most nem fejtegetem. :) Sajnálom Krisztát, gyakran jajgat mostanában, mert mindene fáj, bedagad a bokája, nem tud aludni éjjel, mert sehogy se kényelmes… De nincs mit tenni, gyereket akart, ennek ( egyelőre? ) nincs más módja, mint a vemhesség - ahogy poénból szoktam hívni ezt az állapotot. Július 23-án újra átúsztam a Balatont, ami ezúttal szuper élmény volt, mert az év addigi és azóta is legmelegebb nap
Lehet, hogy át fogok térni a havi egyszeri blogolásra. Kemény nyarunk első hónapja már eltelt, eddig bírjuk. Nem mintha lenne más választásunk, mint bírni. :) Kriszta már 31 hetes terhes, Riki már több, mint másfél kiló. Itt van egy fotó róla: Megkaptam az első fizut az új munkahelyemről, ahol eddig fél hónapot dolgoztam. Nehéz új munkahelyen lenni, főleg úgy, hogy eddig két olyan nap volt, amikor másfél-két óra alvás után kellett bemennem. Egyik azután, hogy hazajöttem Angliából, másik azután, hogy Jojó jött haza. Ezzel kapcsolatban annyi tippem van az idei nyárra, hogy ne utazzatok repülővel, ha nem muszáj. De a nehézségekhez képest jól érzem ott magam. Nagyon komoly cég, kedves emberek, szép és kényelmes iroda. A helyem is jó, ötödik emeleti, üvegfal melletti asztalom van, ahonnan a kékeszöld Budai-hegyekre nyílik panoráma. Jojó csütörtökig Angliában volt, péntek hajnalban érkezett haza. Egész autóúton hazafelé a reptérről lelkesen mesélt az élményeiről, pedig hajnali 3 óra v
Elkezdődött az idei nyár is, a kedvenc évszakom, de idén nem a nyaralásról és a pihenésről fog szólni. Leírom ma, hogy nagyjából mik várnak ránk ezen a nyáron, mert aztán lehet, hogy sokáig nem fogok tudni írni, vagy csak tőmondatokban. 13-án fogok kezdeni az új munkahelyemen. Azon a héten csak három napot fogok dolgozni, szabadságon leszek csütörtökön és pénteken. Természetesen eszembe nem jutott volna így indítani egy új munkahelyen, de ugyebár tavasz elején nem tudhattam, hogy tavasz végén elküldenek az előző helyemről, ezért vettem repjegyeket Londonba. Amikor az új munkahelyem állást ajánlott és a kezdési időpontról egyeztettünk, óvatosan megkérdeztem, hogy elmehetek-e utazni azon a két napon, de ha nem, azt megértem, akkor megpróbálnám átíratni a repjegyem más nevére. Szerencsére elengedtek két nap szabira az első hetemen. Szóval Jojót viszem Angliába, ahová angol nagynénim meghívta, és azon a héten vasárnapig, vagyis 19-éig maradok. Jojót majd ecsém hozza haza június legvégén.
A kispapa és párja éppen Vietnámban vannak előbbi szüleit látogatni. Persze a szülei is nagyon izgatottan és boldogan várják Rikit. :) Tegnap videochateltünk velük és elhalmoztak minket, de főleg Krisztát, mindenféle jókívánságokkal vietnámiul. :) A kispapa tolmácsolt. A vietnámi nyelv nagyon mókásan és érdekesen hangzik. Korábban beszélgettünk már arról, hogy mi mindenképpen szeretnénk, ha Riki azt is megtanulná, de a kispapa valahogy úgy állt hozzá, hogy minek az, elég ha angolul megtanul a magyar mellett. Remélem, hogy sikerülni fog meggyőznünk arról, hogy érdemes lenne megtanítania a fiának a saját nyelvét. Hiszen Riki ugyanannyira lesz magyar, mint amennyire vietnámi, és annál csodásabb kisember lenne, ha ezt az érdekes nyelvet is beszélné.
Jojó ma megkapta a rögzített fogszabályzóját a felső fogsorára. Nem tud rendesen enni, mert nagyon fáj neki a rágás, meg minden beleakad a szájpadlásán lévő drótba, de ez normális egy darabig, meg kell szokni. Darált húsos paradicsomszószos tésztát szántunk ma ebédre, azt szerencsére még meg tudta enni, de estére már nagyon fájt neki, a kenyérevészete kudarcba fulladt, úgyhogy banán+rizsital keverékét vacsorázta. Valószínűleg egy darabig csak főzeléket és levest fog tudni könnyen enni. Nekem sose volt ilyen fogszabályzóm, csak most olvastam el, hogy mivel jár. Azt is olvastam, hogy az eredmény miatt nagyon megéri, de egy darabig szenvedni kell vele. Gondolkoztam és körülnéztem neten, mit vehetnék Jojónak, hogy ne éhezzen, és számomra elképesztő felfedezést tettem! A továbbiaknak már nincs köze Jojó fogszabályzójához, csak úgy jutottam a felfedezéshez, hogy a neten rákerestem arra, hogy teljes értékű pépes étel . Szóval megtudtam , hogy 2014 óta létezik egy cég, ami megvalósítja egy
Holnap lesz két hete, hogy kiraktak az előző munkahelyemről, és szerencsére máris kaptam új munkát. A három hely közül, amiket itt említettem, ajánlatot küldött az egyik tegnap, amit el is fogadtam. Június 13-án tudnak beléptetni, addig továbbra sem dolgozok, viszont nyugtom lehet afelől, hogy lesz munkám. Nekem úgy jó, ha csak a pozitív dolgokat írom le, úgyhogy csak azt fogom: 1. A világ egyik legnagyobb bankja lesz a munkáltatóm. 2. A fizetésem jóval több lesz, mint eddig. 3. Az előző munkahelyem még június végéig pénzel, plusz kaptam még három havi pénzt. Ennek nagy része megmarad, mert ilyen hamar találtam új munkát.
Mióta több mint 10 év után kipenderítettek a munkahelyemről, nincs túl jó kedvem. Ennek ellenére nem akarom abbahagyni a blogolást. A munkakeresésemről nincs kedvem írni, majd akkor, ha valami érdekes fejlemény lesz. Jelentkeztem eddig három helyre, ahol barátom vagy volt munkatársam dolgozik. Múlt héten elkísértem Krisztát az esedékes nőgyógyászati vizsgálatra. Riki babával minden rendben és 664 grammra becsülte a súlyát az orvos. Hétvégén megint túráztunk, ezúttal 11 kilométert a Pilisben.
Felmondtak ma nekem a munkahelyemen. Indoklás: átszervezés miatt megszűnik a pozíció, amit betöltök. Ez a munka nem is fog hiányozni, de valamit muszáj dolgoznom... Úgyhogy eléggé el vagyok keseredve. Igyekszem minél előbb találni valamit, kérdezősködök, nézelődök. Június végéig tart a felmondási idő, de dolgoznom már nem kell ennek a cégnek többet.
Sok ünnepelnivalónk volt hétvégén. Kriszta és én a 4. évfordulónkat is megértük. :) Szombaton volt ez a nap, ebből az alkalomból egyelőre csak egy délutáni fagyizásra mentünk kettesben. Közben Jojó itthon volt a nagyapjával és bombagyártásra készültek. Magyarázat: Jojót nagyon érdekli a kémia (is), apám meg ért ahhoz (is), ezért beszerzett hozzávalókat és bemutatta őket Jojónak. Majd egy másik látogatása alkalmával fognak robbantgatni az erkélyen, de megígérte, hogy nem lesz semmi baj. :D Az évfordulónk rendes megünneplését 20-a estére kell eltolnunk, mert akkor lesznek legközelebb ideális körülmények. :) Tegnap Kriszta szüleinél voltunk kerti partin, amit azért rendeztek, mert meg szerették volna ismerni leendő negyedik unokájuk édesapját és annak párját. Nagy lakomát csaptunk a kertben, voltunk tizenhárman plusz egy kutya. :) A második felvonás ezen a héten vasárnap lesz, amikor pedig a kispapa párjának szüleivel fogunk ismerkedni egy étteremben. Tekintettel arra, hogy a kispapa
Idén szombatra esett a szülinapom. :) Kriszta csodás meglepetéseket szervezett, ebédelni elvitt a Várba a Jamie Oliver olasz étterembe. Már régóta szerettem volna oda menni, és ezt ő is tudta, úgyhogy ez volt az egyik meglepi. Füstölt lazacos spagettit és vaníliás túrótortát ettem és házi bodzaszörpöt ittam. :P Aztán sétáltunk a virágba borult Várban, és éppen sütött a nap. :) Este még egy meglepi várt, elvitt moziba az új Sandra Bullock filmre, amit már régen kinéztünk magunknak, de én teljesen elfelejtettem, hogy pont ezen a hétvégén jön ki. Csak akkor jutott eszembe, amikor bementünk a plázába és megláttam egy plakáton. Tökéletes nap volt. :) Ilyen fák alatt lehet most sétálni a Várban, kavarog alattuk a sok puha, rózsaszín szirom. Később ilyen szép virágmezőt találtunk. (Szegény Kriszta elvesztette a napszemcsijét Zala megyében.)
Zala megyében töltöttük a tavaszi szünet első három napját négyesben. Szombaton leszállítottuk a gyerekeket apáiknak. Kirándultunk 2x10 kilométert, láttunk sok nyulat, őzet, rókát, békát, bogarat, virágokat, romos házakat, elhagyatott kőbányát... Jojó tegnap este jött haza, mától megint van suli. A következő szünet már a nyári lesz. :)
Kriszta a terhessége feléhez érkezett, 20 hetes ma. Szépen alakul a pocakja, mint itt látható . :) Riki nagy és mozgékony fiúcska. Már nem csak egyértelműen éreztem, de LÁTTAM is egyszer, ahogy megmoccant Kriszta hasfala alatt! És tegnap este először Jojónak is sikerült elkapnia egy mocannást, amikor oda tette a kezét. Jojó hangosan örvendezett és amennyire tudom, leírta a naplójába is az eseményt. Legalábbis azt gondolom, azért kérdezte meg, hogy hányadika van. :) Nagy boldogság nekem, hogy így alakul ez az egész, hogy Jojó is így várja a picikét.
Az elmúlt hétvége legnagyobb eseménye, hogy Riki apukája először találkozott Jojóval. :) Már egy ideje be akartuk mutatni őket egymásnak, de valaki folyton beteg volt, nemrég ők is átestek a covidon. Mármint Riki apukája és az ő párja. Végre mindenki egészséges! Csak most meg az időjárás romlott el, tehát az eredetileg tervezett kerti parti helyett, ami Kriszta szüleinél lett volna, hogy a nagyszülők is megismerhessék a kispapát, csak itt nálunk ültünk le uzsonnázni szombaton. Másnap, azaz tegnap, a Nemzeti Múzeumba mentünk, mert nemrég Jojó osztálya ment, de Jojó akkor volt covidos. Nem akartuk, hogy lemaradjon róla, meg minket is érdekelt, nem igazán járunk gyakran oda, talán utoljára gyerekkorunkban voltunk ott. Két óra alatt az állandó kiállítás felét sikerült végigböngésznünk (Államalapítástól 1700-as évek), úgyhogy majd megyünk még a második felét megnézni (1990-ig), amikor legközelebb módunk lesz és vacak lesz az időjárás. Szavazni is mentünk a múzeum előtt egyébként, sok érte
Kriszta tegnap járt a 2. trimeszteres genetikai UH vizsgálaton, ott is mindent rendben találtak, Riki :) minden szerve a helyén és jól működnek. :)) Nem tudtam elkísérni, de kapott videót a vizsgálatról és így itthon láthattam én is, ahogy Riki ásít meg nyammogja a magzatvizet! :D 252 grammra becsülték a súlyát, nagy fiú lesz, úgy tűnik. Állandóan mozog, Kriszta most már teljesen egyértelműen őt érzi, és nem akarom elkiabálni, de szerintem én is éreztem már őt, amikor egyik este az alhasára tettem a kezem és éreztem egy kis rezzenést! Korainak tűnik ez 18. hetesen, de mivel elég nagy és mozgékony baba és a méhlepény hátul van, szerintem tényleg azt éreztem, hogy Riki moccant egyet! Tegnapi képek:
Több képet festek, mint amennyit ide felteszek, de sajnos több olyan van, amire rá se bírok nézni, mint amire szerintem rá lehet nézni. Előbbieket persze nem teszem ide, sőt, meg is szoktam szüntetni őket olyan módon, hogy lemosom a pasztell port a papírról. Jóféle papírokat használok, amik száradás után újra tökéletesen használható állapotban vannak. Ilyen lemosott és újrahasznosított papírra mázoltam a lenti képet is. Illetve kipróbáltam egy olyan hozzávalót is, amit a kedvenc pasztell festő nénim kedvel és szokta használni néhány képéhez, ez a Liquitex clear gesso . Sikerült rendelnem egy magyar webshopból. :) A referencia fotóm itt látható .