Noj Blogja

A macskák dorombolása lélekgyógyító hatású. Sőt, macskákról készült képek látványa is jó hatással van az emberre, úgyhogy megosztok két utóbbit. Nagyon örülök, hogy ez a két bitang az életünkben van. :) Sajnos sokkal kevesebbet látom őket, mióta heti háromszor bejárok az irodába, de mikor hazaérek, lelkesen üdvözölnek - ahogy minden embert, aki a lakásba belép - és az mindig jobb kedvre derít.

Jojó legújabb digitális rajza: Imádom! Azt mondta, egy álmában látott lény ihlette. Ez meg a "Kriszta karaktere" rajz új héttérrel: Ezt is imádom! Remélem, hogy mindig lesz lehetősége élete során a rajzolásra, mert jól csinálja. :)

Már megfordult a fejemben, hogy megint szüneteltetem a blogolást, mert szinte csak rossz dolgokat tudok írni mostanában, azokat meg nem szeretem eltenni magamnak. Csak a jó dolgokat szeretem visszaolvasni később. Ilyen bevezető után, mi másról írhatnék, mit rossz dolgokról? A járvány tombol. A lenti grafikonon már látszik, hogyan törpült el az idén tavaszi rekordszámú napi megbetegedés a mostani rekordok mellett. De a legszörnyűbb nem is ez, hanem hogy Magyarország továbbra is az egyik legrosszabbul teljesítő ország a halálozás / népesség tekintetében. Mióta utoljára írtam a járvány miatti korlátozásokról, újra bevezették a kötelező maszkhasználatot a zárt helyeken, pl. üzletek, bevásárlóközpontok, irodák és iskolák közös helyiségei. A betegségem is aggaszt, megint okozott nagyon rossz napokat. Az időpontomat, amit holnapra kaptam egy magánkórházba, lemondták. Nem tudom, hogy a járvány vagy más miatt, de elkeserít, hogy ennyire nehéz elérnem, hogy egy hozzáértő orvos meghal

A járványhelyzet teljesen eldurvult Magyarországon. Még rosszabb a helyzet, mint idén tavasszal: Én a nem oltott embereket hibáztatom ezért. Azokat, akiknek nincs okuk nem oltani magukat, mert nincs olyan betegségük, ami miatt ellenjavallt lenne, mégsem hajlandóak beoltatni magukat. Kedden elmentem a kórházba, ahova tartozok, a két hete kapott időpontomra. Azóta olyan rossz irányba változott a járvány, hogy lényegében elzavartak. Nincs ott elég orvos, aki műtsön, nem terveznek olyan műtéteket mostanában, ami nekem kéne, ez van. Elkeseredtem, de aztán összeszedtem magam. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ki tudom fizetni a magánkórházat, bár persze nem ezért kuporgattam évekig, hogy erre költsem, de úgy tűnik, muszáj. Magánkórház ügyében kutattam neten, megkérdeztünk ismerősöket, kit ajánlanak, felhívtam több rendelőt. Egyelőre ott tartunk, hogy november 25-re van időpontom egy orvoshoz, akit ajánlott egy nő, akinek ugyanilyen műtétje volt már. Az orvos abban a magánkórhá