Jojóka az elmúlt 5 hétköznapot egy Funside napközis táborban töltötte, mivel elkezdődött már az oviszünete, de ezen a héten senki a 4 szülője közül nem tudott szabit kivenni emiatt. A következő két hétben viszont én szabin vagyok vele, juhéj. :)
A Funside nemzetközi tábor, a táborvezetők mind tudnak angolul, némelyiküknek a magyar nem is az anyanyelve. A táborozók közt is több a külföldi, mint a magyar. Angol és képességfejlesztő foglalkozásokat választottam Jojónak. Nagyon jól érezte magát, láttam is naponta meg mesélte is. Neki való az ilyesmi. :) Én ugyebár, mint többször hangsúlyoztam, gyerekkoromban ilyen helyzetben asztal alá bújtam volna és elő se jöttem volna egész nap. Mármint adtak be engem is napközis táborba a szüleim, szenvedtem, emlékszem. Féltem a felnőttektől, a gyerekektől, az egész világtól. Nem tudom, hogy miért. Jojó viszont nem fél semmitől és senkitől, nyitott és barátságos.
Kaptam CD-n képeket, azokból kiválogattam, amiken látszik, meg lefotóztam néhány angolos feladatát, amiket hazahozott, ld. lenn.
Hát, eléggé elcsodálkoztam, amikor azt láttam, hogy már angolul is leír szavakat!! Igazából még óvodás és elvben még magyarul se tanult meg írni, de sebaj, ő megtanulta magától. De tényleg már kifejezetten jól olvas és (egy-egy fordított betűvel) ír magyarul. Úgyhogy most áttért az angolra. :) Hüledezek! Egyre biztosabb vagyok abban, hogy kifejezetten jó eredményei lesznek az iskolában. Úgy látom, az is jó ötlet volt, hogy sose tettem elé szinkronizált mesét. Úgy nőtt fel eddig, hogy az angol nyelv a mindennapjai része. És a tévé sem hiszem, hogy ártott neki. Mármint állítólag meghülyíti a gyerekeket, ha tévé van a szobájukban. Abban a szobában, ahol J. alszik, történetesen akkora tévé van, ami keresztben hosszabb, mint az ő magassága. Szóval nagyon hülyének kéne lennie, de nem az. :) Azt hiszem, hogy az okos gyerekek még okosabbak lesznek a tévétől, a hülyéken meg nyilván nem segít.
A Funside nemzetközi tábor, a táborvezetők mind tudnak angolul, némelyiküknek a magyar nem is az anyanyelve. A táborozók közt is több a külföldi, mint a magyar. Angol és képességfejlesztő foglalkozásokat választottam Jojónak. Nagyon jól érezte magát, láttam is naponta meg mesélte is. Neki való az ilyesmi. :) Én ugyebár, mint többször hangsúlyoztam, gyerekkoromban ilyen helyzetben asztal alá bújtam volna és elő se jöttem volna egész nap. Mármint adtak be engem is napközis táborba a szüleim, szenvedtem, emlékszem. Féltem a felnőttektől, a gyerekektől, az egész világtól. Nem tudom, hogy miért. Jojó viszont nem fél semmitől és senkitől, nyitott és barátságos.
Kaptam CD-n képeket, azokból kiválogattam, amiken látszik, meg lefotóztam néhány angolos feladatát, amiket hazahozott, ld. lenn.
Hát, eléggé elcsodálkoztam, amikor azt láttam, hogy már angolul is leír szavakat!! Igazából még óvodás és elvben még magyarul se tanult meg írni, de sebaj, ő megtanulta magától. De tényleg már kifejezetten jól olvas és (egy-egy fordított betűvel) ír magyarul. Úgyhogy most áttért az angolra. :) Hüledezek! Egyre biztosabb vagyok abban, hogy kifejezetten jó eredményei lesznek az iskolában. Úgy látom, az is jó ötlet volt, hogy sose tettem elé szinkronizált mesét. Úgy nőtt fel eddig, hogy az angol nyelv a mindennapjai része. És a tévé sem hiszem, hogy ártott neki. Mármint állítólag meghülyíti a gyerekeket, ha tévé van a szobájukban. Abban a szobában, ahol J. alszik, történetesen akkora tévé van, ami keresztben hosszabb, mint az ő magassága. Szóval nagyon hülyének kéne lennie, de nem az. :) Azt hiszem, hogy az okos gyerekek még okosabbak lesznek a tévétől, a hülyéken meg nyilván nem segít.
