Önkénteskedtem ma, ami nagyon érdekes élmény volt. Nem gyakran önkénteskedek, nem vagyok én annyira jólelkű, plusz Jojó miatt se érek rá szinte soha. Ezen a héten viszont ő nyaral az apjáékkal, hát gondoltam, csinálok valami hasznosat is munka után. Hogy szívesen segítenék valami módon a menekülteken, az már eszembe jutott korábban, úgyhogy erre kerestem lehetőséget. Megismertem nemrég egy szír lányt - ő nem menekült, több éve itt dolgozik - aki szokott segíteni, először is őt kérdeztem, hogy hova lehet menni ilyen ügyben. Adott egy linket, ezt, itt mindig ki van írva, hogy hol mire van szükség. Aztán tőle függetlenül valaki mástól megtudtam, hogy ma a Mozsár utca 9-ben szívesen látnak önkénteseket, úgyhogy odamentem. Adományozott ruhákat és cipőket válogattunk méret és nemek szerint, becsomagoltuk és egy pincébe hordtuk őket, onnan viszik majd el teherautóval az ország több pontján lévő menekülttáborokba. 6-tól fél 9-ig voltam ott, amúgy délutántól bármikor lehet csatlakozni és távozni, amikor már menned kell. Minden segítség számít, úgy láttam. A szervezők azt mondták, mindennap van ott munka. Amikor indultam elfelé, akkor a ruhacsomagolás már kész volt és szendvicskészítés kezdődött. Azokat a budapesti pályaudvarokhoz viszik szétosztani.

Még ezzel kapcsolatban egy szomorú élmény... Pénteken a Nyugatihoz vittem Jojót, onnan indult a vonatuk. Még volt idő a vonatindulásig, úgyhogy addig az Eiffel térre mentünk, hogy Jojó és Dodó ott szaladgálhasson egy kicsit. A szép, zöld füvön sokan pihentek, a pályaudvar tövében a kövön pedig egy csoport menekült heverészett. Néhányan közülük odajöttek a fűbe, mire egy biztonsági őr visszazavarta őket a kőre. :( MIÉRT?