Ma délután Noéval taliztam, parfümöket böngésztünk, vásárolgattunk, eszegettünk, beszélgettünk. Persze ritkán találkozunk, mióta új barátnője van. Igazából már februárban kezdtek ismerkedni, csak nem mondta el tavasz végéig, mert nem akarta, hogy szomorú legyek. Mikor itt megbeszéltük, hogy akkor megint kevesebbet fogunk találkozgatni, akkor már rég ismerte. Hát, kíváncsi vagyok, mi lesz. Nemrég átküldött egy emailt, amit neki írt a barátnője, miszerint nem szerelmes belé és ők nincsenek kapcsolatban szerinte, de most vele akar lenni, csak nem ígér semmit a jövőre nézvést. Noé szerint jó ez így is, mert nem érdemes tervezni, a jövő úgyis kiszámíthatatlan. Meg azt mondja, ő se szerelmes a barátnőjébe. Kérdeztem, hogy letett-e arról, hogy egyszer megint együtt éljünk, 50 évesen, stb., amiről itt beszéltünk. Azt mondta, ő nem tett le semmiről, de nem is tervez. Meg hogy ha az új barátnője hirtelen szakítana vele, az se zavarná túlzottan. Most ezt mind csak úgy kommentár nélkül írom le, mert ennyit tudok a dolgokról. És aztán többet nem is fogok írni Noé nemkapcsolatáról, mert tudom, hogy nem illik, de mivel az én életemre is hatással van, ez a blog meg az én életemről szól, hát ennyit leírtam. Nekem még mindig nincs senkim. Nemrég összeszedtem valakit Tinderen, vele jó volt, de komolytalan. És volt két randim is valakivel, aki komoly, de unalmas.