Ma ebéd után Noé leszállította a két gyereket egy mozihoz, ahol megnéztük a Dory nyomában c. filmet. (Nem, nem vagyok hajlandó szenillának hívni.) Féltem tőle, hogy milyen lesz ez a filmfolytatás, mert a Nemo nyomában tökéletes film, és szomorú lettem volna, ha egy béna folytatással elrontják a történetet vagy a szereplőket. A film elején félelmem beigazolódni látszott, untam és úgy tűnt, hogy a történet hülyeség lesz. De szerencsére onnantól, hogy megjelent az új szereplő, a Hank nevű polip, egyre jobb lett a film és a végére azt mondtam, nagyon jó! Nem csak Hanknek köszönhetően, hanem onnantól, hogy őt megismerjük, a film vicces és érdekes lesz, a történet értelmes, a mondanivaló a végén egyenesen mély. Dodónak nem volt elég idétlen a film, azt kell, hogy mondjam, neki a Minions típusú filmek jönnek be igazán, úgyhogy a végére már unta, ezért csak társaságunk női tagjainak tetszett. :) Jojó a végén a fülembe is súgta, hogy "Anya, otthon majd letöltöd?" :D Ugyanis korábban a neki tetsző mozifilmek végén elkurjantotta magát, hogy "ANYA, EZ JÓ VOLT, TÖLTSD LE!!!" De aztán felvilágosítottam, hogy filmeket letölteni nem igazán legális tevékenység, ezért most már súgja. :) Mozi után a gyerekek fagyiztak, rohangáltak, apró gumilabdákkal játszottak, mi kávéztunk és beszélgettünk, így jött el az este. A gyerekek most jó sokáig voltak együtt, hiszen még egy hete este én vettem át őket egy apás hétvége után, tehát összesen kilenc napot. Szerencsére nem rázta meg őket az elválás, bár tervben is van úgyis, hogy következő hétvégén megint találkozunk. Ez a nyár úgy alakul, hogy két anyás és két apás hétvége váltakozik, nem pedig, ahogy év közben lenni szokott, egy anyás, egy apás. A holnappal kezdődő héten dolgozok, Jojó pedig rajzolós napközis táborban lesz, a rajziskola szervezésében, ahová az iskolaév közben jár. Ebbe a táborba mehet féláron amiatt, hogy harmadik lett a rajzversenyen! :) Így nem is bánom, hogy az időjárás pont ma vett bánatos fordulatot, melegedjen csak vissza addigra, amikor megint szabin leszek, a jövő utáni hétre! Ez a hét tökéletes volt nekünk ilyen kánikulával, hét közben annyit voltunk kinn a szabadban, hogy mindhármunknak szép színe lett, tegnap pedig a gyerekek szinte az egész napot a medencében töltötték Noémiéknél.