Az egyébként megvan, hogy már pici Dodóka is iskolás?!?! :) Mikor nemrég nálunk jártak, büszkén mutogatta a füzeteit és munkafüzeteit, hogy miket művelt már a suliban! Noé nagyon "örült", hogy azt mind elcipeltette vele. :) Gondosan és szépen írja Dodó a kis kapukat és vonalakat, amikből majd a betűk lesznek, igazán ügyes! Meg is dicsértem nagyon. Pedig Noé mindig is tartott attól, hogy D. egyrészt sose tanul meg írni, mert rajzolni egyáltalán nem tud / szeret, másrészt attól is, hogy majd utálni fogja a sulit, de egyik se igaz szerencsére. Hozzáteszem, kb. hat éve Noé még attól is komolyan félt, hogy a fia egész életében a hátán fog heverni, mert a világért se lett volna hajlandó átfordulni, ahogy más babák az ő korában, de lám, mégis okos iskolás lett belőle. :D
No, de most elsősorban Jojóról akartam írni. :) Az már most nyilvánvaló, hogy a követelmények jóval magasabbak másodikban, mint elsőben. Foglalkozni kell Jojóval minden nap, gyakoroltatni az értő olvasást, a számolást és logikai feladatokat megoldani. Emiatt a zumbázásról lebeszéltem, mert messze van tőlünk, nincs már időnk annyit utazni, és igazán nem lehet azt mondani, hogy nem mozog eleget: korizi és úszni járnak tesióra keretében és gyógytesire is beosztották (még tavaly), mert görbe a gerince, mint az anyjának.
A szombati programozás különórát megtartottuk, mert az fontosabb, mint az egész iskola! És szeretett volna járni tovább a rajzos különórára is, de az megszűnt abban a rajziskolában. :( Ajánlottak egy másikat, de az messzebb is van meg az időpont se megoldható számunkra, úgyhogy ehelyett gyerekeknek való rajzkönyvet fogok beszerezni neki, hogy abban alkothasson. Az a rajziskola, ahova járt, azt írta, hogy egy év múlva szeretettel várják a rajzi alapozó kurzusra Jojókát (most még kicsi hozzá), és oda szerintem majd egyedül mehet már addigra, hiszen harmadikos lesz.
A sulija, az osztályfőnöke és az angoltanárja (utóbbi a legjobb barátnő, Bogi anyja még mindig) továbbra is szimpatikusak nekem, a napközis tanárnő személye pedig megváltozott idén, amit nem bánok, az idei szimpibb. Még mindig járnak korizni, úgy tudom, hogy január végéig fognak. Továbbá úszni is elkezdtek! Jojó ovis kora óta korcsolyázik, úgyhogy abban már profi, és a szabályos úszástól se választotta már el sok, ahogy nyáron a medencében láttam, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy a tanév végére az is menni fog. A napközi ideje alatt is vannak változatos foglalkozások, amikből választani lehet - tavaly is voltak - és Jojó idén ezeket választotta: mesekuckó, természetfilm. Tavaly origamizott. :)
Az iskolát imádja továbbra is. Délutánonként, amikor megyek érte, legtöbbször "anyaaaaa!" felkiáltással rohan felém, amikor észrevesz - mert azért engem is imád ám - de előfordul, hogy felmordul emígyen, hogy "jaaaaaaj!" és oda se jön, csak kosarazik tovább az udvaron. Egyik nap nagy ölelkezésben találtam az új napközis tanárnénivel, kérdeztem, baj van-e, de mondta a néni, hogy dehogy, csak Jojóka odabújt hozzá. :) Na, az ilyenek miatt van, hogy az iskola is imádja őt. :) Megint rövid frizurája van, ilyen (ez két éves kép), az úszásra való tekintettel, hát mondanom sem kell, ezt is dicsérik a tanárnénik. Jól is áll neki meg így nem kell attól félni, hogy nem tudja rendesen megszárítani úszás után és megfázik. Tegnap azt újságolta, hogy pompomlány volt a focimeccsen, ugyanis elkezdődött az iskolai focibajnokság, és meg is nyerte az első meccsét az ő osztályuk! Mindjárt elő is adta ott nekem a koreográfiát. Örülök, hogy nem hagyják unatkozni! :)
No, de most elsősorban Jojóról akartam írni. :) Az már most nyilvánvaló, hogy a követelmények jóval magasabbak másodikban, mint elsőben. Foglalkozni kell Jojóval minden nap, gyakoroltatni az értő olvasást, a számolást és logikai feladatokat megoldani. Emiatt a zumbázásról lebeszéltem, mert messze van tőlünk, nincs már időnk annyit utazni, és igazán nem lehet azt mondani, hogy nem mozog eleget: korizi és úszni járnak tesióra keretében és gyógytesire is beosztották (még tavaly), mert görbe a gerince, mint az anyjának.
A szombati programozás különórát megtartottuk, mert az fontosabb, mint az egész iskola! És szeretett volna járni tovább a rajzos különórára is, de az megszűnt abban a rajziskolában. :( Ajánlottak egy másikat, de az messzebb is van meg az időpont se megoldható számunkra, úgyhogy ehelyett gyerekeknek való rajzkönyvet fogok beszerezni neki, hogy abban alkothasson. Az a rajziskola, ahova járt, azt írta, hogy egy év múlva szeretettel várják a rajzi alapozó kurzusra Jojókát (most még kicsi hozzá), és oda szerintem majd egyedül mehet már addigra, hiszen harmadikos lesz.
A sulija, az osztályfőnöke és az angoltanárja (utóbbi a legjobb barátnő, Bogi anyja még mindig) továbbra is szimpatikusak nekem, a napközis tanárnő személye pedig megváltozott idén, amit nem bánok, az idei szimpibb. Még mindig járnak korizni, úgy tudom, hogy január végéig fognak. Továbbá úszni is elkezdtek! Jojó ovis kora óta korcsolyázik, úgyhogy abban már profi, és a szabályos úszástól se választotta már el sok, ahogy nyáron a medencében láttam, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy a tanév végére az is menni fog. A napközi ideje alatt is vannak változatos foglalkozások, amikből választani lehet - tavaly is voltak - és Jojó idén ezeket választotta: mesekuckó, természetfilm. Tavaly origamizott. :)
Az iskolát imádja továbbra is. Délutánonként, amikor megyek érte, legtöbbször "anyaaaaa!" felkiáltással rohan felém, amikor észrevesz - mert azért engem is imád ám - de előfordul, hogy felmordul emígyen, hogy "jaaaaaaj!" és oda se jön, csak kosarazik tovább az udvaron. Egyik nap nagy ölelkezésben találtam az új napközis tanárnénivel, kérdeztem, baj van-e, de mondta a néni, hogy dehogy, csak Jojóka odabújt hozzá. :) Na, az ilyenek miatt van, hogy az iskola is imádja őt. :) Megint rövid frizurája van, ilyen (ez két éves kép), az úszásra való tekintettel, hát mondanom sem kell, ezt is dicsérik a tanárnénik. Jól is áll neki meg így nem kell attól félni, hogy nem tudja rendesen megszárítani úszás után és megfázik. Tegnap azt újságolta, hogy pompomlány volt a focimeccsen, ugyanis elkezdődött az iskolai focibajnokság, és meg is nyerte az első meccsét az ő osztályuk! Mindjárt elő is adta ott nekem a koreográfiát. Örülök, hogy nem hagyják unatkozni! :)