Mikor az áprilisi NatGeot megláttam, nagyon megörültem, mert pont egy nekem való cikk virít a címlapon: The Next Human - Taking Evolution Into Our Own Hands

Kicsit visszatérve a Sapiens c. könyvre, az egyik legérdekesebb dolog, amit olvastam benne, az a kísérlet volt az Aurora nevű majommal, aki az agyával egyszerre mozgatta a saját karjait és egy bionikus kart. Nyilván egy ember is képes lenne ugyanerre és sokszor jól is jönne még egy kar! Sőt, kisgyerekes anyukák biztos plusz kettőt is elfogadnának. :)

Viccet félretéve, a Next Human cikk a NatGeoban arról szól, hogyan fogja az ember a saját biológiai hiányosságait kijavítani és milyen mai példák vannak már erre. Egyrészt gépekkel és számítógépekkel, másrészt génmódosító eljárásokkal segítünk és fogunk segíteni a tökéletlen és beteges mindenünkön.

Ezen a cikken kívül mostanában több elképesztő hírt is olvastam.

Elon Musk azon (is) dolgozik, hogy a felhő alapú mesterséges intelligenciát összekösse az emberi aggyal annak érdekében, hogy előbbi ne győzze le az utóbbit. Az eredmény lényegében az lenne, hogy az agyunk csatlakozni tudna az internethez. Az egyik kedvenc filmem, az Avatar mutatott be hasonlót. A kék űrlények agyából hosszú idegszálak lógnak ki, azokkal tudnak csatlakozni bolygójuk fáinak kábelszerű ágaihoz, és ilyen módon férnek hozzá közvetlenül az agyukkal az őseik által feltöltött adatokhoz, emlékekhez, tudáshoz. Annyi volt a különbség Elon Musk tervéhez képest, hogy a képzeletbeli na'vik esetében ez mind az evolúciójuk részeként alakult ki. Jó nekik! Ezt a cikket egyébként a Facebookon láttam és alatta a kommentek többsége az volt, hogy "sign me up!" és hasonlók. Egy kommentelő pedig azt írta, hogy oké, de a mai ember jelenlegi formájában úgy is eltűnne.

"Megszülettek" az első báránykák, akik mesterséges méhben növekedtek. A jövőben emberek is fognak így születni, ebben egészen biztos vagyok, és akkor az itt fejtegetett probléma a nők hátrányos helyzetéről megszűnik majd.

Engem egyébként az a hiányosságom zavar leginkább, hogy alvás nélkül nem tudok élni. Az életünk egyharmadát (!) töltjük alvással. Ha egy ember 90 évig él, azt szép kornak tartjuk, de valójában az az ember csak 60 évet élt, 30 éven (!!) keresztül pedig eszméletlenül hevert. Szegény anyukám, aki 60 évesen halt meg, mindössze 40 évet élhetett aktívan, 20 éven keresztül pedig aludt! És így tovább, ezekbe belegondolok és elkeseredek. Ez az, ami igazán megrövidíti az életünket, mert egyébként bőven lenne időnk mindenre. De arról, hogy az alvástól megszabadíthatnánk magunkat, még nem olvastam komoly hírt. Talán nem lehetetlen, de nagyon nehéznek tűnik. Sajnos.

A Sapiens vége felé egyébként említi az író is, hogy ha ehhez hasonló tervek megvalósulnak, a mai ember megszűnik létezni és átveszi a helyünket egy szuperember. Engem ez őszintén nem zavarna, mivel az a szuperember a mai ember alkotása lenne. Ugyanannyira nem zavar, mint az, hogy Jojóka túlél engem, hiszen én alkottam.

Számomra ezek a hírek nem ijesztőek egyáltalán, viszont izgalmasak, és szerintem hasznosnak fognak bizonyulni ezek a törekvések. Ez az idén 22 éves cikk jut eszembe (nemrég bukkantam rá), ami az internet elterjedésének hajnalán íródott. Röhejes dolgok vannak benne, és az írója azóta be is ismerte, hogy sose tévedett nagyobbat ennél. (Mivel amúgy egy nagyon okos ember, és az okos emberekre jellemző, hogy beismerik, ha tévednek.) A vészmadarak és a múltba vágyók szerintem nem jöttek rá, hogy a mai ember ott kezdődött, hogy összerakott egy kőbunkót. A kőbunkós ember is a jövőbe nézett és azon gondolkodott, hogyan csináljon jobban működő kőbunkót. "That is what it means to be human - to extend who we are." - Ray Kurzweiltől idézi ezt a NatGeo cikk, akinek ezt a könyvét már régóta el akarom olvasni, úgyhogy ez lesz a következő olvasmányom.