Ez itt a tegnapi finom vacsoránk!
Továbbra is olvasom az angol nyelvű NatGeot, csak nem sorrendben, és nemrég olvastam ki a januári számot. Abban kizárólag a nemek közti különbségekkel foglalkozó cikkek vannak. A legérdekesebb cikk számomra az, amiben a világ minden táján élő kilencéves kislányokat és kisfiúkat interjúvoltak meg. Ezt a hét kérdést tették fel nekik:
- Mi a legjobb abban, hogy lány / fiú vagy?
- Mi a legrosszabb abban, hogy lány / fiú vagy?
- Az életed miben lenne más, ha lány / fiú lennél?
- Mi akarsz lenni, ha felnőtt leszel?
- Mondj valamit, ami elszomorít.
- Mondj valamit, ami boldoggá tesz.
- Ha megváltoztathatnál valamit a világban vagy az életedben, mi lenne az?
És akkor a kilencéves kínai kislány azt mondja, hogy az anyja megveri, ha segíteni mer a bátyjának a farmon. A kanadai kislány azt mondja, mindenki teljesen egyenlő. Az amerikai indián kisfiú azt mondja, ha nagy lesz, meg fogja ölni azokat, akik bántották a népét. Az indiai kisfiú nem szeret fiú lenni, mert a fiúk állandóan csak lopnak és bántják a lányokat. Satöbbi, igazából nincs sok meglepő a válaszaikban, viszont elgondolkodtat, elszomorít és kijózanít, ha ilyeneket olvasok. Az igazság az, hogy a mi országunkban szinte mindenkinek mindenre megvan a lehetősége. Senkinek nincs oka panaszra, kivéve talán annak, aki mélyszegénységben élő családba született egy zsákfaluban. Aki ennél szerencsésebb, annak megvan a lehetősége arra, hogy jó életet teremtsen magának, függetlenül attól, hogy milyen nemű.
Namármost történetesen pont van egy lassan kilencéves gyerekem - februárban lesz kilenc - úgyhogy feltettem neki a fenti kérdéseket.
- Mi a legjobb abban, hogy lány vagy?
Nem tudom, annak örülök, ami vagyok. Ha fiú lennék, akkor annak örülnék.
- Mi a legrosszabb abban, hogy lány vagy?
Jojó itt arról beszélt, hogy ugye ő ismeri és szereti a videojátékokat, viszont a barátnői nem, így velük nem tud azokról beszélgetni, fiúkkal meg azért nem akar ilyen témákról beszélgetni, mert szerinte akkor a fiúk furcsának néznék, hogy lány létére érdeklik a videojátékok.
- Az életed miben lenne más, ha fiú lennél?
Akkor más dolgokat szeretnék, nem szeretném a szívecskéket, a rózsaszínt... Bár azt már csak minimálisan szeretem, mert a kék a kedvenc színem.
- Mi akarsz lenni, ha felnőtt leszel?
Programozó!
- Mondj valamit, ami elszomorít.
Az, hogy mindenki egyszer meghal.
- Mondj valamit, ami boldoggá tesz.
Az, hogy jó a családom. - És itt hozzám bújt. :)
- Ha megváltoztathatnál valamit a világban vagy az életedben, mi lenne az?
Nincs igazán ilyen, szerintem tökéletes a világ, tökéletes, ahogy élek meg minden. Azért gondolom ezt, mert tökéletes a családom és mindenki nagyon szeret az egész családomban.
Ezután megmutattam neki a fotókat a vele egyidős kislányokról és kisfiúkról és lefordítottam neki, amiket mondtak. Szerintem fontos, hogy tudatában legyen, nem annyiból áll a világ, amit itt magunk körül látunk, és vannak nálunk sokkal szerencsétlenebbek is. Érdeklődve figyelt és végül arra a következtetésre jutott, hogy örül, hogy nem Indiában született. Az indiai kislány ugyanis azt mondta, ő nem járhat iskolába, csak mert lány.
Ide tartozik még valami, amit nemrég mondott nekem Jojó. Lelkendezve mesélte pár hete, hogy képzeljem el, az osztályuk csapata megnyert egy matekversenyt, úgyhogy mehet a csapat az országos versenyre. Azt mondta, hogy mikor ezt megtudta az osztály, akkor mindenki sikoltozott és ugrált örömében. Azt mondtam neki, hogy nagyon szép, hogy ennyire örültek a csapat sikerének, és megkérdeztem, kik vannak abban a csapatban. Sorolta a neveket: Ádám, Máté, Tomi, Gergő, Dávid. (Ezek csak példák.) Aztán még ezt mondta: "Igen! Meg tudták nyerni azt a versenyt! Pedig mind fiú..."