A téli blog hátterem innen van.

Ma este be kell feküdnöm a János kórházba és holnap műtenek. Elvben nem egy nagy műtét ez és talán már holnap hazajöhetek, ha korán lesz a műtét. Legkésőbb kedden hazaengednek, ha minden rendben, erre számítok. Sajnos ennél pontosabbat nem tudok még. Az altatástól félek, mert nem tudom, pontosan hogyan fogják csinálni. Attól is félek, hogy utána félálomban hülyeségeket fogok beszélni. És a fájdalomtól is félek, ami a műtét után lesz. Valószínűleg nem lesz valami hatalmas fájdalom, de a kis fájdalmat se szeretem.

Életem második műtétje lesz, az első 16 éves koromban volt, vakbélműtét. Az után szörnyű volt minden, de ez a holnapi nem akkora nagy műtét, szóval talán hamarabb túl leszek az összes kellemetlenségen...

Kriszta szabit vett ki, hogy segítsen. <3 Most éppen itthon ülünk, ő tanul, mert kedden vizsgázik (továbbképzésre járatja a munkahelye), én meg egy babzsákban tespedve írom ezt. Délelőtt van még, délután majd összepakolunk nekem, átvesszük Jojót az apjától és hárman megyünk a kórházba. Jojó is el szeretett volna kísérni oda. Aztán ők ketten majd hazajönnek, rám meg nem tudom, mi vár. :/ Szeretném, ha már egy héttel később lenne!