Tegnap volt két hete hogy műtöttek. Továbbra sem dolgozok, bár a fájdalom gyorsabban múlt el, mint amire számítottam. Már csak néha sajog a legnagyobb sebem a négy közül, a többi egyáltalán nem fáj. Viszont napi 8 órát ülni egy széken biztos nem tenne jót - az még annak se tesz jót, akinek nem szedték ki egy belső szervét se. Dolgozhatnék babzsákban ülve - ha lenne laptopom a munkához, de a jelenlegi ügyfélnél nincs ilyen jó dolgom... Tehát, mivel a munkahelyemnek a műtét előtt úgyis azt mondtam, hogy legközelebb február 28-án hétfőn dolgozok és mivel a háziorvosom úgyis ad betegpapírt erre az időszakra, nem dolgozok. Helyette pihenek, ügyeket intézek, foglalkozok Jojóval, sütök, főzök, amikor kedvem tartja. A kímélő életmódot tartani fogom ebben a hónapban még, nem takarítok, nem cipekedek.

A főnökömet azért felhívtam múlt pénteken, hogy érdeklődjek a dolgok állása felől és fel fogom hívni jövő héten pénteken is. Tudom, hogy várnak vissza, elég sok szarsággal jár a munkám, és azokkal most neki és egy másik csoportvezetőnek kell szarakodnia. Ráadásul a másik csoportvezető is olyan, hogy csak nemrég vette át ezt a munkát, mivel egyetlen héttel azután, hogy engem műtöttek, távozott az a csoportvezető, akivel eddig dolgoztam. De nem kell csodálkoznia a cégnek, ennél az ügyfélnél senkinek sincs túl jó dolga, a csoportvezetőknek se. Én is gondolkozok a távozásról, de erről majd máskor írok.

Úgy érzem, ez a pihenés most rám is fér és meg is érdemlem. Kicsit több mint 10 éve dolgozok ennél a cégnél. Egyetlen nap betegszabin se voltam az előző 7 évben. Az azt megelőző években meg összesen talán 10 napot. Miközben megfigyelhettem, hogy a körülöttem dolgozók minden egyes évben átlag 10 napot töltenek betegszabin mindenféle indokokkal. Az előző 7 évben azért nem vettem ki betegszabit, mert nem kaptam el semmilyen fertőző betegséget. Az előtte eltelt 3 évben pedig bár sokat voltam beteg (nem szedtem vitamint, mert még nem jöttem rá, hogy fontos), betegen is dolgoztam, amíg csak bírtam.

Szóval most eljött az én időm, hogy henyéljek. :)