Nagyon sokáig nem volt kedvenc filmem, egészen 30 éves koromig, amikor megnéztem az Avatart. (Azóta lett még egy kedvencem, a The Martian, és ez a két film teljesen egy szinten, legfelül van a szeretett filmjeim listáján.) Amikor az Avatart 13 éve bemutatták moziban, Jojó kisbaba volt. Akkor kezdődött és azóta nagyjából le is áldozott a 3D mozifilmek és tévék kora. Nagy számnak tűnt először, és évekig csak 3D szemüveggel mászkáltam a városban a szabad hétvégéimen (mikor Jojó az apáival volt), hogy ha úgy alakul a nap, hogy betévedek egy moziba, ne kelljen újabb szemüveget venni. 3D tévét is vettem itthonra, letöltöttem az Avatart, és amikor Jojó fején már megállt a 3D szemüveg (nagyjából, de azért kellett rá egy gumis hajpánt is, ami tartotta), akkor leültettem a film elé. Tátott szájjal bámulta végig és aztán nagyon sokszor kérte még a következő években, hogy megnézhesse. Sokat tanult belőle angolul is.

Most is vannak még 3D filmek, de már nem is emlékszem, a mai nap előtt mikor láttam utoljára olyat. Egyszerűen nem érdekel már, hogy úgy nézzek meg egy filmet, mert a legtöbbhöz nem sokat ad hozzá. Amikor új tévét vettünk pár éve, eszünkbe se jutott volna 3D-set keresni. Talán már nem is nagyon gyártanak olyat.

Idén decemberben végre valahára be fogják mutatni az Avatar második részét moziban. Azt még nem tudom, hogy lesz-e olyan jó, mint az első, ez majd még kiderül. De ennek örömére újra meg lehet nézni moziban az első részt! Így Jojó ma életében először láthatta nagy vásznon ezt a filmet. És sok év után újra előhalásztam a régi tévénkhez kapott 3D szemüvegeket, hogy ne kelljen a moziban újakat venni. :)

A lenti képeken Jojó 2013-ban és ma. A kék szemüveg ugyanaz. :)