Tavaly az október 23-ai ünnep szerdára esett és ahogy itt írtam, azzal töltöttem azt a napot, hogy Jojóval kettesben mindenfelé rollereztünk a városban és közben beszélgettünk. Jojónak eközben támadt az az ötlete, hogy egyszer próbáljuk ki, hogy egy nap alatt Budapest minden kerületébe ellátogatunk. (Nem rollerrel persze.) Nagyon jó ötletnek találtam, és így született meg az általunk "23 kerület challenge"-nek keresztelt kihívás ötlete. A lényege, hogy egy nap alatt tömegközlekedéssel el kell jutni mind a 23 kerület egy-egy érdekes látnivalójához. A látnivalók és az indulási időpont szabadon választható, de aznap éjfélig végig kell járni a kiválasztott helyszíneket ahhoz, hogy a kihívás sikeresnek minősüljön.
A megvalósítással meg akartuk várni idén tavasz végét, hogy a világos órák száma minél nagyobb legyen, de a kánikula még túl nagy ne legyen. Az első próbálkozásunk egy hete volt és sajnos kudarcba fulladt. Jojó nagyon el volt keseredve, sírt is, de elhatároztuk, hogy újratervezek és megpróbáljuk majd megint. A következő próbálkozásra egyelőre július 5-ét tűztük ki, és az aznapi időjárástól függően fogunk vagy nem fogunk útnak indulni reggel.
Szerintem az első próbálkozás hibáiból tanulva simán menni fog másodszorra. Azt tervezem most, hogy a nagy, pesti kerületeket csigavonal helyett cikkcakkban fogjuk bejárni, illetve pontosabb és papírra nyomtatott leírást viszek arról, hogy melyik látnivaló és melyik buszmegálló hol található a számomra ismeretlen kerületekben. Sajnos nem voltam megfelelően felkészülve arra, hogy mindent időben megtaláljunk, ugyanis az internetre akartam volna hagyatkozni ehhez, viszont a telefonom idő előtt lemerült.
Egy hete készült képeket most nem teszek fel, azokat is majd akkor tervezem, ha sikerül a kihívás, az aznapi képekkel együtt. Szóval ez történt:
Reggel 6-kor indultunk útnak. Ezen nem változtatnék másodszorra sem, szerintem nem érdemes korábban indulni, de inkább később sem szeretnék, hogy jó esetben vacsorára hazaérjünk. A budai kerületekben kiszemelt látnivalókat gond nélkül bejártuk. Sehol sem időztünk sokat, ezt így is terveztük, csak odamentünk, fotóztunk és néhány érdekességet elolvastunk az adott helyről a Wikipédián. A Gellért Szállóhoz (11. kerület) még elsétáltunk, onnantól villamosokkal, buszokkal és HÉV-vel meglátogattuk ezeket a helyeket, ilyen sorrendben: Mátyás-templom (1. kerület), Gül Baba türbéje és rózsakert (2. kerület), Aquincumi polgárvárosi amfiteátrum (3. kerület), Városmajor (12. kerület), Memento Park (22. kerület). Volt nálunk uzsonnáig bezárólag élelem, hogy ne kelljen időt pazarolni vadászattal. :) A reggelit a szentendrei HÉV-en Aquincum felé utazván fogyasztottuk el, a tízórait pedig a Memento Park bejáratának és annak környékének megnézegetése után a Budatétény vasútállomás felé vivő buszra várakozás közben. Tudtuk, hogy ezután jön a neheze, Pest. De kezdetben ott se volt gond. 11 órakor már Csepel (21. kerület) kiszemelt látnivalójánál voltunk, a Szent Imre téren. Ezután átkompoztunk a Molnár-szigetre (Soroksár, 23. kerület), ahol megnéztük a Tündérkert Szabadidőparkot és egy padon ülve megettük az ebédre vitt szendvicset. Ezután jöttek a gondok. Hatalmas kiterjedésű, számomra teljesen ismeretlen kerületek következtek a terv szerint: 18., 17., 16. Rengeteg időt vesztettünk azzal, hogy keresgéltük a buszmegállókat és a kiválasztott látnivalókat. Persze a külkerületekben nem is járnak olyan gyakran a buszok, mint a belvárosban, de önmagában emiatt nem lett volna probléma. Nagy nehezen eljutottunk a Bókay-kertbe, a Rákos-patakhoz és a Kertvárosi kilátóhoz. Közben valahol egy buszmegállóban elfogyasztottuk a kis uzsinkat. Ezután jött a World Mall (15. kerület), ahol vettünk egy kis zacskó gumicukrot, mert már nyilvánvaló volt, hogy vacsorára nem leszünk otthon, de még bíztunk a sikerben. Onnan mentünk az újpesti városházához (4. kerület), amit nagyon nehezen találtunk meg, mert már nem mertem a telefonomat navigálásra használni, mert azonnal lemerült volna. Este 7-re értünk a Lehel Csarnokhoz (13. kerület), azt még le tudtam fotózni, aztán a telefonom meghalt. Utána nagy nehezen megtaláltuk a kórházat, ahol Jojó született, ami az Uzsoki Utcai Kórház (14. kerület), és onnan még eljutottunk a kínai negyedbe (10. kerület), de akkor már majdnem este fél 9 volt. Onnan a 19. kerületbe kellett volna eljutnunk, de képtelenek voltunk megtalálni a szükséges buszmegállót. Végül eljutottunk egy buszvégállomásra, ahonnan sokféle busz indult, de mikor megkérdeztünk egy sofőrt, nem tudta megmondani, honnan indul a busz, amit kerestünk, annyira messzire tévedtünk tőle. Lassan besötétedett, itt adtuk fel. A 3-as metró újpesti végállomásához buszoztunk és onnan metróval és villamossal hazajöttünk. Késő este de jó étvággyal ettük meg a hűtőben ránk várakozó paprikás csirkét galuskával, csak hogy ezt a történetet is lezárjam. :D Miután a telefonom feltöltődött, megnéztem, mennyit mentünk gyalog a sok tévelygés miatt, ugyebár este 7-ig tudta mérni. Addig 18,62 km! Vagyis a nap végére bőven 20 fölött volt összesen.
A lényeg, hogy nagyon szuper helyeken jártunk! Elhatároztuk például, hogy a Memento Parkba egyszer majd elmegyünk és rendesen megnézzük. (Én nagyon régen jártam benn a parkban, Jojó még soha). A Molnár-szigetet, a kompozást és a Tündérkert Szabadidőparkot egyszer Rikinek és Krisztának is megmutatjuk, mert biztos, hogy nekik is nagyon tetszene. Jojó pedig tervez a World Mall-ba visszatérni valamikor egy-egy baráttal vagy barátnővel shoppingolni. :)
Folyt. köv. és képek július 5-e után, ha aznap sikerül a kihívás!
A megvalósítással meg akartuk várni idén tavasz végét, hogy a világos órák száma minél nagyobb legyen, de a kánikula még túl nagy ne legyen. Az első próbálkozásunk egy hete volt és sajnos kudarcba fulladt. Jojó nagyon el volt keseredve, sírt is, de elhatároztuk, hogy újratervezek és megpróbáljuk majd megint. A következő próbálkozásra egyelőre július 5-ét tűztük ki, és az aznapi időjárástól függően fogunk vagy nem fogunk útnak indulni reggel.
Szerintem az első próbálkozás hibáiból tanulva simán menni fog másodszorra. Azt tervezem most, hogy a nagy, pesti kerületeket csigavonal helyett cikkcakkban fogjuk bejárni, illetve pontosabb és papírra nyomtatott leírást viszek arról, hogy melyik látnivaló és melyik buszmegálló hol található a számomra ismeretlen kerületekben. Sajnos nem voltam megfelelően felkészülve arra, hogy mindent időben megtaláljunk, ugyanis az internetre akartam volna hagyatkozni ehhez, viszont a telefonom idő előtt lemerült.
Egy hete készült képeket most nem teszek fel, azokat is majd akkor tervezem, ha sikerül a kihívás, az aznapi képekkel együtt. Szóval ez történt:
Reggel 6-kor indultunk útnak. Ezen nem változtatnék másodszorra sem, szerintem nem érdemes korábban indulni, de inkább később sem szeretnék, hogy jó esetben vacsorára hazaérjünk. A budai kerületekben kiszemelt látnivalókat gond nélkül bejártuk. Sehol sem időztünk sokat, ezt így is terveztük, csak odamentünk, fotóztunk és néhány érdekességet elolvastunk az adott helyről a Wikipédián. A Gellért Szállóhoz (11. kerület) még elsétáltunk, onnantól villamosokkal, buszokkal és HÉV-vel meglátogattuk ezeket a helyeket, ilyen sorrendben: Mátyás-templom (1. kerület), Gül Baba türbéje és rózsakert (2. kerület), Aquincumi polgárvárosi amfiteátrum (3. kerület), Városmajor (12. kerület), Memento Park (22. kerület). Volt nálunk uzsonnáig bezárólag élelem, hogy ne kelljen időt pazarolni vadászattal. :) A reggelit a szentendrei HÉV-en Aquincum felé utazván fogyasztottuk el, a tízórait pedig a Memento Park bejáratának és annak környékének megnézegetése után a Budatétény vasútállomás felé vivő buszra várakozás közben. Tudtuk, hogy ezután jön a neheze, Pest. De kezdetben ott se volt gond. 11 órakor már Csepel (21. kerület) kiszemelt látnivalójánál voltunk, a Szent Imre téren. Ezután átkompoztunk a Molnár-szigetre (Soroksár, 23. kerület), ahol megnéztük a Tündérkert Szabadidőparkot és egy padon ülve megettük az ebédre vitt szendvicset. Ezután jöttek a gondok. Hatalmas kiterjedésű, számomra teljesen ismeretlen kerületek következtek a terv szerint: 18., 17., 16. Rengeteg időt vesztettünk azzal, hogy keresgéltük a buszmegállókat és a kiválasztott látnivalókat. Persze a külkerületekben nem is járnak olyan gyakran a buszok, mint a belvárosban, de önmagában emiatt nem lett volna probléma. Nagy nehezen eljutottunk a Bókay-kertbe, a Rákos-patakhoz és a Kertvárosi kilátóhoz. Közben valahol egy buszmegállóban elfogyasztottuk a kis uzsinkat. Ezután jött a World Mall (15. kerület), ahol vettünk egy kis zacskó gumicukrot, mert már nyilvánvaló volt, hogy vacsorára nem leszünk otthon, de még bíztunk a sikerben. Onnan mentünk az újpesti városházához (4. kerület), amit nagyon nehezen találtunk meg, mert már nem mertem a telefonomat navigálásra használni, mert azonnal lemerült volna. Este 7-re értünk a Lehel Csarnokhoz (13. kerület), azt még le tudtam fotózni, aztán a telefonom meghalt. Utána nagy nehezen megtaláltuk a kórházat, ahol Jojó született, ami az Uzsoki Utcai Kórház (14. kerület), és onnan még eljutottunk a kínai negyedbe (10. kerület), de akkor már majdnem este fél 9 volt. Onnan a 19. kerületbe kellett volna eljutnunk, de képtelenek voltunk megtalálni a szükséges buszmegállót. Végül eljutottunk egy buszvégállomásra, ahonnan sokféle busz indult, de mikor megkérdeztünk egy sofőrt, nem tudta megmondani, honnan indul a busz, amit kerestünk, annyira messzire tévedtünk tőle. Lassan besötétedett, itt adtuk fel. A 3-as metró újpesti végállomásához buszoztunk és onnan metróval és villamossal hazajöttünk. Késő este de jó étvággyal ettük meg a hűtőben ránk várakozó paprikás csirkét galuskával, csak hogy ezt a történetet is lezárjam. :D Miután a telefonom feltöltődött, megnéztem, mennyit mentünk gyalog a sok tévelygés miatt, ugyebár este 7-ig tudta mérni. Addig 18,62 km! Vagyis a nap végére bőven 20 fölött volt összesen.
A lényeg, hogy nagyon szuper helyeken jártunk! Elhatároztuk például, hogy a Memento Parkba egyszer majd elmegyünk és rendesen megnézzük. (Én nagyon régen jártam benn a parkban, Jojó még soha). A Molnár-szigetet, a kompozást és a Tündérkert Szabadidőparkot egyszer Rikinek és Krisztának is megmutatjuk, mert biztos, hogy nekik is nagyon tetszene. Jojó pedig tervez a World Mall-ba visszatérni valamikor egy-egy baráttal vagy barátnővel shoppingolni. :)
Folyt. köv. és képek július 5-e után, ha aznap sikerül a kihívás!