Rikinek februárban nem volt hófordulója, mert 29-én született. :) Ettől függetlenül féléves lett a kis szaros.
Azt nem lehet elmondani, hogy a mozgása vagy az alvásképessége gyorsan fejlődik... Kriszta nem is tudott mást felhozni a mentségére a fenti 6 hónapos kártyán, csak annyit, hogy ügyesen eszik zöldséget és gyümölcsöt. :) Nagyon ritkán fordul elő, hogy magától elalszik, és éjjel is kétszer felébred, amikor vissza kell altatni. Elringatni egy kissé már fárasztó, mivel több mint 8 kiló. A forgást se sokkal fejlesztette tovább. Hátról hasra ügyesen fordul, de visszafelé még ritkán. A kúszástól és hasonló helyváltoztatási formáktól még messze van. De az tény, hogy már egész sokáig képes hason jól érezni magát és játszani nyűglődés helyett.
Anyatejet egyre kevesebbet kap, helyette tápszert és neki való pépeket, gyümölcsből, zöldségből, gabonából. Ügyesen elcsócsál babakekszet vagy banánt a fogatlan kis ínyével. Húst egyelőre nem evett, de nemsokára azt is kap pépesítve. Kriszta teje a tavaly év végi covid fertőzés után kezdett fogyni, de szerencsére Riki így is kapott elég ideig.
Most anyás hétvége van, tehát Jojó itthon van. Sok éve ez a rendszer Jojó+Dodó apáival, hogy páros héten vannak velük a gyerekek. Kriszta azt beszélte meg Riki apáival, hogy amikor Riki féléves lesz, akkor ők is elkezdik ugyanezt a rendszert. Az első olyan éjjel, amikor Riki nem itthon "aludt" (azért ne túlozzunk :D ), múlt hét pénteken volt. Kriszta akkor még megkímélte az apákat attól, hogy a szombat éjjelt is ott töltse Riki, de jövő héten már teljes hétvégét lesz ott, péntek estétől vasárnap estig.
Riki apái egyébként nagyon lelkesek, hétköznap reggelenként munkaidő előtt a születése óta jönnek segíteni, és több hétköznap munka után is elviszik sétálni vagy egy rokonhoz látogatóba, péntek és szombat este pedig ők fürdették itt nálunk, az apás hétvégék bevezetéséig. Ők ugyanis nagyobb szerepet szántak maguknak Riki életében, mint Jojó+Dodó apái az övékben. Mindkettő teljesen rendben van szerintem, egyszerűen más a megállapodás és az érintettek elképzelése arról, hogy milyen módon szeretnének gyereket nevelni. Én és Noé együtt akartunk élni a gyerekeinkkel és olyan apukákat kerestünk, akik hétvégén egy napot (csecsemőkoruk után áttértünk a kéthetente két napra) gondozzák a gyerekeiket. Kriszta viszont olyan apákat keresett, akik 50%-ban szeretnének részt venni a gyerekük életében, és szerencsére ő is megtalálta azokat, akiket keresett. Mindez az internet / Facebook korában rendkívül egyszerű, de persze szerencse is kell hozzá. Riki apái sétatávra laknak tőlünk, ez már csak a ráadás az amúgy is szerencsés helyzetünkben. Tehát az a terv, hogy miután Riki elkezdi a bölcsit, onnantól heti váltásban fog nálunk és az apáival lakni. Mielőtt gyerekem lett volna, nem is tudtam, hogy ilyen is van, de azóta már több olyan családot ismerek, ahol elvált szülők gyerekei élnek ugyanígy.
Itt már fejtegettem, mennyire örülök, hogy megint van egy kisgyerek a családomban, és az még egy színt vitt mindannyiunk életébe, és szerintem tök jó dolog, hogy Riki félig vietnámi. Sokszor előfordul, amikor itthon dolgozok reggel, hogy mögöttem valaki altatódalt énekel vietnámiul. :) Sose gondoltam volna, hogy egyszer ilyenben lesz részem! Az apák nemrég jártak Vietnámban, mert ott a mi naptárunk szerint januárban van az újév, és hoztak onnan finomságokat nekünk is. Riki amint elég idős lesz, elutazhat oda, van vietnámi útevele és kettős állampolgársága. Érdekes dolgokat meséltek az ottani újévi szokásokról és hiedelmekről. Az egyik a házi oltár, ahova az ünnepek alatt élelmet tesznek le halott családtagjaik szellemei számára. A mexikói Día de Muertos (halottak napja) ilyen, de eddig nem tudtam, hogy Ázsiában újévkor van ilyen szokás. A minap meg arról beszélgettünk, hogy kinek milyen brutális meséket olvastak fel gyerekkorában. Mi, európaiak, említettük példának a Jancsi és Juliskát a kannibál öregasszonnyal meg a Hófehérkét a nekrofil herceggel... Mire Riki apukája elmondta, hogy náluk volt egy olyan kedves gyerekmese, amiben mostohatestvérek meg akarták ölni egymást, aztán az egyiknek segített egy tündér, a másik testvért leöntötték forró olajjal és belőle csináltak... halszószt. :D Hát én nagyon röhögtem! :D
Riki 6 hós pofifotója meg a méretei is felkerültek ide. :)
Azt nem lehet elmondani, hogy a mozgása vagy az alvásképessége gyorsan fejlődik... Kriszta nem is tudott mást felhozni a mentségére a fenti 6 hónapos kártyán, csak annyit, hogy ügyesen eszik zöldséget és gyümölcsöt. :) Nagyon ritkán fordul elő, hogy magától elalszik, és éjjel is kétszer felébred, amikor vissza kell altatni. Elringatni egy kissé már fárasztó, mivel több mint 8 kiló. A forgást se sokkal fejlesztette tovább. Hátról hasra ügyesen fordul, de visszafelé még ritkán. A kúszástól és hasonló helyváltoztatási formáktól még messze van. De az tény, hogy már egész sokáig képes hason jól érezni magát és játszani nyűglődés helyett.
Anyatejet egyre kevesebbet kap, helyette tápszert és neki való pépeket, gyümölcsből, zöldségből, gabonából. Ügyesen elcsócsál babakekszet vagy banánt a fogatlan kis ínyével. Húst egyelőre nem evett, de nemsokára azt is kap pépesítve. Kriszta teje a tavaly év végi covid fertőzés után kezdett fogyni, de szerencsére Riki így is kapott elég ideig.
Most anyás hétvége van, tehát Jojó itthon van. Sok éve ez a rendszer Jojó+Dodó apáival, hogy páros héten vannak velük a gyerekek. Kriszta azt beszélte meg Riki apáival, hogy amikor Riki féléves lesz, akkor ők is elkezdik ugyanezt a rendszert. Az első olyan éjjel, amikor Riki nem itthon "aludt" (azért ne túlozzunk :D ), múlt hét pénteken volt. Kriszta akkor még megkímélte az apákat attól, hogy a szombat éjjelt is ott töltse Riki, de jövő héten már teljes hétvégét lesz ott, péntek estétől vasárnap estig.
Riki apái egyébként nagyon lelkesek, hétköznap reggelenként munkaidő előtt a születése óta jönnek segíteni, és több hétköznap munka után is elviszik sétálni vagy egy rokonhoz látogatóba, péntek és szombat este pedig ők fürdették itt nálunk, az apás hétvégék bevezetéséig. Ők ugyanis nagyobb szerepet szántak maguknak Riki életében, mint Jojó+Dodó apái az övékben. Mindkettő teljesen rendben van szerintem, egyszerűen más a megállapodás és az érintettek elképzelése arról, hogy milyen módon szeretnének gyereket nevelni. Én és Noé együtt akartunk élni a gyerekeinkkel és olyan apukákat kerestünk, akik hétvégén egy napot (csecsemőkoruk után áttértünk a kéthetente két napra) gondozzák a gyerekeiket. Kriszta viszont olyan apákat keresett, akik 50%-ban szeretnének részt venni a gyerekük életében, és szerencsére ő is megtalálta azokat, akiket keresett. Mindez az internet / Facebook korában rendkívül egyszerű, de persze szerencse is kell hozzá. Riki apái sétatávra laknak tőlünk, ez már csak a ráadás az amúgy is szerencsés helyzetünkben. Tehát az a terv, hogy miután Riki elkezdi a bölcsit, onnantól heti váltásban fog nálunk és az apáival lakni. Mielőtt gyerekem lett volna, nem is tudtam, hogy ilyen is van, de azóta már több olyan családot ismerek, ahol elvált szülők gyerekei élnek ugyanígy.
Itt már fejtegettem, mennyire örülök, hogy megint van egy kisgyerek a családomban, és az még egy színt vitt mindannyiunk életébe, és szerintem tök jó dolog, hogy Riki félig vietnámi. Sokszor előfordul, amikor itthon dolgozok reggel, hogy mögöttem valaki altatódalt énekel vietnámiul. :) Sose gondoltam volna, hogy egyszer ilyenben lesz részem! Az apák nemrég jártak Vietnámban, mert ott a mi naptárunk szerint januárban van az újév, és hoztak onnan finomságokat nekünk is. Riki amint elég idős lesz, elutazhat oda, van vietnámi útevele és kettős állampolgársága. Érdekes dolgokat meséltek az ottani újévi szokásokról és hiedelmekről. Az egyik a házi oltár, ahova az ünnepek alatt élelmet tesznek le halott családtagjaik szellemei számára. A mexikói Día de Muertos (halottak napja) ilyen, de eddig nem tudtam, hogy Ázsiában újévkor van ilyen szokás. A minap meg arról beszélgettünk, hogy kinek milyen brutális meséket olvastak fel gyerekkorában. Mi, európaiak, említettük példának a Jancsi és Juliskát a kannibál öregasszonnyal meg a Hófehérkét a nekrofil herceggel... Mire Riki apukája elmondta, hogy náluk volt egy olyan kedves gyerekmese, amiben mostohatestvérek meg akarták ölni egymást, aztán az egyiknek segített egy tündér, a másik testvért leöntötték forró olajjal és belőle csináltak... halszószt. :D Hát én nagyon röhögtem! :D
Riki 6 hós pofifotója meg a méretei is felkerültek ide. :)