Igen, természetesen én is nagyon örülök, hogy végre nem az a vadbarom lesz ennek az országnak a miniszterelnöke, aki eddig volt, de azokkal azonosulni nem tudok, akik most ujjongva ünnepelnek és a jövendő miniszterelnököt úgy éltetik, mintha valami megváltó lenne. Én nem hiszek semmiféle megváltóban, se emberfeletti, se emberi megváltóban, és szerintem naivság azt hinni, hogy ezután minden jó lesz. Sokan olyanokat írtak, hogy ma egyszercsak minden szebb és jobb, új világ kezdődött tegnap óta, stb., de szerintem valami rózsaszín szemüvegen át nézelődnek... Nekem legalábbis ugyanolyan hétfőm volt, mint mindig, az extrém stresszes munkámban, és persze örülhetek, hogy ez a legnagyobb bajom! Akik tegnap hajléktalanok voltak, azok ma is, akik tegnap munkanélküliek voltak, azok valószínűleg még ma is, akik tegnap mélyszegénységben éltek, azokra ma se szakadt rá hirtelen egy zsák pénz.
Nem bízok egyetlen politikusban sem. Szerintem, ha valaki őszintén és önzetlenül egy jó ügyet akar szolgálni vagy az emberiség jobblétéért akar dolgozni, az mondjuk tűzoltó lesz, esetleg szociális munkás, vagy űrhajós ugye... de nem politikus. És kezdheti úgy egy politikus, hogy őszintén jót akar, állítólag Orbán is jobb fej volt fiatalabb korában, de aztán megőrült, ahogy nagyon sok ember a hatalom és pénz hatására elveszti a józan eszét. Mi garantálja, hogy nem fog ugyanez történni a jövendő miniszterelnökkel? Aki egyébként nekem már most sem szimpatikus egyáltalán. Először is szuper lenne, ha nem kéne arról vitatkozni, hogy vajon bántalmazta-e az ex-feleségét vagy sem, másrészt az ex-felesége egy szörnyű alak azok alapján, amit olvastam róla, és tudom, hogy ez az ember nem egyenlő az ex-feleségével, de ha valakik tizenhét évig házasok voltak és van három közös gyerekük, akkor nyilván közös nézeteik is vannak. És nekik hogyne lennének, az undorító Fidesz tagjai voltak mindketten kb. 20 évig.
Szerintem nincs itt mit ünnepelni, inkább szomorkodni lehetne azon, hogy az ország jelenlegi vezetése egy akkora rakás szar, amihez képest még ez a kétes értékű új jelölt is jobb. És még szomorkodnék is rajta, csakhogy az én boldogságom vagy szomorúságom soha nem azon múlt, hogy éppen ki vezeti az országot, ahol élek, mert soha nem hagytam, hogy ilyesmi befolyásolja az életemet. Ehelyett a kedvemet az befolyásolja, hogy van-e szerető társam, munkám, egészségem, meg mennyibe kerül a kaja a boltban, de még azt is észre kell venni, hogy ez utóbbi se attól függ, hogy ezt a világviszonylatban jelentéktelen kis országot ki vezeti éppen, hanem attól, hogy éppen világjárvány van-e vagy sem, vagy éppen háborúsdit játszanak-e a nagyhatalmak vagy sem.
Úgyhogy köszönöm, jól érzem magam, de semmivel se jobban, mint szombaton. :)
Nem bízok egyetlen politikusban sem. Szerintem, ha valaki őszintén és önzetlenül egy jó ügyet akar szolgálni vagy az emberiség jobblétéért akar dolgozni, az mondjuk tűzoltó lesz, esetleg szociális munkás, vagy űrhajós ugye... de nem politikus. És kezdheti úgy egy politikus, hogy őszintén jót akar, állítólag Orbán is jobb fej volt fiatalabb korában, de aztán megőrült, ahogy nagyon sok ember a hatalom és pénz hatására elveszti a józan eszét. Mi garantálja, hogy nem fog ugyanez történni a jövendő miniszterelnökkel? Aki egyébként nekem már most sem szimpatikus egyáltalán. Először is szuper lenne, ha nem kéne arról vitatkozni, hogy vajon bántalmazta-e az ex-feleségét vagy sem, másrészt az ex-felesége egy szörnyű alak azok alapján, amit olvastam róla, és tudom, hogy ez az ember nem egyenlő az ex-feleségével, de ha valakik tizenhét évig házasok voltak és van három közös gyerekük, akkor nyilván közös nézeteik is vannak. És nekik hogyne lennének, az undorító Fidesz tagjai voltak mindketten kb. 20 évig.
Szerintem nincs itt mit ünnepelni, inkább szomorkodni lehetne azon, hogy az ország jelenlegi vezetése egy akkora rakás szar, amihez képest még ez a kétes értékű új jelölt is jobb. És még szomorkodnék is rajta, csakhogy az én boldogságom vagy szomorúságom soha nem azon múlt, hogy éppen ki vezeti az országot, ahol élek, mert soha nem hagytam, hogy ilyesmi befolyásolja az életemet. Ehelyett a kedvemet az befolyásolja, hogy van-e szerető társam, munkám, egészségem, meg mennyibe kerül a kaja a boltban, de még azt is észre kell venni, hogy ez utóbbi se attól függ, hogy ezt a világviszonylatban jelentéktelen kis országot ki vezeti éppen, hanem attól, hogy éppen világjárvány van-e vagy sem, vagy éppen háborúsdit játszanak-e a nagyhatalmak vagy sem.
Úgyhogy köszönöm, jól érzem magam, de semmivel se jobban, mint szombaton. :)