Életemben először ültem ma elektromos autóban! Ecsém elvitt furikázni GreenGo autókkal. Úgy gyorsulnak, hogy az félelmetes! Nekem rögtön a Blue Fire nevű hullámvasút kilövése jutott eszembe, amin a németországi Europa Parkban ültem. Jó móka volt! :) Egyetértettünk ecsémmel, hogy el fog jönni az az idő, amikor betiltják a benzines autók reklámozását, ahogy a cigireklámokat már betiltották. Még nem tudom, mikor lesz az, de már várom. :)
Bejegyzések
Az elmúlt másfél évben pszichodrámára jártam havi egy hétvégi napon. Tegnap volt az utolsó alkalom, úgyhogy most már beszámolok róla. Azért döntöttem úgy 2016 őszén, hogy kipróbálom, mert úgy gondoltam, segíteni fog megérteni bizonyos történéseket az életemben és segíteni fog előre lépni. Hosszú folyamat volt ez a másfél év, miközben nagyon sok minden történt - nem velem, hanem bennem. Egy darabig nem voltam biztos benne, hogy tényleg segíteni fog. Jól elszórakoztam az alkalmakon, de nem éreztem, hogy bármi változna. Aztán végre beindult bennem valami az ott átéltek hatására, és elértem, amit szerettem volna. Megbocsátottam anyukámnak. Ez még tavaly történt. Az egyik alkalmon "beszélgethettem" vele. Nyilván valaki más alakította anyukámat, vele igazából nem lehet már beszélgetni, de ez majdnem ugyanolyan jó volt. Megbocsátottam önmagamnak. Ez nehezebb volt a fentinél és csak idén sikerült. Végre megszabadultam az önvádtól. Megtanultam, hogy nem kell mindenkinek megbocsá...
Hogy március elseje az év eddigi leghidegebb napja, az nem tör le. :) Mínusz 12 fok volt ma reggel, amikor elindultunk itthonról. De nem számít, mert a tavasz most már akkor is közel van, és néhány hét múlva rügyezni fognak a fák. A tavaszi blog hátteret innen szedtem. Betegség riport a 2017/18-as télre: Jojó: 0 nap (Ha azt a két és fél tanévet nézem, amennyit eddig suliban töltött, akkor is 0 nap.) Én: 2 x másfél nap, amikor hőemelkedésem volt és elment az életkedvem, egyszer ősszel, egyszer valamikor tél elején. Hagyma, pálinka, Aspirin, épp mi volt itthon, rövid úton legyőzte bennem a nyavalyát és megint jól voltam. Mindezt úgy, hogy január közepéig nem fűtöttem itthon. Kipróbáltam mi van, ha amikor elkezdek fázni, a fűtés feltekerése helyett felveszek néhány pulcsit. Eredmény: Jó sok pénzt spóroltunk a gázon. :) És teljesen jól elvoltunk így január közepéig, én két-három pulcsiban, Jojó egy szál pólóban. Nem vicc! Fogalmam sincs, hogy csinálta, de nem fázott. Ősszel 20-22 ...
Az a helyzet, hogy az új munkámat, amiről itt írtam , szenvedélyesen utálom. Amíg február elsejével el nem kellett kezdenem élesben, addig nem jöttem rá, hogy mennyire szar. Akkor viszont azonnal feltűnt, hogy számomra hosszú távon kibírhatatlan, ezért menekülőre fogtam. Nem mondtam fel azonnal, mert ez a munka is jobb a semminél, de elkezdtem keresni másikat. Eddig négy különböző cégnél hat különböző állásra jelentkeztem, ezek közül az egyikkel kapcsolatban visszaírtak, hogy "kösz, nem", egy másik pedig pénteken telefonos interjút csinált velem, és ha személyes interjúra is mehetek, akkor hívnak újra. Úgyhogy egyelőre kénytelen vagyok folytatni az utálatos munkámat, de folytatom a keresést is. A legfontosabb szempont jelenleg az új munkámat illetően, hogy minél közelebb legyen a lakhelyemhez. Másodlagos, hogy a fizu mennyi, illetve kevesebbet a jelenleginél nem fogadnék el, de ha pont ennyi, az nem zavarna. Harmadlagos szempont, hogy a munka micsoda, tehát ha el tudom vége...
Jojó születéshónapjának megünneplése folyamatban van. Tényleg egész hónapban tart, mert annyi emberhez tartozik, akik annyifelé vannak, hogy minden hétvégére jut valami / valaki. Először az apjáéknál kapott tortát, aztán jött a svájci nagynénje (húgom) ajándékokkal, aztán múlt szombaton volt itthon a bulija az osztálytársaival, ennek a hétnek a végén pedig Noé + Dodó jönnek ebből az alkalomból. Johannám 9 éves és tökéletes. :) Ennél azért nem írok róla részletesebben, mert kezdem úgy érezni a kora miatt, hogy nem illik. Ennyi idősen, ha akarna, már írhatna magáról blogot, ha meg nem akar, nem az én tisztem többet az ő életét ecsetelni. Nyilván alapvető dolgokat leírok majd, de az élete részletei az az ő kis magánügye. :)
Tavaly év végén láttam moziban a Ready Player One előzetesét és azonnal megjegyeztem magamnak, hogy majd megnézem. Amikor megtudtam, hogy könyvből készült a film, akkor eldöntöttem, hogy el is fogom olvasni. Aztán az egyik kollégnőm (már csak volt kolléganőm, szüpp...) mondta, hogy neki annyira tetszett a könyv, hogy már többször is kiolvasta. Erre azonnal megvettem és elolvastam még a film megnézése előtt. A film bemutatója március 29., már alig várom. :) Az egyik kedvenc témám a jövő, és szeretek fiction és non-fiction könyveket is olvasni róla. A Ready Player One az előbbi, és amikor elkezdtem olvasni, először nem tetszett túlzottan, de rájöttem, hogy a véleményemet befolyásolják azok a non-fiction könyvek, amiket a témában olvastam. A jövő ebben a regényben nyomorúságos, már ami a valóságot illeti, mert ami a virtuális valóságot illeti, az viszont csodálatos. Namármost szerintem a jövőben az igazi valóság se lesz nyomorúságosabb, mint a jelenben, sőt, egyre kevesebb nyomor lesz,...
Meg se tudom számolni hányféle videón néztem már meg a Falcon Heavy kilövést, ami kedden volt. Ez az egyik kedvencem: Jelenleg egy szép, vörös elektromos autó száguld az űrben, benne egy űrruhába öltöztetett bábuval, aki azt a feliratot "látja" maga előtt, hogy DON'T PANIC. A világ legerősebb rakétája lőtte ki mindezt a Földről, a két hordozórakéta pedig gyönyörűen visszaereszkedett és függőlegesen leszálltak. Az autó és a bábu sorsa legvalószínűbben az lesz, hogy évmilliókig száguldanak majd az űrben. Boldog vagyok, hogy ezt is megértem! :))))) :DD