Tavaly az október 23-ai ünnep szerdára esett és ahogy itt írtam , azzal töltöttem azt a napot, hogy Jojóval kettesben mindenfelé rollereztünk a városban és közben beszélgettünk. Jojónak eközben támadt az az ötlete, hogy egyszer próbáljuk ki, hogy egy nap alatt Budapest minden kerületébe ellátogatunk. (Nem rollerrel persze.) Nagyon jó ötletnek találtam, és így született meg az általunk "23 kerület challenge"-nek keresztelt kihívás ötlete. A lényege, hogy egy nap alatt tömegközlekedéssel el kell jutni mind a 23 kerület egy-egy érdekes látnivalójához. A látnivalók és az indulási időpont szabadon választható, de aznap éjfélig végig kell járni a kiválasztott helyszíneket ahhoz, hogy a kihívás sikeresnek minősüljön. A megvalósítással meg akartuk várni idén tavasz végét, hogy a világos órák száma minél nagyobb legyen, de a kánikula még túl nagy ne legyen. Az első próbálkozásunk egy hete volt és sajnos kudarcba fulladt. Jojó nagyon el volt keseredve, sírt is, de elhatároztuk, hogy ...
Bejegyzések
Hogyan neveltünk fel két ebihalat (barátunk, ChatGPT hathatós segítségével) - avagy Pötyi és Frici története Pötyit és Fricit húsvéthétfőn a zalai erdőségben egy sáros pocsolyából halásztuk ki. Még soha nem neveltünk fel ebihalat ezelőtt, de ki akartuk próbálni. ChatGPT mindenben segített. Itt az egész beszélgetés vele. (A mai napon az utolsó kérdésem a beszélgetésben ez: "How often should I replace the water in the frogs' enclosure?") A fotók többsége üvegen, műanyagon és / vagy vízen keresztül készült, ráadásul a telefonom nincs a helyzet magaslatán, ha közelképet kell készíteni, azért ilyenek. április 21. Az első fotó Friciről: április 22. Pötyit csak egy nappal később sikerült lefotózni, olyan villámgyorsan szeretett úszkálni. Valamivel nagyobb volt Fricinél. A képen még nincs lába, csak éppen kakál. :D május 1. Pötyi elkezdett hátsó lábakat növeszteni! "Fricikém, te is egyél!" - mondta Kriszta az ebihalacskájának és ez bevált, május 3-án az ...
Most lenne az a hét, amikor hat munkanap van amiatt, hogy ellógta az ország május 2-a pénteket, de elintéztük magunknak, hogy ne legyen rossz hétvégénk. Kivettük szabinak a pénteket, elutaztunk ide Zalába, ma innen dolgoztunk és holnapután is azt fogjuk tenni, holnap meg nincs munka. Ma csak ebédig kellett dolgoznom, Krisztának sajnos tovább, úgyhogy ebéd után egyedül tettem egy kellemes sétát kinn a természetben, kis erdőben és patakparton jártam, tavaszi zsongást hallgattam, lila mákmezőt láttam, bőrig áztam, aztán hazafelé meleg napsütés szárítgatott. Imádok itt lenni! Egy hét múlva mindhárom gyerekkel tervezünk jönni, ezúttal csak kettesben jöttünk. Illetve mit is beszélek, NÉGYEN jöttünk, ugyanis hoztunk magunkkal egy BÉKÁT és egy immár négylábú ebihalat is!! :)) Bizony, az itt említett ebihalak szépen fejlődnek azóta is. Majd írok róluk külön bejegyzést.
Ma jöttünk haza Budapestre egy hét után, ami egy hónapnak tűnt! Annyi új élmény ért és annyi új, szép emléket gyűjtöttünk be ismét! Most még előttünk áll egy hétvége, aztán egy mindössze háromnapos munkahét következik, aztán meg négynapos hétvége lesz megint. :) Ezek történtek velünk az elmúlt hét alatt: szombat, április 19. Sárgálló repceföldek mellett, kéklő ég alatt túráztunk 12 kilométert. Találtunk egy pocsolyát, amiben hemzsegtek az ebihalak. Egy hónapja nagyon sok békapetét láttunk hasonló pocsolyákban. Támadt egy ötletem, előkaptam a telefonom és megkérdeztem ChatGPT barátomat, hogy lehetséges-e otthon felnevelni ebihalat békává. Azt mondta, igen és elmondta, hogyan! Eljátszottunk a gondolattal, hogy felnevelünk ebihalat békává, aztán tovább kirándultunk. vasárnap, április 20. Újabb 12 kilométert túráztunk, zöldellő legelőkön jártunk, pirosra sült az arcunk a napon, sárkányt eregettünk a nagy szélben. Elhatároztuk, hogy megpróbálunk felnevelni két ebihalat békává. Egyikn...
Elkezdődött a tavaszi szünet, amit mi is szabadságon töltünk, Zalában. Keserédes érzés, mert Jojó nem jön utánunk hétfőn, ahogy eredetileg terveztük, hanem inkább életében először kipróbálja, milyen egyedül lenni napokig. Tegnap óta Noééknál van - képet fest a teraszon és bútort políroz, a fotók alapján, amiket kaptam - aztán a húsvéti ebéd után hazamegy a cicákhoz. Mi egy hétig azt játsszuk, hogy falusiak vagyunk. Mai érkezésünk után sétát tettünk a környéken, hogy minél előbb elkezdhessük szívni magunkba a friss, tavaszi levegőt. Kriszta messziről medvének nézett egy óriási, fekete mangalicát, aztán meg kecskének egy dobermannt. Fél óra alatt négy traktort számoltam. A házikóba visszatérés után X-aktákat néztünk a Disney+-on, vacsoráztunk, és levadásztunk három poloskát. Jojó meg azt fogja játszani jövő héten, hogy egyedül él két macskával... Az sem hangzik rosszul egyébként. A lényeg az, hogy mindannyian kiszabaduljunk egy időre abból a fárasztó körforgásból, amit a hétköznapok je...
Ha a gyereked szeret, akkor eltűr és megtesz dolgokat a kedvedért, de el fog jönni a nap, amikor azt mondja: "Elég!" És akkor nem fogja megválogatni a szavait. Jojónak múlt héten jött el ez a nap és aztán egy egész napot végigbőgtünk Krisztával. Nem azt érdemlem, hogy Jojó kiabáljon velem, mondja Kriszta, de szerintem nem érdemes ezen keseregni, hiszen az életben senki sem azt kapja, amit érdemel. Van, aki jobbat kap annál és van, aki rosszabbat. Az élet ugyanis nem tündérmese. Kriszta sem azt érdemli, amiket Jojó mondott neki múlt héten és Jojó is csak csupa jót érdemelne, ehhez képest felforgattam az addig megszokott kis életét 9 éves korában, amikor Krisztával összekötöttem az életemet. Jojó most tart élete legnehezebb időszakában, amikor már elég felnőtt ahhoz, hogy úgy akarjon élni, ahogy szerinte neki jó (konkrétan egyedül), viszont túl gyerek még ahhoz, hogy ezt azonnal meg is valósítsa. Kegyetlenségeket mondott nekünk, de nem lehet rá haragudni ezért. Én is mondtam ...
Nyavalyám update: Nos, az itt említett fél év már letelt, és azóta se szántam rá magam arra vizsgálatra, de nem is tervezek rá új beutalót kérni, mert feleslegesnek tartom. Az biztos, hogy abból se derülne ki, mi fájt annyira egy éve . Mivel semmilyen egyértelmű magyarázatot nem kaptam a tavalyi vizsgálatok után, csak azt emlegették az orvosok, akik vizsgálgattak, hogy összenövések és letapadások vannak bennem a 2022-es műtét következményeként, szinte biztosra vehető, hogy a fájdalmat is azok okozták. Pontosabban az, hogy nem tudtam ezekről addig és nem tudtam, hogy mennyire fontos - mindenkinek, de nekem emiatt főleg - elegendő rostot és folyadékot fogyasztani. Miután ezeket így összeraktam, elkezdtem zabkorpa tablettát szedni és napi másfél liter helyett napi 2,5 litert inni. Azóta nagyon ritkán nagyon kicsit fájdogálok, szóval minden OK, csak maradjon is így. :)
Ezen a hétvégén is Zalában terveztünk lenni, mint egy hete , csak ezúttal mindhárom gyerekkel és ma jöttünk volna haza. De ez a terv meghiúsult az elromlott időjárás miatt. Illetve azzal nyugtatom magam, hogy a sok eső már nagyon kellett a növényeknek. Viszont így a következő alkalom, amikor mindhárom gyerekkel mehetnénk Zalába, május végére tolódik. A tavaszi szünetben, ami áprilisban lesz, Dodó valószínűleg nem jön hozzánk, mert inkább a barátaival szeretne pecázni - érthető - meg apja is hívta. Úgyhogy tegnap a Gellért-hegyen fagyoskodtunk sétáltunk, este moziztunk a nagytévén, ma pedig társasoztunk ebédig. Ebéd után Dodó, ahogy ilyenkor szokott, hazaindult. Lejjebb egy héttel ezelőtti képek, amikor szép volt az idő és Krisztával kettesben Zalában kóboroltunk. Érdekesség, hogy véletlenül tévedtünk egy olyan mezőre, ahol korábban már többször jártunk. Így nézett ki most: Így nézett ki 2024 májusában.
Este van, hazafelé robogunk az M7-es autópályán Zalából. Idei első zalai napjaink értek véget. Péntekre szabit vettünk ki, és amikor már Riki bölcsiben, Jojó pedig suliban volt, útnak is indultunk. Rikiért apái mentek pénteken a bölcsibe és velük van ezen a héten péntekig, Jojó pedig Noééknál hétvégézett és onnan ment suliba ma reggel. Mi pedig, most először, kipróbáltuk azt az aljasságot, hogy a zalai házból dolgoztunk. :D Munkaszerződéseink szerint pedig két helyen dolgozhatunk, a munkahelyeink által bérelt irodaházból vagy a bejelentett lakhelyünkről, nem pedig egy zalai faluból, de nem érdekel. Azzal, hogy onnan dolgoztunk ma, tegnap nyertünk néhány órát, amikor még kinn levegőzhettünk a zalai erdőségben és ma, amikor szüneteket tartottam a munkában, kimehettem a teraszra a napra, hallgathattam a madarakat, a zümmögést, a távolból kutyákat és kakasokat, és szimatolhattam az ázott föld és a füst illatát! Bőven megérte! Persze már a covid alatt is eszünkbe jutott, hogy onnan kéne dol...
Kedvenc zenéim a Baldur's Gate 3 -ból: A végefőcím zene. Már most tudom, hogy zokogva fogom hallgatni, miután először befejezem a játékot. Megrendítő pillanat lesz magam mögött tudni ezt a kalandot és megismerni minden szereplő sorsát, amit én alakítok. The Power a címe. Zenekari változat I Want to Live Élni akarok, ez így van. Soha nem akarok meghalni, mert mindig kíváncsi leszek arra, hogy mit hoz a holnap, a jövő év, a következő évtized, és így tovább. Hangszeres változat Zenei aláfestés a karakterünk megalkotásához: Who Are You , Down by the River Itt az egész playlist , amit összeválogattam a játék zenéiből, amik megjelentek CD-n. Imádom, hogy mennyire változatos! Egy kis középkori hangulatú tánczene: Bard Dance Mintha egy musical betétdala lenne: Raphael's Final Act Ez az ének pontosan elérte célját és kíváncsian követtem a forrását egyenesen a szirének fészkéhez, amikor váratlanul meghallottam: Harpy Song Erről epikus filmzenék jutnak eszembe és a Two Ste...
Annak idején, mikor Jojót hurcoltam reggelenként bölcsibe, szörnyülködve néztem az ordítozva idétlenkedő kisfiúkat és hálát adtam, hogy nekem lány jutott. (Dodó, bár fiú, mindig is kifejezetten jámbor és szelíd volt, így az, hogy őt ismertem, nem segített felkészülni egy ordítozó fiúgyerekre.) És most akkor itt van Riki, és gondolom, már ki lehet találni, hova akarok kilyukadni. :D Amikor megszállja az ihlet, akkor egyébként cukipofa ő is. :) 2 és fél éves lett, hivatalosan feb. 29-én, csak olyan nap idén nem volt. Eljött a "miért korszaka", amit nagyon aranyosan csinál, bármit mondunk, megkérdezi, "miért?" és utána elismétli az egész mondatot, amit mondtunk. Például: Riki: Hol van Jojó? Válasz: Elment iskolába. Riki: Miért elment iskolába? Ezt imádom. :D De nem csak azt szereti kérdezni, hogy "miért?", hanem azt is, hogy "ez mi? ez mi? ez mi?" (amikor képeskönyvet nézegetünk) meg azt is, hogy "mi történt?" Utóbbi is nagyon vicces s...
Csütörtökön volt az idei Gamer Symphony a Budafoki Dohnányi Zenekar előadásában, és Kriszta végig Fellegi Anna-rajongásommal szívatott. :D *elfoglaljuk helyeinket az első sorban a színpadtól centikre* Kriszta: Itt fog énekelni a barátnőd! én: *csinálok egy fotót, amin Fellegi Anna nincs rajta* Kriszta: Pedig kitehetted volna telefon háttérképnek! Fellegi Anna: *bejön a színpadra énekelni* Kriszta: Na, jön a csajod! És ez ment. :D Nagyon jól éreztük magunkat megint, újra volt Skyrim , Baldur's Gate 3 , Black Flag , Baba Yetu (Civilization IV), Ori és még sok minden más, amit szeretünk. Kriszta nagyon megörült az Orinak, mert a tavalyi koncerten az nem volt és a tavalyelőttire nem tudott még eljönni. Erről a koncertről viszonylag későn szereztünk tudomást, csak tavaly év végén - nem is tudom, reklámozták-e előtte vagy mikor dőlt el, hogy lesz - úgyhogy már jóval azelőtt megvolt a jegyünk a májusi PlayStation koncertre. Nagyon várom azt is! Ez az év videójáték zene koncerte...
Jojó mindig is kisebb volt, mint az átlag, születésétől kezdve. Ennek ellenére reménykedtem abban, hogy majdcsak megnő egyszer, mert tudom, hogy mennyi előnnyel jár az átlagnál magasabbnak lenni. Most már nem is értem, miért reménykedtem ebben, mikor egyértelmű, hogy külsőre nem az én családomra ütött, hanem az apai rokonaira. Édesapja alig magasabb nálam, vagyis férfinak átlag alatti magasságú. Apai nagymamája is picike volt. Jojó 16 évesen 160,5 centi. Láttam már nála 2-3 évvel fiatalabb kislányokat fölé tornyosulni. Tudom, hogy én 14 éves korom körül nőttem egy nagyot, 169 centi lettem és annyi is maradtam. Valamiért azt hittem, Jojó túlnő majd egyszer rajtam, ahogy én is kicsit túlnőttem 168 centis édesanyámon, húgom 170-nél is magasabbra nőtt, ecsém pedig jóval túlnőtt 182 centis édesapánkon. De úgy tűnik, Jojó már mindig az én kicsi lányom marad. :)
Mióta 2017-ben csináltam egy ilyen blogot , már nem szoktam részletesen írkálni itt a videójátékaimról, de erről most érdemes. :) A Baldur's Gate 3-ról a tavalyi Dohnányi koncerten szereztem tudomást. A zenéjét úgy jelentették be mint "zene a sokak által a tavalyi év legjobbjának tartott videójátékból". Ez volt a zene. Így szólt élőben. A játék olyan típusú, amilyenekkel nem szoktam játszani (turn based, vagyis főleg stratégiai és nem ügyességi), valamint a Dungeons & Dragons asztali szerepjáték alapján készült, amiről csak minimális ismereteim vannak, ezért történhetett, hogy addig nem tudtam a létezéséről. A koncert után nekiálltam olvasni és videókat nézni róla és hamar kiderült számomra, hogy életem egyik kedvenc videójátéka lesz, ha nekiállok, úgyhogy beszereztem tavaly ősszel. Három végigjátszást kezdtem egyszerre: egyet egyedül, egyet Krisztával és egyet Jojóval. A 18+-os tartalmakat kikapcsoltam, így nincs benne pucérkodás meg szexjelenet - igazából ezek ne...